MOST ÉRKEZETT! Lemondott Hernádi Zsolt
Ezt nem láttuk jönni: Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy lemond a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról, és a kuratóriumi tagságáról is megválik. A döntés a Corvinus körül zajló átalakulási folyamat egyik legfontosabb fejleménye, hiszen Hernádi az elmúlt hét évben a modellváltás egyik meghatározó alakjaként vett részt az egyetem fenntartói rendszerének irányításában.
A lemondás nem pusztán személyi változás, hanem egy nagyobb felsőoktatási átalakulás előjele is. A közelgő jogszabályváltozás nyomán az egyetem működési feltételei módosulhatnak, az irányító testületek szerepe átalakulhat, és a Corvinus előtt egy teljesen új működési korszak kezdődhet. Hernádi Zsolt döntését azzal indokolta, hogy nem tartaná helyesnek, ha az egyetem körül kialakuló új rendszer formálásában „régi elnökként” szerepet vállalna, mert ez elfogultsághoz vezetne, ami csökkentené az egyetem döntési és cselekvési szabadságát.
Lemondás a kuratórium éléről és a tagságról is
Hernádi Zsolt bejelentése szerint nemcsak a kuratóriumi elnöki megbízatásáról mond le, hanem a kuratóriumi tagságáról is. Ez azt jelenti, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány vezetésében olyan hely ürül meg, amely az elmúlt hét évben meghatározó szerepet játszott a Budapesti Corvinus Egyetem működésében, finanszírozásában és stratégiai irányainak kijelölésében.
A lemondás különösen azért keltett nagy figyelmet, mert Hernádi Zsolt személye szorosan összekapcsolódott a Corvinus modellváltásával. Hét évvel ezelőtt lett a kuratórium elnöke, amikor az alapítvány nekifogott az egyetemi modellváltásnak. Ebben az időszakban a cél az volt, hogy az intézmény új pályára álljon, erősebb nemzetközi pozíciót szerezzen, stabilabb pénzügyi háttérrel működjön, és olyan képzési, kutatási, valamint infrastrukturális fejlesztéseket hajtson végre, amelyek hosszú távon is meghatározzák a Corvinus helyét a magyar és a nemzetközi felsőoktatásban.
Hernádi lemondó nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a közelgő jogszabályváltozás nyomán az egyetem új feltételrendszer mellett fog működni, és az irányító testületek is átalakulnak. Mint fogalmazott, „új struktúrában, új logikában, új szereplőkkel kezdődik majd az új fejezet”. Ez a kijelentés világosan jelzi, hogy nem egyszerű személycseréről van szó, hanem egy olyan időszakról, amelyben a Corvinus működésének alapjai is újragondolás alá kerülhetnek.
A döntésében külön hangsúlyos volt az a szempont is, hogy az átalakuló rendszerben szerinte nem lenne szerencsés, ha a korábbi vezetés egyik legfontosabb szereplőjeként ő maga is részt venne az új keretek kialakításában. A lemondás mögött tehát az az érvelés áll, hogy az egyetemnek nagyobb döntési és cselekvési szabadságra van szüksége, és ezt a szabadságot szerinte az szolgálja, ha az új korszakot már nem ő irányítja kuratóriumi elnökként.
Misovitz Tibort javasolja a megüresedő helyre
A megüresedő kuratóriumi helyre – az átalakulás idejére – Misovitz Tibort, az alapítvány titkárát javasolja. Hernádi Zsolt róla úgy fogalmazott, hogy ő rendelkezik a legtöbb operatív tudással az alapítvány és az egyetem kapcsolatáról, és biztosítani tudja a folytonosságot.
Ez a javaslat azért fontos, mert a Corvinus előtt álló időszak nem átmeneti technikai lépésnek tűnik, hanem összetett szervezeti és jogi átalakulásnak. A közelgő módosítások miatt az egyetemnek olyan vezetői és működtetői háttérre lehet szüksége, amely egyszerre ismeri az eddigi alapítványi működést, az egyetem belső folyamatait, valamint az átalakulással járó adminisztratív és fenntartói feladatokat.
