Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban megjelent cikkében bírálta az MNB versenyképességi programjának nyugdíjakra vonatkozó pontjait.
Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül az egyik legfontosabb, hogy az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt írja, hogy az eredeti javaslattevők, Botos József és Botos Katalin konkrét számokat is bedobtak (igaz, ezek a számok az MNB 330 pontjában nem szerepelnek): kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, többletgyermekenként 20 százalék adódik hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le. (Levonásról, a gyermektelenek büntetéséről az MNB-javaslatban egyébként nincs szó.)
Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot. Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egyszámjegyű szja-tervéhez sem passzol.
A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány végre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.
