Magyar Péter rendkívüli bejelentése: hétfőtől energiakrízis jöhet Magyarországon
Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország minden korábbinál súlyosabb energetikai helyzet elé nézhet. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt várhatóan teljesen le kell állítani a Paksi Atomerőművet, miközben a százhalombattai Dunamenti Erőműben is meghibásodás történt. A kormányfő szerint már hétfőtől energiakrízis alakulhat ki, ezért az ipari nagyfogyasztókat takarékosságra és lekapcsolási tervek elkészítésére szólították fel. A lakossági áramellátás fenntartását elsődleges feladatnak nevezte, ugyanakkor kisebb, átmeneti korlátozásokat nem zárt ki.
Rendkívüli helyzet alakult ki a Duna alacsony vízállása miatt
Egyre nagyobb gondban van a magyarországi energiaellátás. Az MVM már csütörtökön bejelentette, hogy a Duna extrém alacsony vízállása miatt elkerülhetetlenné válhat a Paksi Atomerőmű teljes leállítása. Ezzel egy időben komoly problémák merültek fel a százhalombattai Dunamenti Erőműben is, ahol egy meghibásodás miatt éppen a paksi termelés várható kiesésével egy időben állt le az áramtermelés.
A két nagy erőművet érintő problémák együttesen rendkívül jelentős kapacitáskiesést okozhatnak. Budapesten már a díszkivilágítást is lekapcsolták, a lakosságot pedig arra kérték, hogy aki csak teheti, takarékoskodjon az árammal és a vízzel. Szentendrén péntek reggelre több ezer ember maradt víz nélkül.
Magyar Péter ilyen előzmények után hirdetett rendkívüli sajtótájékoztatót péntek délelőtt 11 órára a MOL dunai finomítójába. A miniszterelnök ezt követően délután 3 órára a Paksi Atomerőműbe látogat, ahol újabb bejelentések is várhatók.
A sajtótájékoztatót Magyar Péter Hernádi Zsolttal, a MOL elnök-vezérigazgatójával közösen tartotta. A kormányfő már felszólalása elején fontos bejelentést tett: azt mondta, hétfőtől energiakrízis jöhet Magyarországon.
A jelenlegi számítások alapján hétfőig valószínűleg le kell kapcsolni a teljes Paksi Atomerőművet, amire Magyarország történetében korábban soha nem volt példa. A leállítás után már nem az áramtermelésen, hanem az erőmű biztonságos hűtésén lesz a hangsúly.
A blokkok visszakapcsolása csak akkor történhet meg, ha a Duna vízszintje jelentősen megemelkedik. A jelenlegi előrejelzések szerint azonban ilyen változás a következő hetekben nem várható. Ez azt jelenti, hogy akár heteken keresztül is szünetelhet az áramtermelés Pakson.
A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 50 százalékát biztosítja, ezért a teljes kiesése rendkívül súlyos helyzetet idézhet elő. A többi magyarországi erőmű együttes teljesítménye sem elegendő ahhoz, hogy teljes egészében pótolja a paksi blokkok által megtermelt áramot.
Magyar Péter közlése szerint a Paksi Atomerőművet várhatóan hétfőig kell teljesen leállítani. A biztonsági előírások értelmében mínusz 134 centiméteres dunai vízállásnál le kell kapcsolni az egész erőművet. A Duna vízszintjének emelkedése egyelőre nem várható, sőt a folyó akár mínusz 144 centiméterig is tovább apadhat.
A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy nem csupán egyetlen blokk időszakos leállításáról van szó. Amennyiben a kritikus vízszintet eléri a Duna, valamennyi paksi blokkot le kell kapcsolni, és az erőműnek teljesen fel kell hagynia az áramtermeléssel.
Vizsgálat indulhat a paksi szivattyútelep elmaradása miatt
Magyar Péter vizsgálatot ígért amiatt, hogy az előző kormány időszaka alatt miért nem készítették fel a Paksi Atomerőművet egy ilyen rendkívüli helyzetre. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy miért nem készült el az a szivattyútelep, amely rendkívül alacsony dunai vízállás esetén is képes lenne megfelelő mennyiségű hűtővizet biztosítani az erőmű számára.
