Mi történt? Belenyúl a parlament Magyar Péter fizetésébe
Kedden ismét rendkívüli ülést tart az Országgyűlés
Újabb rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés, amelyen több jelentős törvényjavaslatról is dönthetnek a képviselők. A parlamenti honlapon közzétett napirend szerint az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a határozathozatalokkal és az előterjesztések vitájával folytatódik.
A képviselők elfogadhatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, vagyis az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot. Emellett megkezdődhet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásával kapcsolatos előterjesztés általános vitája is.
Az ülés napirendjén több olyan törvényjavaslat szerepel, amely a kormány szerint az európai uniós források lehívása szempontjából is jelentős lehet. A rendkívüli ülésen közlekedési, energetikai, mezőgazdasági, adózási és kriptoeszközökkel kapcsolatos rendelkezésekről egyaránt határozhatnak.
A benyújtott módosítások között azonban olyan rendelkezés is szerepel, amely közvetlenül érintheti Magyar Péter miniszterelnöki fizetését. A javaslat különbséget tenne aszerint, hogy a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is, vagy kizárólag a miniszterelnöki tisztséget tölti be.
Több törvényről is szavaznak, a kormány szerint ezeken múlhatnak az EU-s pénzek
A határozathozatalok során a képviselők szavaznak az európai uniós források lehívásával kapcsolatos módosításokról. Ezek között szerepelnek a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések is.
A parlament dönthet az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges törvénymódosításokról. A változtatások célja a közösségi közlekedés szervezésének és a járműállomány kezelésének átalakítása.
Szavazásra kerül a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása is. A mezőgazdasági termelők számára különösen fontos kérdés, hogyan kezeli a szabályozás az aszályból, a fagyból, a viharkárokból és más természeti eseményekből származó veszteségeket.
Döntés várható a közvagyon védelmét és visszaszerzését célzó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatról is. Az új hivatal feladata a közvagyont érintő ügyek vizsgálata, valamint az esetlegesen jogellenesen megszerzett vagyonelemek visszaszerzésének elősegítése lehet.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben az energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról is szavaznak. Napirendre kerülnek továbbá a helyreállítási terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározatok végrehajtásához szükséges adóintézkedések, valamint más törvényi változtatások.
A kriptoeszközök szabályozásáról is dönthetnek
A rendkívüli ülésen a képviselők határoznak a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokat érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is. A kérdés azért került a parlament elé, mert a kriptoeszközökkel kapcsolatos szabályozás az elmúlt időszakban több változáson ment keresztül.
A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatók olyan vállalkozások, amelyek a digitális eszközök és a hagyományos pénzek, illetve különböző kriptoeszközök közötti átváltást biztosítják. A most napirenden szereplő javaslat nem egy új szolgáltatás létrehozásáról, hanem egyes korábbi törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szól.
A parlamenti ülésen tehát egymástól jelentősen eltérő területeket érintő előterjesztések kerülnek a képviselők elé. A közösségi közlekedés, a mezőgazdasági kockázatkezelés, az energetikai vállalások és az adórendszer mellett a digitális pénzügyi szolgáltatások szabályozása is szerepel a napirenden.
A javaslatokról tartott szavazások eredménye több területen is meghatározhatja a következő időszak jogi és gazdasági kereteit. A kormány álláspontja szerint több módosítás elfogadása az európai uniós források hozzáférhetősége miatt is szükséges.
Napirenden az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása
HirdetésÁltalános vita kezdődik az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatról.
A kormány a javaslat benyújtásakor közölte: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Ennek érdekében egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét.
A tervek alapján az állampolgárok és a kutatók a jelenleginél egyszerűbben férhetnének hozzá az elmúlt rendszer állambiztonsági szerveinek irataihoz. Az online hozzáférés kialakításával olyan dokumentumok válhatnak szélesebb körben megismerhetővé, amelyek eddig csak korlátozott módon vagy személyes levéltári kutatás során voltak elérhetők.
A feltárás előkészítését a parlament egy korábbi javaslat elfogadásával már jóváhagyta. A most tárgyalásra kerülő előterjesztés a teljes folyamat lebonyolításának szabályait határozná meg.
Napirenden szerepel a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosítása is. A rendelkezések alapján a vármegye elnevezés megyére, a főispán pedig kormánymegbízottra változik. A módosítás így több jogszabályban is átvezeti az újonnan alkalmazandó megnevezéseket.
Magyar Péter fizetését is érinti a törvényjavaslat
A megye és a kormánymegbízott elnevezésével kapcsolatos törvénycsomag a miniszterelnök illetményét is szabályozza. A kormányfő fizetése jelenleg a házelnök illetményével megegyező összeg, havi bruttó 3,8 millió forint.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a miniszterelnök fizetésének havi bruttó összege a képviselői tiszteletdíj összegének 1,91-szerese, vagyis 2,5 millió forint lesz,
amennyiben a miniszterelnök országgyűlési képviselő is.
Ez a rendelkezés Magyar Pétert közvetlenül érintheti, mivel a módosítás a miniszterelnöki illetmény összegét attól tenné függővé, hogy a kormányfő rendelkezik-e országgyűlési képviselői mandátummal.
A javaslat ugyanakkor arra az esetre is külön szabályt tartalmaz, ha a miniszterelnök nem tagja az Országgyűlésnek. Ebben az esetben az illetmény a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese lenne.
Ez az összeg továbbra is havi bruttó 3,8 millió forintnak felelne meg, vagyis megegyezne a jelenleg érvényes miniszterelnöki illetménnyel. A változás tehát csak akkor jelentene fizetéscsökkenést, ha a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is.
A parlament előtt fekvő javaslat alapján a miniszterelnöki és a képviselői tisztség együttes betöltése esetén Magyar Péter havi bruttó fizetése 3,8 millió forintról 2,5 millió forintra változhat. Ha azonban a kormányfő nem lenne országgyűlési képviselő, az illetménye továbbra is a jelenlegi, havi bruttó 3,8 millió forintos összeg maradna.
Az MTI nyomán.
