Magyar Péter bejelentette: 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg Brüsszelben
Történelmi jelentőségű brüsszeli megállapodás született
Magyar Péter miniszterelnök 2026. május 29-én, pénteken Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, a megbeszélés után pedig bejelentették: megállapodás született a Magyarország számára eddig befagyasztott uniós források jelentős részének felszabadításáról. A tárgyalás tétje rendkívül nagy volt, hiszen Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa dőlhet el.
Ursula von der Leyen a találkozó után arról beszélt, hogy a magyarok április 12-én világos döntést hoztak arról, hogy visszatérnek Európába. A bizottsági elnök szerint a megállapodás egyik legfontosabb eleme egy olyan „robusztus architektúra”, amely biztosítja a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmak rendezését.
A kormány a megállapodás részeként több fontos vállalást tett. Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, felülvizsgálják a közbeszerzési szabályokat, és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”. Ezek azok a lépések, amelyek a brüsszeli tárgyalások alapján kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a korábban visszatartott uniós pénzek végre megérkezzenek Magyarországra.
Magyar Péter a megállapodás után közölte, hogy 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ami nagyjából 6000 milliárd forintnak felel meg. A miniszterelnök szerint ez az összeg a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százalékát jelenti. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy a tárgyalás eredménye nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű.
Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy szerinte bebizonyosodott: Brüsszelben nem ideológiai elvárásokról volt szó, hanem arról, hogy fel kell lépni a korrupció ellen. Úgy fogalmazott, szomorúnak tartja, hogy azok a feltételek, amelyeket most teljesíteni kellett, korábban is teljesíthetők lettek volna. A miniszterelnök szerint a kormány bizonyos vállalásokkal túl is teljesítette az elvárásokat, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, amely eredetileg nem is szerepelt a feltételek között.
6000 milliárd forint sorsa volt a tét
A brüsszeli tárgyalás előtt Magyar Péter azt írta, hogy „elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására”, mivel 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A miniszterelnök azt is közölte, hogy a tárgyalás elején átadja Ursula von der Leyennek Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. Ezt a lépést történelmi jelentőségűnek nevezte.
A megállapodás értelmében a 16,4 milliárd eurós összeg több nagyobb tételből áll. Ebből 4,4 milliárd euró felzárkóztatási forrás, amelyet közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, valamint kis- és középvállalkozások támogatására lehet fordítani. Ez különösen fontos lehet azoknak az ágazatoknak, amelyek az elmúlt években forráshiánnyal, elmaradt fejlesztésekkel és bizonytalan finanszírozással küzdöttek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Magyar Péter miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2026. május 29-én – Fotó: Omar Havana / Reuters
A megállapodás szerint 2,2 milliárd euró az oktatáshoz és a felsőoktatás fejlesztéséhez kapcsolódik. Ez az összeg jelentős szerepet játszhat abban, hogy a magyar oktatási rendszer fejlesztési forrásokhoz jusson, és megoldódjanak olyan problémák is, amelyek évek óta húzódnak. A felsőoktatási források kérdése különösen érzékeny ügy volt, hiszen az Erasmus-program körüli bizonytalanság is hosszú ideje nyomasztotta az egyetemeket és a diákokat.
A bejelentés alapján több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak új fejlesztések kaphatnak finanszírozást, hanem olyan beruházások is, amelyek már folyamatban vannak, vagy előkészítés alatt állnak. Emellett 1,5 milliárd eurót az elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani, ami a gazdaság, az energetika és az ellátásbiztonság szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”. Ursula von der Leyen ennek alapján magabiztosnak nevezte, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. Az új kormánynak azonban sietnie kell, mert az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási pénzeknél augusztus végéig kell teljesíteni a feltételeket.
Az Orbán-kormány után maradt feltételeket kell rendezni
A megállapodás hátterében azok a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek állnak, amelyek miatt Magyarország jelentős uniós forrásai évek óta befagyasztva maradtak. Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt, úgynevezett „szupermérföldkövet” kellett volna teljesítenie ahhoz, hogy rendes kifizetéseket kérhessen.
A tét nemcsak a támogatások megérkezése volt, hanem az is, hogy Magyarországnak ne kelljen visszaadnia egy egymilliárd eurós előleget. Az Európai Bizottság szerint már ez az összeg is nagyjából a magyar bruttó nemzeti össztermék öt százalékát jelenti. A feltételek részben átfedik egymást, így ha sikerül rendezni őket, a rendes uniós költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhat.
Az ügyhöz kapcsolódik az Erasmus-program kérdése is. A korábban kialakult helyzet miatt a magyar felsőoktatási intézmények és diákok számára is bizonytalanná vált az uniós oktatási együttműködések jövője. A mostani megállapodás egyik lehetséges következménye, hogy ez a probléma is megoldódhat, amennyiben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét sikerül rendezni.
