Itt az első szigorítás a pénzügyminisztertől – Kármán András súlyos pénzügyi helyzetről beszélt
Behúzzák a kéziféket az állami költéseknél
Kármán András pénzügyminiszter első komoly döntése szerint a nagyobb állami kötelezettségvállalások és eszközbeszerzések ezentúl nem mehetnek át automatikusan. A szabály alapján 250 millió forint feletti rendkívüli kötelezettségvállaláshoz, valamint 100 millió forint feletti eszközbeszerzéshez pénzügyminiszteri jóváhagyás kell. A Blikk és az Index is arról írt, hogy Kármán szerint a kormány nehéz pénzügyi helyzetben vette át az ország irányítását.
A hiány már most riasztó képet mutat
Kármán András szerint az elmúlt négy évben a költségvetési hiány GDP-arányosan átlagosan közel 6 százalék volt évente. Az idei évre eredetileg alacsonyabb hiánycélt terveztek, de a hivatalos előrejelzést már a költségvetési év kezdete előtt felfelé módosították. A 24.hu korábbi beszámolója szerint az új kormány pótköltségvetést készít elő, mert a deficit április végére már elérte az éves hiánycél 91 százalékát.
2212 milliárd forintról döntöttek utólag
A pénzügyminiszter egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy a Fidesz-kormány 46 alkalommal módosította az Országgyűlés által elfogadott 2026-os költségvetést, 2025-ben pedig még a költségvetési év kezdete előtt további nyolcszor nyúlt hozzá. Az Index beszámolója szerint Kármán azt közölte: az évközi módosításokkal összesen 2212 milliárd forint sorsáról rendelkezett utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül az előző kormány.
Jön a pótköltségvetés
Kármán András már korábban is jelezte: az új kormány pótköltségvetést fog benyújtani. A Portfolio szerint a pénzügyminiszter a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy még nyáron jöhet az új költségvetési terv, a jövőben pedig ősszel készítenék a büdzséket, nagyobb tartalékokkal. A Tisza-kormány most azt ígéri, hogy pontosabb tervezés, nagyobb tartalék és szigorúbb kontroll jön.
Mostantól nincs automata pénzcsap
Kármán András első szigorítása azt üzeni: amíg nem látják pontosan, milyen állapotban van a kassza, addig minden nagyobb állami költést külön ellenőriznek. A 250 millió forint feletti rendkívüli kötelezettségvállalások és a 100 millió feletti eszközbeszerzések pénzügyminiszteri engedélyhez kötése az első lépés lehet a költségvetési fegyelem visszaállításában. Mostantól a kérdés nem az, lesz-e szigor, hanem az, hogy a szigor a pazarlást állítja-e meg, vagy végül megint azok fizetik meg az árát, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
