Kirúgta a kormány az OMSZ vezetését
Azonnali hatállyal távozik a posztjáról az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és a szervezet szakmai elnökhelyettese – közölte hétfőn este a Technológiai és Ipari Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
A közleményben azt írták: a szervezet irányítási jogát gyakorló Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztus 22-ével felmentette Radics Kornéliát és Horváth Gyulát. Az új vezetők személyéről a későbbiekben születik döntés.
Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép vezető meteorológusa a Telexnek azt mondta: a döntés előzménye kétségtelenül augusztus 20., ám hogy ez szakmailag megalapozott-e, nagy kérdés. Augusztus 20-án ugyanis a viharok kialakulásának az utolsó pillanatig megvolt az esélye, de azt még részletesen ki kell vizsgálni, miért nem jöttek be végül az esőelőrejelzések – vélekedett Nagy-Kuruczi.
Az OMSZ egyébként – idézi fel a portál – nem állította száz százalékra az esőt/vihart, sőt, 20-25 százalékot adott annak, hogy amúgy nem fog esni. Végül valóban ez történt: elmaradt a vihar, és vele együtt a tűzijáték is. Az ünnep lebonyolítását irányító operatív törzs ugyanis az előrejelzések nyomán úgy döntött, hogy mivel a „biztonságos megrendezéshez szükséges feltételek nagy valószínűséggel nem teljesülnek", elhalasztják a tűzijátékot. Az új időpont 2022. augusztus 27. szombat, 21 óra.
Arról, hogy végül miért nem esett, a szakértő azt mondta: „Eddig a legvalószínűbb magyarázat a ciklonképződés során a magaslégköri száraz levegő lesüllyedése a sztratoszférából a troposzférába, ennek hatását becsülhették alá a modellek, amelyekre támaszkodni lehetett az előrejelzés során”.
Hozzátette: egy ilyen csapadéktömb kialakulása „időben és térben is” bizonytalan, nehezen becsülhető, mert viszonylag rövid idő alatt képes kialakulni. „Egy óra leforgása alatt akár egy egész várost lefedő zivatar is kialakulhat a semmiből – ahogyan ez a Balaton térségében meg is történt az említett napon” – mutatott rá.
Az OMSZ tegnap bocsánatot is kért, amiért a számításaik végül nem igazolódtak be, ugyanakkor hangsúlyozták: ez a bizonytalansági faktor sajnos a szakma velejárója, ezt pedig igyekeztek is kommunikálni.
Másfél évtizede történt az a 2006-os tűzijáték-katasztrófa, amelyben öt ember vesztette életét és több százan megsérültek. Mi történt aznap este, mi okozta a tragédiát, milyen következményei lettek és mi változott meg azóta?
2006. augusztus 20-án, vasárnap hatalmas orkán csapott le a fővárosra este kilenc óra körül. Szinte percre pontosan akkor, amikor elkezdődött a tűzijáték, amelyet közel másfél millió ember akart élőben megnézni. A hirtelen feltámadó, erős, 80-100 kilométer per órás szél és a nyomában érkező sűrű zápor miatt sokan azonnal hazaindultak volna.
Ez pedig szikraként lobbantotta be a pánikot, így a belvárosban, a rakpartokon, a budai várban összegyűlt tömegben és a Dunán is katasztrófába torkollott az ünnepség.
A szemtanúk szerint a viharban „igazi világvége hangulat” volt. A tűzijáték miatt a közvilágítást lekapcsolták, de nagy szél miatt az eső szinte vízszintesen esett, így látni alig lehetett. A tetőkről cserepek, a kitört ablakból üvegszilánkok hullottak a járdákra, az autókra dőlt fák által beindított szirénák vijjogtak, a budai hegyekről pedig patakokban zúdult le a víz.
HirdetésA tűzijáték az ítéletidő ellenére végig lejátszódott, igaz, a rakéták fellövését a vihar kitörése után egy rövid időre szüneteltették, de ahogy a szél és az eső elcsendesedett, folytatták. A kialakult káoszban a későbbi jelentések szerint
összesen öt ember halt meg, és több mint háromszázan megsebesültek.
Két ember egy utcai elárusító budai bódénál halt meg, amikor arra rádőlt egy fa. Az egyikük egy 12 éves kislány volt, a másik egy 40 év körüli férfi. Egy 54 éves nő családjával egy gyorsétterembe menekült, és ott kapott szívrohamot. Sokan nézték a tűzijátékot a Dunán álló hajókról. Az egyik motorcsónak a hatalmas szélviharban hajónak ütközött, onnan többen a vízbe estek. Bár több embert ki tudtak menteni a vízből közülük, egy ekkor eltűnt házaspár tagjainak már csak a holttesteit találták meg napokkal később a Dunában.
Mi okozta a tragédiát?
Összességében ma már lehet tudni, hogy a súlyos szervezési hiányosságok miatt nem sikerült időben leállítani a rendezvényt, a tragédiát pedig számos szerencsétlen körülmény együttállása súlyosbította:
- Félrement előrejelzés: a vihar hirtelen jött, nagyon erős volt, és bár a meteorológiai szolgálat előre jelezte, hogy épp a tűzijáték idején érheti el Budapestet a zivatarzóna, a prognózis nem volt elég konkrét, és nem is ért el időben a megfelelő szervekhez. Az erről szóló e-mailt a katasztrófavédelemnél már senki nem olvasta, az OMSZ pedig hiába nem kapott visszajelzést, nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel.
- Pánik és sötét: amikor kitört a vihar, rengetegen indultak volna haza egyszerre, ráadásul a sötét és az eső miatt alig lehetett látni, ebből szörnyű tömegjelenetek lettek. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a pánikba eső embereket nem tájékoztatta és nem irányította senki. Nem voltak látható jelzések a menekülési útvonalakról, és a rendőrök sem tudtak felvilágosítást adni. Csak a szerencsének köszönhető, hogy bár többen elestek, senkit nem tapostak halálra.
- Nem volt elég mentő: 12 esetkocsi volt eredetileg a helyszínen, később még 40 mentőautót küldtek ki a vihar miatt a helyszínre. A mentést nehezítette, hogy a mentőautók a tömegben csak nehezen tudták megközelíteni a sérülteket, ráadásul koordinálni kellett a pánikszerű, sokszor ugyanazon eseményre vonatkozó bejelentéseket.
- Túl sokat telefonáltak volna egyszerre: a menekülő, pánikoló emberek hiába próbáltak segítséget hívni, a mobilhálózatok nem bírták ezt a terhelést. Ha valakinek mégis sikerült hívást indítania, ott volt a következő gond: a segélyhívó diszpécserközpont sem győzte fogadni az egyszerre nagy számban érkező hívásokat, későbbi jelentések szerint volt, hogy több mint ötvenen vártak egyszerre kapcsolásra.
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
Mindenegyben Blog
Kedveld Te is!