Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 21-én, az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt értékelte kormánya első hónapjait, és élesen bírálta az előző kormányzati időszakot. A felszólalást követően Bóka János, Rétvári Bence és Toroczkai László is reagált, így a vita rövid idő alatt komoly politikai adok-kapokká alakult.
Magyar Péter 133 napos mérleget vont
Magyar Péter azzal kezdte felszólalásának egyik központi részét, hogy szeptember 22-én lesz 133 napja annak, hogy kormánya felesküdött Magyarország szolgálatára. Ezzel összefüggésben sorra vette azokat az állításokat, amelyeket szerinte a Fidesz a választási kampányban a Tisza várható kormányzásával kapcsolatban fogalmazott meg.
A miniszterelnök azt mondta, nem vezették be az általános sorkötelezettséget, nem vitték katonának a magyar férfiakat, és a rezsicsökketést sem szüntették meg. Az ebadóval kapcsolatban szintén azt hangsúlyozta, hogy azt nem vezették be, hanem eltörölték.
A tűzifával fűtők helyzetét külön is kiemelte. A kormány korábbi közlése szerint a tűzifa áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentik, és az intézkedés mintegy másfél millió, részben vagy egészben tűzifával fűtő embert érinthet.
Magyar a parlamentben úgy fogalmazott:
„Magyarország működik”
A kormányfő szerint az ország az általa felsorolt problémák ellenére sem omlott össze, és az uniós forrásokról született megállapodás sem idézte elő azokat a következményeket, amelyeket politikai ellenfelei korábban előrevetítettek.
Az országjárás és a vitatott vagyonok is előkerültek
Magyar Péter felidézte az elmúlt évek országjárásait is. Elmondása szerint több mint hétszáz településre jutott el, és azt ígérte az embereknek, hogy ha lehetőséget kap az ország vezetésére, súlya lesz annak, amit ezeken a találkozókon hallott.
A miniszterelnök ebben a részben az igazságtalanságok megszüntetéséről, az igazságtételről és a közvagyon visszaszerzéséről beszélt. Az előző kormányhoz és az ahhoz kötődő üzleti körökhöz kapcsolódó vagyonokról megfogalmazott kijelentései politikai állítások; az egyes konkrét esetek jogi megítélése ettől külön kérdés.
Magyar azt is közölte, hogy a kormány minden olyan összeget, amelyet az általa pazarlónak vagy aránytalannak tartott szerződések felülvizsgálatával sikerül megtakarítani, a családok megélhetésének támogatására, valamint a költségvetés és a gazdaság helyzetének javítására kíván fordítani.
Beszédében azt mondta, dühöt érez, amikor az ország általa kifosztásként és elszegényítésként jellemzett folyamatainak következményeit látja.
Nemzeti minimumot sürgetett a szerződések átvilágítására
HirdetésA felszólalás egyik központi eleme az állami szerződések és koncessziók felülvizsgálata volt. Magyar Péter azt kérte a parlamenti pártoktól, hogy ennek szükségességében alakuljon ki politikai egyetértés.
„Legyen nemzeti minimum, hogy ami a magyaroké, azt vissza kell adni a magyaroknak”
– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, szerinte abban is egyetértésre lenne szükség, hogy minden vitatott szerződést átvilágítsanak, és ahol jogsértés bizonyítható, ott az állam érvényesítse a közérdeket.
Magyar ebben a részben különösen élesen bírálta az előző kormányhoz kötődő üzleti köröket. Azt állította, hogy az elmúlt időszakban jelentős közvagyon és állami forrás került ezekhez a körökhöz.
Ezek a kijelentések Magyar Péter politikai értékelései. A kormány szándéka a felszólalás alapján az, hogy a vitatott megállapodásokat megvizsgálják, és jogsértés esetén jogi lépéseket tegyenek.
Bóka János, Rétvári Bence és Toroczkai László is válaszolt
A miniszterelnök felszólalása után az ellenzéki frakciók vezetői is reagáltak. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője több ponton vitatta Magyar Péter helyzetértékelését, és egyebek mellett az üzemanyagárakról, az autópálya-fejlesztésekről és az Ukrajnával kapcsolatos energetikai kérdésekről beszélt.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Magyar Péter korábbi politikai és üzleti kapcsolatait emelte ki, és vitatta a miniszterelnök bírálatainak hitelességét.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője pedig azt rótta fel Magyarnak, hogy szerinte túl nagy hangsúlyt helyez az előző kormány hibáira, miközben kevesebbet beszél a saját korábbi, Fidesz rendszeréhez kapcsolódó szerepéről. A három politikus tehát eltérő pontokon, de egyaránt vitatta a miniszterelnök értékelését.
Az autópálya-koncesszió is előkerült a viszontválaszban
Magyar Péter a frakcióvezetők felszólalása után ismét szót kapott. Rétvári Bence kijelentéseit visszautasította, és ismét előhozta az autópálya-koncesszió kérdését, amely az elmúlt időszakban a kormány egyik kiemelt témájává vált.
A miniszterelnök álláspontja szerint a konstrukció jelenlegi formája rendkívül előnytelen az állam számára, ezért a kormány nem kívánja változatlanul fenntartani. A szerződés és annak pénzügyi következményei körül jelenleg is politikai és jogi vita zajlik.
A hétfői parlamenti ülés végül két egymással élesen szemben álló értékelést mutatott meg. Magyar Péter a kormány első 133 napjának intézkedéseit, a közvagyon visszaszerzését és a vitatott szerződések felülvizsgálatát helyezte középpontba, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői a Tisza-kormány döntéseit, teljesítményét és a miniszterelnök korábbi szerepét bírálták.
