A kőkemény ügyésznő: Laura Codruța Kövesi
Laura Codruța Kövesi neve ma már jóval többet jelent egy romániai jogász vagy ügyész karrierjénél. Az ő személye sokak szemében a korrupcióellenes fellépés egyik legerősebb európai jelképe lett, miközben mások számára vitatott, politikailag is értelmezett figura. Éppen ezért nehéz róla egyszerűen, egyetlen mondattal beszélni. A pályája ugyanis nem csendes hivatalnoki előmenetel volt, hanem olyan ügyek, döntések, nyomozások és intézményi harcok sorozata, amelyek Románián túl is figyelmet kaptak.
Kövesi nem akkor vált ismertté, amikor az Európai Ügyészség élére került. A neve már korábban is erősen jelen volt a közéletben, különösen Romániában, ahol a DNA, vagyis a korrupcióellenes ügyészség vezetőjeként szerzett országos, majd nemzetközi hírnevet. Ebben az időszakban alakult ki róla az a kép, amely szerint kemény, következetes, sokszor kíméletlen ügyész, aki nem riad vissza attól, hogy befolyásos politikai és gazdasági szereplők ügyeivel foglalkozzon.
A romániai évek alatt Kövesi neve egyre inkább összefonódott azzal a gondolattal, hogy a korrupció elleni fellépés nem állhat meg az alsóbb szinteken. Az általa vezetett ügyészség nem csupán kisebb ügyekben járt el, hanem miniszterek, képviselők, polgármesterek és más magas rangú közszereplők ügyeiben is. Ez adta meg annak az időszaknak a valódi súlyát: a DNA működése alatt a román politikai elit több szereplője is megtapasztalhatta, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem pusztán jelképes intézmény.
A DNA élén szerzett tekintély és a politikai elit félelme
A DNA élén töltött időszak alatt Laura Codruța Kövesi egyre inkább olyan szereplővé vált, akitől a politikai elit egy része tartott. Nem véletlenül. A korrupcióellenes ügyészség működése látványos volt, az ügyek pedig nem maradtak meg a háttérben. Miniszterek, parlamenti képviselők, polgármesterek és más befolyásos közszereplők kerültek célkeresztbe, ami önmagában is különleges helyzetet teremtett egy olyan országban, ahol a korrupció elleni harc hosszú ideig politikai ígéretként, nem pedig valódi hatósági gyakorlattként jelent meg.
Reuters és más korabeli beszámolók szerint a DNA működése alatt számos magas rangú tisztségviselő került célkeresztbe. Kövesi maga is arról beszélt, hogy öt év alatt több mint ötven magas beosztású személy ügyében született elmarasztaló ítélet vagy indult komoly eljárás. Ez a szám nem csupán statisztikai adat, hanem annak a korszaknak a jelképe is: azt mutatta, hogy a korrupcióellenes fellépés nem állt meg a politikai befolyás határánál.
Ebben az időszakban vált igazán ismertté az a kép Kövesiről, hogy ha valaki körül komoly korrupciógyanú merül fel, akkor előbb-utóbb bekopoghat hozzá az ügyészség. Ez a kép egyszerre építette a tekintélyét és növelte az ellene irányuló támadásokat. A támogatói szerint éppen ez bizonyította, hogy valódi munkát végzett, és nem csupán látványintézkedésekkel próbálta megteremteni a korrupcióellenes fellépés látszatát. A bírálói szerint viszont a módszerei, az ügyek politikai következményei és a személye körül kialakult kultusz is kérdéseket vetett fel.
Kövesi romániai pályája tehát nemcsak jogi, hanem politikai értelemben is jelentős volt. A DNA tevékenysége alatt egyértelművé vált, hogy a korrupcióellenes ügyészség képes magas szintű ügyeket is megnyitni, és ez olyan üzenetet hordozott, amely messze túlmutatott egy-egy konkrét eljáráson. Ez volt az alapja annak a nemzetközi figyelemnek is, amely később Kövesit az Európai Ügyészség élére emelte.
