A nagycsarnokok között egyfajta bolhapiacon lehet már messziről használtnak tűnő cikkeket – például tálakat, satut, vastartozékokat – venni fillérekért, itt viszont remek, igazi balkáni a hangulat. Kutyák szaladgálnak, az emberek kedélyesen beszélgetnek, esznek-isznak. Érdemes egyébként megkóstolni a specialitásokat. Egy tál ételért párszáz forintot kérnek, és bőven jól lehet lakni a szerb különlegességekből vagy éppen a hamburgerből – amihez aro-s mustárt is ehetünk mintegy grátisz.
Rossz rendőr – jó rendőr
A röviditalok nagyrésze szintén kiszorult a csarnokokból. Mindenféle erősségű és nevű, általában eredeti terméket vásárolhatunk. Egy üveg Jagermeister vagy egy literes Ballantine’s például 2300 forintba kerül. Pontosabban 2500-ba, de amikor az idős hölgy úgy látta, hogy sokalljuk az árat, azonnal lealkudta magától 2300-ra. Alkudni egyébként lehet és sokszor meg is éri. Különböző mechanizmusokkal találkozhatunk. Van például a rossz rendőr – jó rendőr csapat, ahol az egyik árus engedékeny, a másik meg hol a társát, hol a vevőt szidja és a szörnyűségesen “olcsó árakat” emlegeti. Van, aki kétségbeesik, ahogy árengedményről esik szó, van, akit pedig meg sem kell kérni, hogy engedjen, azonnal a félárat ajánlja fel.
