Magyar Péter személyesen vitte el álláspontját a Sándor-palotába
Magyar Péter hétfő reggel 8 óra tájban személyesen jelent meg a Sándor-palotában, miután május 31-én éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet korábban Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondására szabott. A látogatás nem pusztán protokolláris találkozónak tűnt, hanem olyan politikai üzenetnek, amelynek középpontjában az államfői szerep, a köztársasági elnöki felelősség és a közéleti megszólalás kérdése állt. A helyzet súlyát az is növelte, hogy Sulyok Tamás már vasárnap világossá tette: nem kíván távozni hivatalából, és nem lát olyan alkotmányos indokot, amely alapján le kellene mondania.
Magyar Péter ennek ellenére személyesen kereste fel az államfőt a Várban. A találkozóra nem egyedül érkezett, elkísérte Görög Márta igazságügy-miniszter is, akinek jelenlétét később külön megindokolta. A miniszterelnök szerint ugyanis jogi és alkotmányos kérdések is felmerültek, ezért indokoltnak tartotta, hogy az igazságügyi tárca vezetője is részt vegyen az egyeztetésen. A látogatás után tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter azt mondta, azért ment a Sándor-palotába, mert szerinte helyre kell állítani az államfői tekintélyt, és mert erre kapott felhatalmazást a választáson.
A sajtó előtt úgy fogalmazott, hogy nem árult zsákbamacskát, amikor erről beszélt. Azt is megjegyezte, hogy szerinte már csak 4-5 „fizetett propagandistát” sikerült a Várba vezényelni. Ez a kijelentés jól mutatta, hogy a találkozó után sem csillapodott a politikai feszültség, sőt Magyar Péter nyilatkozata alapján a helyzet továbbra is éles közéleti vitát hordoz magában. A miniszterelnök álláspontja szerint ugyanis nem egyszerű politikai nézetkülönbségről van szó, hanem arról, hogy a köztársasági elnöknek kötelessége lenne kiállni a nemzet egységéért és azokért, akik védtelenek.
A hallgatás miatt szólította fel ismét lemondásra Sulyok Tamást
Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Sulyok Tamás szerinte minden fontos és súlyos helyzetben a hallgatást választotta. Álláspontja szerint a köztársasági elnöki tisztség nem merülhet ki abban, hogy az államfő törvényeket ír alá, kitüntetéseket ad át, vagy protokolleseményeken vesz részt. Magyar Péter úgy látja, hogy a köztársasági elnöknek akkor is meg kell szólalnia, amikor a társadalom feszült, amikor politikai támadások érik az embereket, vagy amikor morális kérdések kerülnek az ország elé.
A miniszterelnök szerint éppen ezért a mostani megbeszélésen is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. Úgy véli, az államfő nem maradhat néma olyan pillanatokban, amikor a hatalom intézményei emberek vagy csoportok ellen lépnek fel, különösen akkor nem, ha azok az emberek védelemre szorulnának. Magyar Péter szerint egy köztársasági elnök feladata nemcsak jogi, hanem erkölcsi is: a nemzet egységének kifejezése, a közéleti határok kijelölése és a védtelenek melletti kiállás.
A miniszterelnök ezt a gondolatot így fogalmazta meg: „Egy köztársasági elnök feladata a gyermekek oldalára állni, különösen akkor, amikor a hatalom intézményei támadnak rájuk” – folytatta Magyar Péter. A kijelentés központi eleme volt annak az érvelésnek, amely szerint az államfői hallgatás bizonyos helyzetekben már nem semlegességként, hanem a felelősség elkerüléseként értelmezhető.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamásnak nemcsak akkor kellene megszólalnia, amikor minden oldalról kényelmes a helyzet, hanem éppen akkor, amikor a politikai légkör feszült, és amikor a társadalom egy része azt érzi, hogy igazságtalanság, megfélemlítés vagy politikai támadás éri. A miniszterelnök szerint az államfői tekintély egyik alapja az, hogy a köztársasági elnök képes legyen világos erkölcsi üzenetet megfogalmazni a nehéz pillanatokban is.
A poloskázástól a kampányfenyegetésekig több ügyet is felidézett
Magyar Péter a sajtótájékoztatón több konkrét esetet is felsorolt, amelyekben szerinte Sulyok Tamásnak államfőként meg kellett volna szólalnia. Külön említette a „poloskázás” ügyét, valamint a „takarításként” emlegetett esetet is. A miniszterelnök szerint ezekben az ügyekben az államfő ugyanúgy csendben maradt, miközben szerinte a köztársasági elnöknek éppen az ilyen helyzetekben kellene megmutatnia, hogy nem pártpolitikai, hanem nemzeti szerepet tölt be.
Elmondása szerint a megbeszélésen pontonként kérdezte Sulyok Tamást ezekről az ügyekről. Magyar Péter szerint az államfő válaszában azt mondta, hogy a poloskázás politikai véleménynyilvánítás volt, ezért nem volt dolga véleményt nyilvánítani. A miniszterelnök ezt elfogadhatatlannak tartja, mert álláspontja szerint egy köztársasági elnöknek nemcsak akkor van dolga, amikor jogi kényszer áll fenn, hanem akkor is, amikor a közéletben olyan mondatok, cselekedetek vagy folyamatok jelennek meg, amelyek megosztják vagy félelemben tartják az embereket.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás akkor sem látta feladatának a megszólalást, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal fellépett magyar emberek ellen. Ugyancsak felhozta példaként azt az esetet, amikor a hatalom szerinte titkosszolgálati eszközökkel akarta felszalámizni a legnagyobb ellenzéki pártot. A miniszterelnök szerint ezekben az ügyekben az államfőnek legalább annyit meg kellett volna tennie, hogy nyilvánosan világossá teszi: a politikai küzdelemnek vannak határai.
