Súlyos korrupciós ügy nyomára bukkantak – Ligeti Miklós szerint újabb ügy kerülhet napvilágra
Újabb komoly korrupciós ügy kerülhet elő: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Magyar Közöny Podcastban arról beszélt, hogy egy súlyos ügy nyomára bukkantak. A műsor június 30-i adásának utolsó részét már kifejezetten az „újabb korrupciós botrány” témájának szentelték, Ligeti azonban egyelőre nem hozta nyilvánosságra az ügy valamennyi részletét.
Ezért jelenleg nem lehet kijelenteni, kik lehetnek érintettek, pontosan milyen cselekmény történhetett, illetve lesz-e az ügyből büntetőeljárás. A bejelentés azért kapott komoly figyelmet, mert a Transparency International Magyarország az elmúlt hónapokban több nagy összegű, közpénzeket érintő ügyet is vizsgált.
Több mint 160 milliárd forintról rendelkeztek a dokumentumok szerint
Az egyik legfontosabb korábbi ügy az úgynevezett 2000-es kormányhatározatokhoz kapcsolódott. A Transparency több évig tartó pereskedés és öt bírósági ítélet után jutott hozzá 42 nem nyilvános dokumentumhoz.
A szervezet szerint ezek közül 35 dokumentumban összesen több mint 160,3 milliárd forint közpénzről rendelkeztek, miközben az ilyen határozatok elvileg nem járhatnak pénzügyi kötelezettségvállalással.
A kiperelt dokumentumok alapján 52 milliárd forint jutott a Makovecz Campus Alapítványnak, 27,2 milliárd forint a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, 9,8 milliárd forint a Batthyány Lajos Alapítványnak, míg 9,3 milliárd forint a Nemzeti Ménesbirtok Alapítványnak. Milliárdos támogatást kapott mások mellett a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Kommentár Alapítvány és az Alapjogokért Központ is.
Önmagában természetesen az, hogy egy szervezet állami támogatást kap, nem bizonyít korrupciót. A kérdést az teszi különösen fontossá, hogy a döntések nem voltak nyilvánosak, és a Transparency állítása szerint a dokumentumok megszerzéséhez éveken át tartó jogi eljárásra volt szükség.
A szervezet eredeti adatigénylésére adott kormányzati válaszból az derült ki, hogy összesen 3293 ilyen kormányhatározatról volt szó, miközben a pert végül mindössze 42 dokumentumra szűkítve tudták végigvinni. A több mint 160 milliárd forint tehát nem a teljes összeg, hanem az ismert dokumentumok alapján kirajzolódó rész.
2645 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalás került elő
Ennél is nagyobb összegekről beszélt a Transparency a magántőkealapok vizsgálatakor. A szervezet 2026 áprilisában azt közölte, hogy négy állami hátterű szervezet 2013 és 2026 márciusa között összesen 2645 milliárd forint értékben vállalt befektetési kötelezettséget magántőkealapokban, ingatlanalapokban és más alternatív alapokban.
HirdetésFontos különbség, hogy a 2645 milliárd forint nem feltétlenül jelent ugyanekkora, már ténylegesen átutalt összeget, hanem vállalt befektetési kötelezettségekről van szó.
A Transparency szerint ezeknél a konstrukcióknál hosszú ideig kevés információ volt hozzáférhető arról, kik a magán-társbefektetők, illetve milyen magán- és állami érdekek találkoznak az egyes alapokban.
Külön ügy lett a Baross Gábor Tőkeprogram egy része is. A Transparency öt magántőkealap döntés-előkészítő dokumentumainak vizsgálata után kockázatkezelési hiányosságokat, kétes megalapozottságúnak tartott piaci teszteket és fel nem tárt összeférhetetlenségeket azonosított, majd 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt feljelentést tett.
A 281 milliárdos ügyben már nyomozás indult
A 281 milliárd forintos ügyben már hatósági lépés is történt. Július 24-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el.
A nyomozás elrendelése önmagában természetesen nem jelenti senki bűnösségét, azt azonban mutatja, hogy a feljelentés alapján a hatóság indokoltnak találta a vizsgálat megindítását.
Közben a Transparency International 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexében Magyarország 40 pontot kapott, és Bulgáriával együtt az Európai Unió utolsó helyén végzett. Ez a negyedik egymást követő év volt, amikor Magyarország az uniós rangsor végére került.
Az index korrupcióérzékelést mér szakértői és üzleti értékelések alapján, nem pedig jogerős korrupciós ítéleteket számol. Emiatt az eredmény nem bizonyítja, hogy Magyarországon követték el a legtöbb korrupciós bűncselekményt az EU-ban, ugyanakkor jelzi, hogyan ítélik meg a magyar közszféra korrupcióval szembeni ellenálló képességét.
Ligeti új bejelentésének részleteire még várni kell
Ligeti Miklós mostani kijelentése azért keltett figyelmet, mert a konkrét ügy részleteit még nem ismertette. Amíg nem kerülnek elő dokumentumok, nevek, összegek és bizonyítékok, nem lehet felelősséget megállapítani vagy előre bűnöst hirdetni.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor már nyilvánosságra kerültek a több mint 160 milliárd forintos kormányzati pénzdöntésekről szóló dokumentumok, a 2645 milliárd forintnyi állami befektetési kötelezettségvállalás adatai, valamint a 281 milliárd forintos ügy, amelyben rendőrségi nyomozás is indult.
Ligeti újabb bejelentésének valódi súlya akkor derülhet ki, amikor a konkrét bizonyítékokat is nyilvánosságra hozzák. Addig az biztos, hogy a közpénzek útjának átláthatósága és a korábbi döntések feltárása továbbra is komoly kérdés marad.
