Morbid, mocskos, undorító módon próbálják átverni az embereket. Zsuzsanna is alig hitte el, ami vele történt:
"Ma reggel 6 óra pár perckor csörgött otthon a vezetékes telefon. (Már ez ijesztő volt, mert még a család sem szokott ilyen lehetetlen időpontban telefonálni.)
Németh Zsolt néven bemutatkozott valaki, a rendőrkapitányságról. Azt mondta, hogy súlyos autóbaleset történt Dunaújváros és Mezőfalva között Nagyvenyimnél. Az autóban súlyosan megsérült egy fiatal nő és egy férfi. Lehet-e valamelyik a gyerekem? – kérdezte.
Na, amit ezekben a másodpercekben éreztem... Nem kívánom senkinek.
Kérdeztem a nevüket, hogy kik ültek az autóban, de állítólag minden irat elégett.
A táskában ezt a számot találták.
– A fiam alszik a szobájában. A lányom nem mondta tegnap, hogy mennének Venyimre.
Ekkor közölte a vonal másik végén lévő valaki, hogy a fiatal hölgynek leszakadt az egyik karja, és összetört a medencéje. Most várják a mentőhelikoptert. Egyfolytában az anyukájával akar beszélni.
– Akkor hadd beszéljek vele! – ordítottam.
– Felhívom a mobilján, jó?
Erre ő közölte, hogy a lányom mobilja elégett, viszont van a kollégáknál egy szolgálati telefon, amit ha feltöltök, akkor tudok beszélni a lányommal.
– Én olyat nem tudok csinálni! Mondja meg, hova menjek, hogy láthassam Őt! – sikítozva, őrjöngve, könnyeimet nyelve agonizáltam.