HirdetésA felsorolt példák között szerepelt az is, amikor autóval hajtottak a Tisza Párt kampánypultjába. Magyar Péter szerint a fenyegetések „a választási kampány része” voltak, miközben álláspontja szerint az államfőnek kötelessége lett volna felszólítani a kormányt, hogy fejezze be az uszítást. A miniszterelnök elmondása alapján Sulyok Tamás erre is azt mondta, hogy ez nem volt a feladata. Magyar Péter szerint éppen ez mutatja meg a legélesebben, mennyire eltérően gondolkodnak az államfői szerepről.
A" rel="nofollow" target="_blank">https://www.youtube.com/live/KuUfT1ik2Ns?si=Ul2pD-RcqC5FXbDD
Aköztársasági elnöki szerep értelméről is vitát nyitott
Magyar Péter nemcsak egyes ügyeket említett, hanem szélesebb értelemben is beszélt arról, hogyan kellene működnie a köztársasági elnöki tisztségnek. Szerinte az államfő nem lehet pusztán protokollszereplő, mert a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki. Ha pedig a köztársasági elnök nem szólal meg a legsúlyosabb közéleti helyzetekben, akkor elveszíti azt az erkölcsi tekintélyt, amelyre a tisztsége épül.
A miniszterelnök további ügyeket is felsorolt, amelyek szerinte mind azt mutatják, hogy Sulyok Tamás nem élt megfelelően az államfői szerepével. Ide sorolta azt is, amikor Orbán Viktor a tihanyi apátságban beszélt a magyar sírokon ugráló radikális elnökjelölt támogatásáról. Magyar Péter szerint egy köztársasági elnöknek ilyen helyzetben is világossá kellett volna tennie, hol húzódnak a közéleti és erkölcsi határok.
A sajtótájékoztatón említette Strompová Viktória leszlovákozását is, amelyet szintén olyan esetként hozott fel, amelyben szerinte az államfő hallgatása nem volt elfogadható. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a magyar köztársaság minden bábnál, minden tekintélynél és minden köztársasági elnöknél fontosabb. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy szerinte az intézmény tekintélye nem egyetlen személyhez kötődik, hanem ahhoz, hogy az adott tisztség betöltője képes-e megfelelni a feladat morális súlyának.
Magyar Péter álláspontja szerint a társadalomnak joga van elvárni, hogy a köztársasági elnök ne csak akkor legyen jelen, amikor ünnepi beszédeket kell mondani, hanem akkor is, amikor igazságtalanság, megfélemlítés vagy politikai támadás tapasztalható. Szerinte az államfő nem állhat félre ilyen helyzetekben, mert a hallgatás a közélet súlyos pillanataiban nem erősíti, hanem gyengíti a köztársasági elnöki intézményt.
Alaptörvény-módosítással mozdítanák el az államfőt
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, milyen lehetőségeket látnak Sulyok Tamás elmozdítására. Két utat említett: a megfosztási eljárást és az alaptörvény-módosítást. Mint mondta, a megfosztási eljárást nem választják, helyette az alaptörvény-módosítás mellett teszi le a voksát. A miniszterelnök ezt így foglalta össze: „Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást”.
Hozzátette, hogy álláspontja szerint nem személyre szabott törvényalkotásról lenne szó, hanem olyan alkotmányos megoldásról, amely rendezni tudja a kialakult helyzetet. Magyar Péter szerint a kérdés nem kizárólag Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról is, miként lehet helyreállítani az államfői intézménybe vetett bizalmat. A miniszterelnök értelmezésében az alaptörvény-módosítás olyan eszköz lenne, amely alkotmányos keretek között adna választ a kialakult politikai és intézményi helyzetre.
Görög Márta igazságügy-miniszter jelenlétét Magyar Péter azzal magyarázta, hogy Sulyok Tamás legutóbb azt kérdezte tőle, lemondás esetén melyik minisztert kell keresnie. A miniszterelnök ezzel jelezte, hogy szerinte a jogi és alkotmányos kérdések tisztázása miatt volt szükség az igazságügy-miniszter részvételére. A találkozó tehát nemcsak politikai üzenetként, hanem alkotmányjogi egyeztetésként is értelmezhető volt.
Az újságírói kérdések között felmerült az is, hogy az Alaptörvény mely pontját módosítanák. Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy a tervekről a Tisza-frakción belül folytatnak egyeztetést, és csak ezután tesznek bejelentést. Az uniós forrásokkal kapcsolatban arra is rákérdeztek, ki írja majd alá a törvényeket, ha nem lesz köztársasági elnök. Erre az a válasz hangzott el: a házelnök az államfő, amíg nincs köztársasági elnök.
A történtek alapján Magyar Péter világossá tette, hogy nem tekinti lezártnak az ügyet. A Sándor-palotánál tett látogatás, a május 31-én éjfélkor lejárt határidő, a hétfő reggel 8 óra tájban megtartott találkozó, valamint az alaptörvény-módosítás lehetőségének felvetése mind azt jelzi, hogy a vita a köztársasági elnöki szerepről és Sulyok Tamás jövőjéről továbbra is a politikai napirend egyik meghatározó kérdése marad.
