Egy új tanulmány szerint a következő 35 évre már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra az OECD országokban – írja a portfolio.hu.
A probléma megoldásához nem elég, de mindenképp szükséges lehet majd a nyugdíjkorhatár emelése. A tanulmány szerint ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok ceteris paribus (minden más változatlansága esetén) jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.
Ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. Ha a fiatalok aktív korúakhoz képesti állandó számával kalkulálunk, akkor valamelyest kisebb, de még így is 6,2 évnyi korhatár-emelésre lenne szükség a stabil ráta fenntartásához. Viszont az OECD országokban eddig bevezetett korhatár-emelések átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-re, ez pedig nem elég ahhoz, hogy a modell szerinti időkori függőségi rátát állandó szinten lehessen tartani.
Országonként különbözik, hogy hány évvel lenne szükséges emelni a korhatárt, Finnországban és Svédországban elég lenne a 4,5 év is, hazánkban azonban ez akár hét év is lehet, ami azt jelenti, hogy bőven 60 év felett is dolgoznunk kellene. Mi lesz Így a megérdemelt pihenéssel és a nyugdíjas évekkel? Tényleg halálunkig fogunk most már robotolni? Egy megosztással kérjük jelezze már az, aki nem akar haláláig dolgozni!
Forrás: 444.HU