Az Európai Ügyészség élén kapott új szerep
Laura Codruța Kövesi pályájának következő nagy fordulópontja 2019-ben érkezett el, amikor kinevezték az Európai Unió első főügyészének, vagyis az Európai Ügyészség vezetőjének. Ez nem egyszerűen egy új állás volt, hanem történelmi jelentőségű pozíció: az Európai Ügyészség addig nem létező intézményi szerepet töltött be az Európai Unióban. Feladata az lett, hogy az uniós pénzeket érintő csalások, korrupciós ügyek és határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények felderítésével és bíróság elé vitelével foglalkozzon.
Az intézmény tényleges működése 2021. június 1-jén kezdődött meg. Ez a dátum fontos, mert ettől kezdve az Európai Ügyészség már nem csupán politikai terv vagy jogi konstrukció volt, hanem valóban működő szervezet. Kövesi számára ez új terepet jelentett. Míg Romániában a DNA egy nemzeti korrupcióellenes ügyészségként működött, addig az EPPO európai szintű intézmény, amely több ország igazságügyi rendszerével és hatóságaival dolgozik együtt.
Fontos különbség azonban, hogy az EPPO nem ugyanazon a módon működik, mint a romániai DNA. Az Európai Ügyészség hatásköre nem terjed ki minden uniós tagállamra. Jelenleg 24 részt vevő államban működik, és az ügyek a nemzeti bíróságok előtt folytatódnak tovább. Ez azt jelenti, hogy bár az EPPO európai intézmény, a gyakorlati eljárások sok esetben a tagállami igazságszolgáltatási rendszerekhez kapcsolódnak.
Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy az ország nem részt vevő tagállam. Ez azt jelenti, hogy az EPPO-nak Magyarországon nincs ugyanaz a közvetlen jogosítványa, mint azokban az országokban, amelyek csatlakoztak az intézményhez. Ugyanakkor az együttműködés teljesen nem kizárt, hiszen létezik együttműködési megállapodás a magyar ügyészséggel, és bizonyos eljárási eszközökön keresztül így is lehet kapcsolat az ügyekben. Ez árnyalja azt a sokszor leegyszerűsített képet, amely Kövesit közvetlen magyar belpolitikai szereplőként mutatja be.
HirdetésAz eddigi eredmények és a számok súlya
Az Európai Ügyészség működése néhány év alatt látványosan felfutott. Ez különösen azért fontos, mert az EPPO-ról sokáig lehetett úgy beszélni, mint egy új, még kialakulóban lévő európai intézményről. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az intézmény nem maradt papíron létező szervezet, hanem valódi, sok országot érintő pénzügyi bűnügyekkel foglalkozik.
Az EPPO 2024-es éves jelentése szerint 2024 végére 2666 aktív nyomozás futott az intézménynél. Az érintett becsült kár elérte a 24,8 milliárd eurót, az év során pedig több mint 849 millió eurónyi vagyont fagyasztottak be. Ezek a számok önmagukban is azt mutatják, hogy az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós ügyek nagyságrendje hatalmas, és hogy az EPPO olyan területen dolgozik, ahol a pénzügyi károk nem elméleti, hanem nagyon is konkrét veszteségeket jelentenek.
A 2666 aktív nyomozás nem pusztán mennyiségi adat. Azt jelzi, hogy az intézmény már beépült az európai igazságügyi működésbe, és képes nagy számú, összetett ügy kezelésére. A 24,8 milliárd eurós becsült kár pedig azt mutatja, hogy az uniós források védelme nem mellékes kérdés, hanem az Európai Unió pénzügyi és politikai hitelességének egyik fontos eleme. A több mint 849 millió eurónyi befagyasztott vagyon szintén annak bizonyítéka, hogy az EPPO nemcsak nyomozásokat indít, hanem kézzelfogható intézkedéseket is tesz.
