Kiadták a riasztást! Ma lesz a nyár legforróbb napja

Az Időkép szakemberei szerint többfelé élénk, szerdán északnyugaton helyenként erős lesz a déli-délkeleti szél. A hajnalok csak átmeneti felfrissülést hoznak, napközben egyre többfelé eléri a hőmérséklet a 35 fokot, délen-délnyugaton akár 36-37 fokot is mutathatnak a hőmérők.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat grafikán meg is mutatta az általa csak “meleg nyelvnek” leírt benyúlást:

Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd

Köztudott, hogy extrém hőségben  lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más  normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon  komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt  épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de  a szegényebb országok igencsak  nagyot bukhatnak.

2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd,  egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít,  ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház  hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.

Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk

Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben  az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése,  főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.

2,1 millió halott, elveszett német GDP

Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami   nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.

Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte  2030-ra a csökkenő termelékenység miatt  Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár  meg is duplázódhat.

Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte  a Bloomberg cikke a szakértő szavait.

Az is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben  a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához  az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.

A klímaváltozás inkább  a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Az energiaellátásra komoly terheket ró majd, hogy közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezésekre. A tanulmány szerint 2 gigawattal több áramot igényel Bangkok, a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén.

Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból

Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a  még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet  tavaly decemberben deklaráltak . Az országok azt vállalták ebbe, hogy nem engedik meg azt , hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen az átlaghőmérséklet, sőt azt szeretnék, hogy, amennyiben lehetséges a melegedés mértéke maradjon “jóval ezalatt”.

A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.

És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely  Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.

Forrás : http://privatbankar.hu