Kádár János feleségéről olyan dolog derült ki, amely után nem tudunk rá ugyanúgy nézni!
Évtizedekig élhetett az a benyomás, hogy Tamáska Mária, Kádár János felesége mindössze egy csendes, háttérben maradó asszony volt, aki sosem akart a reflektorfénybe kerülni. A friss kutatások és történészi visszaemlékezések azonban egészen más képet festenek róla – olyat, amely után valóban nehéz ugyanolyan szemmel nézni rá, mint korábban.
Tudatos döntéseket hozó nő, nem árnyékban élő feleség
Tamáska Mária fiatalkorában határozott, önálló, sőt sokszor szókimondó személyiségként vált ismertté. Az első házasságában is nyíltan vállalta politikai érdeklődését, vitákban állt helyt, szervezett, dolgozott, és nem félt saját véleményt formálni. Az a kép tehát, hogy későbbi életében „szelíd kísérőként” állt férje mögött, valójában egy tudatos visszavonulás eredménye volt. Ő maga döntött úgy, hogy háttérbe vonul, mert hitt benne: így segítheti leginkább párja politikai pályáját.
A legnehezebb években is kitartott
A házasság legdrámaibb időszaka akkor érkezett el, amikor Kádár Jánost letartóztatták, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Máriát egyik pillanatról a másikra megfosztották állásától, irataitól, még a nevétől is. Éveken át fogalma sem volt férje sorsáról, és bár többen bíztatták, hogy kezdjen új életet, ő hajthatatlan maradt. Ez a fajta kitartás még a zaklatott, félelemben élő korszakban is ritkaságnak számított.
Nem csak a „főtitkár neje” volt
Ahogy teltek az évek, Mária nem csupán házastársi szerepben volt jelen. Az államigazgatásban is felelős pozícióhoz jutott, és bár került minden nyilvános szereplést, a visszaemlékezések egyértelműen utalnak rá: véleményét gyakran kikérték. Személyzeti ügyekben, emberi megítélésekben különös érzékkel rendelkezett, amelyet férje is számba vett – és ez egy autoriter rendszer belső köreiben különösen komoly hatalmat jelentett.
Kemény nő volt a magánéletben – a személyzet tartott tőle
HirdetésA nyilvánosság előtt Kádár igyekezett közvetlen, „egyszerű emberként” mutatkozni, ám feleségéről több forrás is úgy ír: a magánszférában szigorú, sokszor rideg volt. A körülöttük dolgozók több alkalommal számoltak be arról, hogy Mária erős kézzel tartotta a háztartás ritmusát, és tekintélye jóval nagyobbnak bizonyult, mint azt kifelé mutatták. E kettősség – a hűséges feleség és a kemény, akaratos háttérember figurája – az, ami ma különösen megdöbbenti az olvasót.
Négy évtizedes szövetség – érzelem nélkül? Dehogy.
Házasságuk közel negyven évig tartott, és bár nem volt viharos, látványos szenvedéllyel teli kapcsolat, mégis mély, mindent túlélő lojalitás jellemezte. Tamáska Mária a végsőkig kitartott férje mellett, majd halála után is azon dolgozott, hogy történelmi megítélését árnyaltabbá és kedvezőbbé tegye.
A most felszínre került információk alapján Tamáska Mária már nem csak „a főtitkár felesége”.Erős akaratú, tudatos, olykor kemény, máskor meglepően önfeláldozó személyiség áll előttünk, aki egyszerre volt áldozat, társ és – a háttérben – maga is része a hatalmi gépezetnek.
És éppen ez az összetettség az, ami után valóban nem tudunk rá ugyanúgy nézni.