Hernádi szerint Misovitz Tibor az a személy, aki a folytonosságot biztosítani tudja, miközben az intézmény az új feltételrendszerre készül. A javaslat tehát nem csupán személyi ajánlásként értelmezhető, hanem annak jeleként is, hogy a lemondó elnök az átmenet idejére stabil működést szeretne hagyni maga után.
A helyzet súlyát növeli, hogy a készülő törvénymódosítás nyomán a kuratórium öt tagjából négynek lejár a mandátuma. Ez önmagában is jelentős változás lenne, de a szenátus jogköreinek várható erősödése még tovább növeli az átalakulás jelentőségét. A szenátus ugyanis visszakapná a jogát a szabályzat és a költségvetés elfogadására, valamint a rektorválasztásra. Mindez azt mutatja, hogy a Corvinus esetében nem csupán vezetői távozásról, hanem egy teljes irányítási modell újrarendezéséről van szó.
Eredmények, amelyeket Hernádi Zsolt kiemelt
Búcsúlevelében Hernádi Zsolt részletesen felsorolta, mit tart az elmúlt hét év legfontosabb eredményeinek. Ezek között első helyen szerepel, hogy a Corvinus költségvetése a vezetése alatt megháromszorozódott. Ez a kijelentés a lemondó nyilatkozat egyik legerősebb állítása, mert azt sugallja, hogy az alapítványi működés időszakában az egyetem pénzügyi mozgástere jelentősen bővült.
Kiemelte azt is, hogy elindult a Gellért Campus építése, amely az intézmény egyik leglátványosabb infrastrukturális fejlesztése. A beruházás nemcsak építészeti vagy ingatlanfejlesztési kérdés, hanem szimbolikus jelentőségű is: azt üzeni, hogy a Corvinus a modellváltás éveiben hosszú távú, látható, fizikai formában is megjelenő fejlesztésekbe kezdett.
HirdetésHernádi Zsolt szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói fizetések is. A lemondó nyilatkozatban szereplő állítások szerint az oktatói bérek az elmúlt években több mint duplájára emelkedtek, és ezzel párhuzamosan kiszámítható, teljesítményalapú életpályamodellt vezettek be. Ezek a változások a Corvinus működésének egyik legérzékenyebb területét érintik, hiszen a hallgatói támogatások és az oktatói bérek közvetlenül befolyásolják az egyetem mindennapi életét, versenyképességét és vonzerejét.
A tudományos teljesítmény területén Hernádi azt emelte ki, hogy állítása szerint tízszeresére nőtt a legjobb besorolású tudományos publikációk száma. Ez az eredmény azért kapott hangsúlyt a búcsúlevelében, mert az egyetemek nemzetközi megítélésében a kutatási teljesítmény, a publikációs eredmények és a nemzetközi tudományos jelenlét meghatározó szerepet játszanak.
Kiemelte azt is, hogy a Corvinus az egyetlen magyar intézményként került be a Financial Times pénzügyi mesterképzési világranglistájának első száz egyeteme közé. Ez a ranglistás szereplés az egyetem nemzetközi pozíciója szempontjából fontos üzenet, különösen egy olyan időszakban, amikor a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatai, európai együttműködései és finanszírozási lehetőségei is komoly viták középpontjába kerültek.
Hernádi Zsolt a lemondó nyilatkozatban nem csupán eredményeket sorolt fel, hanem személyes hangot is megütött. Hangsúlyozta, hogy kuratóriumi elnöki feladatait nem főállásban, hanem MOL-vezéri munkája mellett végezte. Ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy ideje nem elhanyagolható részét fordította az egyetem ügyeire. Összegzésként annyit fűzött hozzá: „Mondhatom, öröm volt minden perce”. Hozzátette, hogy a Corvinus „egykori Alma Materem örök híve és támogatója” marad.