HirdetésAz előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan nem történt előrelépés az Orbán-kormány részéről. Bóka János volt EU-ügyi miniszter korábbi megfogalmazása szerint ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, vagyis az Európai Bizottság ennyi feltétel teljesítését továbbra sem tartotta elfogadhatónak.
Magyar Péter ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. A miniszterelnök csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol azt mondta: „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”. Emellett felsorolta a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is.
A megállapodás nem jelenti azt, hogy véget ért a munka
Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy egy politikai megállapodás önmagában még nem jelenti a folyamat végét. A miniszterelnök a Telexnek adott hétfői interjújában arról beszélt, hogy főleg a projektekről tárgyalnak az Európai Bizottsággal. Úgy fogalmazott, hogy a céljuk az, hogy a magyar embereknek, a vállalatoknak, a közlekedési infrastruktúrának, az egészségügynek és a lakhatásnak minél több hasznos, a jövőben megvalósuló projektre szerezzenek finanszírozást.
Magyar Péter szerint az európai intézmények részéről jó szándékot lát, ugyanakkor vannak kötöttségek. Úgy fogalmazott: „Az egy elég rigorózus rendszer ott Brüsszelben, próbálnak mindenben segíteni”. A miniszterelnök szerint vannak olyan szupermérföldkövek és döntések, amelyeket már nem tudnak meghozni, mert az előző kormány kifutott az időből. Ezeknél valamilyen más megoldást kell találni, amelyet Brüsszellel is el kell fogadtatni.
Az előfeltételek mellett az Orbán-kormány több száz reformot, célt és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztést, vagyis „mérföldkövet” is vállalt, általában köztes határidőkkel. A helyreállítási alap elköltésének tervét 2022 végén hagyták jóvá utolsóként, de az Orbán-kormány szinte azonnal halasztgatni kezdett fejlesztéseket, miközben több reform is elmaradt.
Magyar Péter többször utalt arra, hogy az új kormány egy „új” tervet adna be. Erre azért is van szükség, mert a korábbi tervek egy része elavult, több projekt csúszott, egyes vállalások pedig már nem teljesíthetők ugyanabban a formában. A miniszterelnök szerint a lényeg az, hogy olyan megoldást találjanak, amely valóban elfogadható az Európai Bizottság számára, és közben Magyarország se veszítse el az elérhető forrásokat.
A megállapodás tehát nagy áttörés, de nem automatikus pénzátutalás. Magyar Péter maga is azt mondta: „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.” Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben és hónapokban még komoly szakmai, jogi és adminisztratív munka vár a kormányra.
Szeptember végéig lehet beadni a kérelmeket, év végéig érkezhet a pénz
A mostani megállapodás után a következő fontos határidő a kifizetési kérelmek beadása lesz. Ezeket szeptember végéig lehet benyújtani, a pénzeket pedig év végéig utalhatják. Ezért csak később derül majd ki pontosan, hogy a 16,4 milliárd euróból mekkora összeget sikerül ténylegesen megmenteni és lehívni Magyarország számára.
A tárgyalások előzményei sem voltak egyszerűek. Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig Ursula von der Leyennel tárgyal. A találkozó időpontja körül korábban volt bizonytalanság, az Európai Bizottság szóvivői kedden még nem erősítették meg véglegesen a dátumot, végül azonban pénteken megtartották a megbeszélést.
Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd később azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az Európai Bizottság vezetőjével, és akkor politikai megállapodást is aláírhatnak az uniós támogatásokról. Végül a találkozóra 2026. május 29-én, pénteken került sor. A Politico korábbi értesülése szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb látni szerette volna a helyreállítási terv módosítását.
A kormány várhatóan a következő héten adhatja be a módosított tervet. Ez újabb fontos lépés lehet abban, hogy a politikai megállapodásból valódi kifizetés legyen. A folyamat azért különösen sürgős, mert a helyreállítási alapnál szorosak a határidők, és a források megmentéséhez minden feltételnek időben és megfelelő formában kell teljesülnie.
A mostani bejelentés így egyszerre jelent politikai fordulatot és komoly gazdasági lehetőséget. Ha a megállapodásban vállalt lépések teljesülnek, Magyarország előtt megnyílhat az út a befagyasztott uniós pénzek jelentős részének lehívása előtt. A tét óriási: 16,4 milliárd euró, vagyis körülbelül 6000 milliárd forint, amely közlekedésre, egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, kis- és középvállalkozásokra, valamint energetikai fejlesztésekre is fordítható.
A következő hónapokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a politikai megállapodást sikerül-e jogi és gyakorlati szinten is végigvinni. Ha igen, akkor Magyarország hosszú idő után jelentős uniós forrásokhoz juthat hozzá. Ha nem, akkor a mostani bejelentés csak egy nagy lehetőség marad, amelynek valódi eredménye a részleteken és a határidők betartásán múlik.