A kormányfő kijelentette:
„Nyilván, amikor a bajon és a nehézségen túlvagyunk, akkor ki fogjuk vizsgálni, ez kinek a felelőssége”
Magyar Péter hozzátette, hogy már a 2018-as rendkívül alacsony dunai vízállásnál is közel kerültek a Paksi Atomerőmű leállításához. A veszély tehát nem volt teljesen előre nem látható, ezért meg kell vizsgálni, miért maradtak el azok a fejlesztések, amelyek most lehetővé tennék az erőmű további működését.
Kiemelte, hogy a MOL százhalombattai dunai finomítójánál szintén komoly gondokat okozhatna a Duna rekordalacsony vízállása. A vállalat azonban korábban végrehajtotta azt a szivattyúfejlesztési munkát, amely lehetővé teszi, hogy alacsonyabb vízállásnál is hozzáférjenek a Duna vizéhez.
Éppen ez a fejlesztés maradt el valamilyen okból Pakson. A kormányfő szerint ezért van szükség a vizsgálatra, amelynek során azt is tisztázni kell, kik felelősek a szükséges beruházás elmaradásáért.
Magyar Péter szerint a kialakult veszélyhelyzet kezelése most minden másnál fontosabb. A felelősség kérdését csak azután kívánják részletesen megvizsgálni, hogy sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt, és biztonságossá vált az ország energiaellátása.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amennyiben időben megvalósult volna a Paks II. beruházás, akkor a jelenlegi helyzet nem okozna ekkora problémát. A szivattyúk áthelyezése vagy korszerűsítése szintén segítséget jelenthetett volna az extrém alacsony dunai vízállás idején.
Magyar Péter szerint a Paksi Atomerőmű teljes leállításáról nem a kormány hozott politikai döntést. Az erőmű működését szigorú biztonsági előírások szabályozzák, amelyeket minden körülmények között be kell tartani.
A miniszterelnök reagált azokra a fideszes politikusi nyilatkozatokra is, amelyek szerint az erőművet indokolatlanul állítják le. Magyar Péter ezzel kapcsolatban kijelentette:
„Pontosan tudják, hogy milyen szigorú előírásoknak kell megfelelnie – vagyis remélem tudják. És tudják, hogy ez a kormány beleszólása nélkül döntöttek a leállításról”
A kormányfő szerint nem politikai vagy gazdasági szempontok alapján döntenek a blokkok leállításáról. Amennyiben a Duna vízszintje eléri a meghatározott határértéket, a biztonsági előírások alapján kötelező leállítani az erőművet.
A Paksi Atomerőmű teljes leállításának jelentős költségvetési következményei is lehetnek. Magyar Péter számításai szerint a kiesés közvetlen költségvetési hatása havonta legalább 50 milliárd forint lehet. Ebben az összegben még nincsenek benne az esetlegesen leálló vagy csökkentett kapacitással működő vállalatok veszteségei és az egyéb gazdasági következmények.
A tényleges gazdasági kár ezért a havi 50 milliárd forintnál jóval magasabb is lehet. Az energiahiány ugyanis nemcsak az állami költségvetést, hanem az ipari termelést, a vállalkozások működését és a magyar gazdaság egészét is érintheti.
Hatósági eszközökkel is csökkenthetik az ipari fogyasztást
A helyzetet tovább rontotta a százhalombattai Dunamenti Erőmű meghibásodása. A meghibásodott alkatrész időközben megérkezett, ezért hamarosan megkezdődhet a tesztüzem, de az erőmű termelése a korábbi szinthez képest továbbra is alacsonyabb.
A csütörtöki adatokhoz képest 151 megawattal csökkent a termelés. Ez a kiesés különösen súlyos akkor, amikor a Paksi Atomerőmű blokkjainak leállítása is egyre valószínűbb.