Fokozódó feszültségek a Corvinus körül
A lemondás olyan időszakban érkezett, amikor a Corvinus körül már érezhetően fokozódtak a feszültségek. A szenátus kedden – szűk, 14:11 arányú szavazással – elutasított egy nyilatkozatot, amely a Hernádi vezette kuratóriumot teljes körű, transzparens elszámolásra szólította volna fel a pénzügyi forrásokról és a döntésekről.
A szavazás hátterében az áll, hogy a készülő törvénymódosítás nyomán a kuratórium öt tagjából négynek lejár a mandátuma, és a szenátus visszakapná a jogát a szabályzat és a költségvetés elfogadására, valamint a rektorválasztásra. Ez a helyzet már önmagában is komoly intézményi átrendeződést vetít előre, hiszen a szenátus szerepének erősödése az egyetemi autonómia szempontjából is meghatározó kérdés.
A 14:11 arányú szavazás azt mutatja, hogy az egyetemen belül sem teljes az egyetértés arról, hogyan kellene elszámolni az elmúlt időszakkal, és milyen módon kellene belépni az új működési korszakba. A transzparens elszámolásra vonatkozó nyilatkozat elutasítása nem zárta le a vitát, inkább jelezte, hogy az átalakulás körül továbbra is komoly érdekek, eltérő álláspontok és intézményi feszültségek vannak jelen.
Hernádi Zsolt lemondása ebben a környezetben különösen erős üzenet. A döntés egyszerre értelmezhető személyes visszalépésként, az új rendszer előtti térnyitásként, valamint annak elismeréseként, hogy a Corvinus következő fejezete már más szereplőkkel, más logikában és más intézményi keretek között íródhat.
Gyökeres változások jönnek az egyetemeken
A Corvinus ügye nem elszigetelt történet. A felsőoktatási vezetők és a rektorok egyeztetést kezdtek a magyar egyetemi alapítványi rendszer átalakításáról és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák kivezetéséről. A folyamat célja egy átláthatóbb, autonóm módon működő felsőoktatás kialakítása lehet, amely ismét teljes jogú része lehet az európai egyetemi és kutatási együttműködéseknek.
Lannert Judit szerint a cél egy átláthatóbb, autonóm módon működő felsőoktatás kialakítása, amely ismét teljes jogú része lehet az európai egyetemi és kutatási együttműködéseknek. Ez azért fontos, mert az alapítványi fenntartású egyetemek helyzete az elmúlt években nemcsak hazai, hanem európai szinten is viták tárgyává vált. Az átláthatóság, az autonómia, a fenntartói befolyás és az egyetemi döntéshozatal kérdései mind olyan témák, amelyek a következő hónapokban várhatóan a felsőoktatási közbeszéd középpontjában maradnak.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter közölte, hogy megkezdték a párbeszédet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének kivezetéséről és az egyetemi autonómia helyreállításáról. Ez a bejelentés új politikai és jogi irányt jelöl ki, amely a Corvinus mellett más egyetemek működését is érintheti.
Hernádi Zsolt távozása így nemcsak egy vezető lemondása, hanem egy korszakhatár is lehet. A Corvinus az elmúlt hét évben az alapítványi modell egyik legismertebb példája volt, most viszont úgy tűnik, hogy az intézmény előtt új korszak nyílik. Az eddigi eredmények, a viták, a pénzügyi és irányítási kérdések, valamint az egyetemi autonómia ügye egyszerre kerültek napirendre.
A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új feltételrendszer valóban nagyobb átláthatóságot, erősebb egyetemi önállóságot és szélesebb döntési szabadságot hoz-e. Hernádi Zsolt döntése mindenesetre világossá tette: a Corvinusnál lezárul egy fejezet, és az egyetem olyan változások elé néz, amelyek nemcsak az intézmény belső életét, hanem a teljes magyar felsőoktatási modell jövőjét is érinthetik.