Az utóbbi időszak hírei is azt mutatják, hogy az intézmény már nem csupán elméleti szereplő. 2025-ben és 2026-ban is születtek komoly ügyekben ítéletek, többek között nagy nemzetközi áfacsalási és uniós támogatási csalási ügyekben. Ez azért lényeges, mert az EPPO valódi ereje nem abban mérhető, hogy hány sajtóközlemény jelenik meg róla, hanem abban, hogy képes-e bíróság elé vinni összetett, határokon átnyúló pénzügyi bűnügyeket.
Ez alapján az a kép, hogy Laura Codruța Kövesi csupán egy jól csengő név egy brüsszeli irodában, egyszerűen nem áll meg. Az Európai Ügyészség működése mögött valódi ügyek, valós kárértékek, befagyasztott vagyonok és nemzetközi eljárások állnak. Kövesi szerepe ebben nem pusztán szimbolikus, hiszen ő vezeti azt az intézményt, amelynek feladata az uniós forrásokkal kapcsolatos legsúlyosabb visszaélések feltárása és üldözése.
Politikai szimbólum, vitatott figura és valós hatalmi tényező
Laura Codruța Kövesi személye mindezek ellenére továbbra is erősen politikai szimbólum maradt. Egyesek számára ő a korrupció elleni harc egyik legtisztább és legkeményebb arca Európában. Olyan ügyész, aki már Romániában is bebizonyította, hogy nem riad vissza a befolyásos szereplőktől, és európai szinten is hasonló következetességgel képviseli az uniós pénzek védelmét. Mások szerint viszont túl nagy hatalommal bíró, vitatott eszközökkel dolgozó ügyész, akinek a neve köré mítosz épült.
A róla szóló politikai értelmezések ezért gyakran túlmutatnak a konkrét jogi tényeken. A „Fidesz rémálma” típusú megfogalmazások inkább politikai szlogenek, mint jogilag pontos leírások. Magyarország EPPO-n kívüli státusza miatt az Európai Ügyészség hatásköre Magyarországon valóban korlátozottabb, mint a részt vevő tagállamokban. Ez nem jelenti azt, hogy Kövesi vagy az EPPO jelentéktelen lenne magyar szempontból, de azt igen, hogy a helyzet jogilag összetettebb annál, mint amit a politikai jelmondatok sugallnak.
Kövesi súlya ettől még nem kicsi. Nem közvetlen belpolitikai szereplő, nem választáson induló politikus, és nem egyetlen ország belső hatalmi harcának résztvevője. Sokkal inkább egy olyan európai intézmény vezetője, amely az uniós pénzek útját figyeli, és amelynek működése több tagállam igazságügyi rendszerével kapcsolódik össze. Ez a szerep önmagában is komoly politikai és jogi jelentőséggel bír, különösen akkor, amikor az uniós források felhasználása sok országban érzékeny közéleti kérdés.
Éppen ezért Kövesiről nem lehet kizárólag rajongó vagy elutasító hangnemben beszélni. A története egyszerre szól egy kemény ügyészi pályáról, a korrupcióellenes intézmények megerősödéséről, az uniós pénzek védelméről és arról is, hogy egy jogi szereplő miként válhat politikai jelképpé. A hírnevét a látványos eredmények, a nagy ügyek, a vele szembeni bírálatok és a köré épülő politikai mítoszok együtt alakították.
Röviden: Laura Codruța Kövesi egyszerre valóságos hatalmi tényező és politikailag felnagyított figura. A neve mögött ott vannak a romániai DNA évei, az öt év alatt emlegetett több mint ötven magas beosztású személy ügyei, az 2019-es európai kinevezés, a 2021. június 1-jén elindult Európai Ügyészség, a 2024 végére nyilvántartott 2666 aktív nyomozás, a 24,8 milliárd eurós becsült kár és a több mint 849 millió eurónyi befagyasztott vagyon. Ezek együtt adják azt a képet, amely miatt Kövesiről ma is ennyien beszélnek: nem dísznek van ott, hanem egy olyan intézmény élén áll, amely az európai közpénzek védelmének egyik legfontosabb szereplője lett.
