Politikai öngól: a KDNP támadása Baka András legerősebb ügyét hozta vissza
A KDNP támadása gyorsan visszafelé sült el
Alig jelentette be a TISZA, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek, a KDNP máris támadásba lendült. Rétvári Bence szerint Baka „bosszút akar állni” a Fideszen, mert korábban perben állt az Orbán-kormánnyal.
A történet legfontosabb részét azonban kihagyta: Baka jogerősen megnyerte a pert. Strasbourg kimondta, hogy főbírói mandátumának idő előtti megszüntetése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Rétvári szerint Baka „perben és haragban állt” az előző kormánnyal, és Magyar Péterhez hasonlóan „egyéni sértettség” motiválhatja. Bizonyítékot ugyanakkor nem mutatott be arra, hogy Baka bosszút akarna állni bárkin.
Baka Andrást 2009-ben hat évre választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Mandátuma 2015-ig tartott volna, mégis 2012. január 1-jén, három és fél évvel korábban megszűnt.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy sérült Baka bírósághoz forduláshoz való joga és a véleménynyilvánítás szabadsága. A bíróság összefüggést látott a főbíró szakmai kritikái és mandátumának idő előtti megszüntetése között.
A KDNP érvelése lényegében így hangzik: Baka konfliktusban állt velünk, bizonyíték rá, hogy beperelte az államot. A mondat végéről azonban lemarad: és jogerősen megnyerte a pert.
A Legfelsőbb Bíróság neve megváltozott, Baka mégis távozott
Rétvári Bence azzal magyarázta Baka eltávolítását, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Bíróság megszűnt. Formailag valóban a Kúria lett a legfelsőbb bírói fórum neve, az ügy előzményei azonban ennél jóval kellemetlenebbek a Fidesz számára.
A strasbourgi ítéletben rögzítették, hogy Gulyás Gergely 2011 áprilisában még arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke marad a helyén, csak az intézmény neve változik meg.
Ugyanazon év októberében Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár szintén azt mondta, hogy az új Kúria lényegében ugyanazokat a feladatokat látja majd el, és a jogszabály biztosan nem teremt alapot a főbíró személyének lecserélésére.
Néhány héttel később mégis olyan módosításokat fogadtak el, amelyek Baka mandátumának megszüntetéséhez vezettek. Ez már nehezen magyarázható egyszerű szervezeti átalakítással.
A Legfelsőbb Bíróság bírái tovább dolgozhattak a Kúrián, miközben Baka elnöki mandátuma megszűnt. Az új szabályok ráadásul olyan feltételt állítottak a Kúria elnökével szemben, amelybe Baka 17 évnyi strasbourgi bírói tapasztalata nem számított bele.
A Velencei Bizottság által idézett értékelések már akkor nehezen indokolhatónak nevezték a bírák és a Legfelsőbb Bíróság elnöke közötti eltérő bánásmódot.
Baka tehát nem azért vált nemzetközileg ismert üggyé, mert megsértődött egy politikai vitában. Egy hat évre megválasztott főbíró mandátuma három és fél évvel korábban ért véget, miután nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást érintő kormányzati lépéseket.
A „bosszú” vád éppen a legkellemetlenebb kérdést veti fel
A KDNP kommunikációja könnyen visszafelé sülhet el. Amikor Rétvári azt állítja, hogy Baka személyesen sértett a Fidesszel szemben, egy másik kérdést is felvet: mi történt vele, amitől egyáltalán lenne oka sértettnek lenni?
Erre 2016 óta létezik jogerős strasbourgi ítélet. Az EJEB szerint Baka mandátumának megszüntetése beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítási szabadságába, és kapcsolatban állt azokkal a kritikákkal, amelyeket a bírói rendszer átalakításáról fogalmazott meg.
Rétvári azzal is érvelt, hogy Baka most úgy foglalhatja el Sulyok Tamás helyét, hogy Sulyok megbízatása szintén ciklus közben szűnt meg. A két ügy azonban jogilag nem ugyanaz.
Sulyok maga írta alá az Alaptörvény 17. módosítását, miközben nyilvánosan súlyosan bírálta az eljárást, és példátlannak nevezte a helyzetet. Mandátuma a módosítás hatálybalépésével szűnt meg.
Baka esetében viszont már megszületett egy nemzetközi bírósági döntés arról, hogy milyen alapjogokat sértett a korábbi eljárás. Rétvári politikai párhuzamot vonhat a két történet között, de a strasbourgi ítéletet ettől még nem lehet kitörölni.
HirdetésA Fidesz–KDNP országos reklámot csinált Baka győzelméből
A támadás legnagyobb öngólja, hogy a KDNP akaratlanul is Baka András legerősebb történetét kezdte népszerűsíteni.
Sokan korábban legfeljebb annyit tudtak róla, hogy volt főbíró és strasbourgi bíró. Most viszont országos figyelmet kapott, hogy Baka szembement az Orbán-kormánnyal, idő előtt megszűnt a mandátuma, Strasbourgig vitte az ügyet – és megnyerte.
Ez aligha az a politikai életrajz, amelyet a Fidesz–KDNP-nek érdemes lenne napokon keresztül reklámoznia a következő köztársasági elnökről. Különösen akkor nem, amikor éppen azzal próbálják hitelteleníteni, hogy nem hagyta szó nélkül, ami vele történt.
A fagyi tehát keményen visszanyalt: Rétvári Bence támadása nem Baka András gyenge pontját találta el, hanem azt az ügyet emelte vissza a címlapokra, amelyben Európa egyik legfontosabb emberi jogi bírósága elmarasztalta az Orbán-kormányt.
