A személyijövedelemadó-csökkentés is felvetődött a járulékmérséklés mellett a kormányzati oldal, a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek minapi egyeztetésén. Ismert, a kormány célja hosszabb távon, hogy egy számjegyűre mérsékelje a személyi jövedelemadót.

A járulékcsökkentéssel a kormányzat a versenyképesség javítására, a gazdasági növekedés fenntartására, a bérek emelésére és a munkaerőhiány mérséklésére törekszik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: legalább tízszázalékos minimálbér-emelést javasolnak 2017-re és 2018-ra is, hogy a havi legkisebb bér nettó összege elérje a létminimum szintjét. A szakmunkásbér-minimum esetében ennél is nagyobb, 13-15 százalékos emelést szorgalmaznak két éven át, hogy megakadályozzák a munkaerő külföldre vándorlását. Palkovics jelezte: a béreket tekintve sereghajtók vagyunk a visegrádi országcsoportban.-írja az http://www.agrotrend.hu

Hirdetés

Még nincs döntés arról, hogy a tervezett járulékcsökkentés milyen mértékű lesz, illetve a munkaadói vagy a munkavállalói járulékot érinti-e. A Munkástanácsok elnöke megjegyezte: ha a munkáltatói járulék mérséklődik, akkor a munkaadók a megmaradó pénzt a bérek fejlesztésére, de akár a profit növelésére is felhasználhatják, a szakszervezet szerint a munkavállalói járulék mérséklése lenne indokolt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak elmondta: előremutató lépésnek tartják a munkaadók, hogy a kormány járulékcsökkentést kíván végrehajtani. Szerinte érdemi mérséklés jöhet, méghozzá a munkáltatók terheiben. A VOSZ azt szorgalmazza, hogy három év alatt tíz százalékkal csökkenjen a munkáltatói járulék, 27-ről 17 százalékra. Javaslata szerint januártól öt, 2018-ban és 2019-ben pedig 2,5-2,5 százalékkal mérséklődne a vállalkozók, munkaadók élőmunkához tapadó terhe. Csak azok a vállalkozások vehetnék igénybe a kedvezményt, amelyeknek nincs adóhátralékuk, és nem foglalkoztattak feketén.

A főtitkár úgy véli: a munkáltatók döntő többsége béremelésre fordítaná a járulékcsökkentésből megmaradó pénzt, hogy gátat szabjon az elvándorlásnak, orvosolja az akut munkaerőhiányt. Hozzáfűzte: ha jövőre már lesz járulékcsökkentés, akkor a munkáltatók nyitottak egy markánsabb minimálbér-emelésre, ám ha nem, akkor a legkisebb bér csupán néhány százalékos növekedésével számolnak. A jövő évre prognosztizált inflációt jelentősen meghaladó minimálbér-emeléssel kalkulál a kormány – mondta lapunknak korábban Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára. A kormányzati oldal keddig várja a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek javaslatait, hogy elkészíthesse a szükséges háttérszámításokat. A következő egyeztetés várhatóan november derekán lesz.

agrotrend.hu