Magyar Péter megköszönte a lakosság türelmét, és jelezte, hogy a fogyasztás szempontjából a 17 és 22 óra közötti időszak a legkritikusabb. Ebben az időszakban a legnagyobb a lakossági áramfelhasználás, ezért különösen fontos a takarékosság.
A MAVIR folyamatosan figyeli a magyarországi villamosenergia-rendszer működését és azt, hogy az országban mindenhol biztosított maradjon az ellátás. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyelőre nem történt teljes áramszünet, vagyis blackout.
A kormányfő ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon korábban soha nem volt szükség a Paksi Atomerőmű teljes leállítására. Emiatt a mostani helyzet műszaki, gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is példátlan.
Magyar Péter minden ipari felhasználótól együttműködést kért annak érdekében, hogy biztonságos maradjon az ország energiaellátása. Elsődleges célként azt jelölte meg, hogy a kritikus infrastruktúra és a lakosság megfelelő mennyiségű áramhoz jusson.
A miniszterelnök elmondta, hogy a MOL, Magyarország egyik legnagyobb energiafogyasztójaként, önként vállalta fogyasztásának jelentős visszafogását. A vállalat 65 megawattórával csökkenti fogyasztását, ami a jelenlegi felhasználásához képest 40 százalékos visszafogást jelent.
Magyar Péter a többi nagy ipari vállalattól is hasonló együttműködést vár. A kormány arra kérte az érintett cégeket, hogy készítsék el és küldjék meg lekapcsolási terveiket.
A kormányfő kijelentette:
„Várjuk az érintett cégek lekapcsolási terveit, hogy a kritikus infrastruktúra és a lakosság megfelelő mennyiségű áramhoz jusson. Ha kell hatósági eszközökkel is beavatkozunk”
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkéntes fogyasztáscsökkentés nem bizonyul elegendőnek, a kormány kötelező korlátozásokat is elrendelhet az ipari nagyfogyasztóknál. A cél az, hogy a rendelkezésre álló villamosenergia elsősorban a lakossághoz, a kórházakhoz, a közlekedési rendszerekhez, a vízellátáshoz és más alapvető szolgáltatásokhoz jusson el.
Magyar Péter szerint a Paksi Atomerőmű kiesését a többi hazai erőmű még együttesen sem képes teljes egészében pótolni. Emiatt nem elegendő pusztán más termelőegységek teljesítményét növelni, a fogyasztást is mérsékelni kell.
Az erőművi kapacitásokat továbbra is megfelelő szinten tervezik tartani, de a kormányfő elismerte, hogy nincs belőlük elegendő. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenteni kell a rendszer terhelését, különösen a napi csúcsfogyasztási időszakokban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország történetében korábban még soha nem kellett teljes leállás után újraindítani egy atomerőművet. Európában azonban volt már példa ilyen műveletre, és a nemzetközi tapasztalatok szerint az újraindítás biztonságosan és szakszerűen elvégezhető.
A paksi blokkok visszakapcsolására azonban csak akkor kerülhet sor, amikor a Duna vízszintje ismét lehetővé teszi a biztonságos működést és a megfelelő hűtést. A jelenlegi előrejelzések alapján erre több hétig is várni kellhet.
A MOL szerint biztosított az ország üzemanyag-ellátása
A magyarországi energiakrízis nemcsak az áramtermelést, hanem az üzemanyag-ellátást és a kőolajszállítást is érinti. A MOL százhalombattai dunai finomítója egy súlyos, tavalyi tűzeset miatt jelenleg csak valamivel több mint 50 százalékos kapacitással működik.
A benzin előállításánál a termelés valamivel 50 százalék feletti, míg a dízel esetében valamivel 50 százalék alatti szinten van. A javítási munkák továbbra is zajlanak, és a tervek szerint a finomító szeptember 20-a körül indulhat újra teljes kapacitással.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon van elegendő üzemanyag, az üzemanyag-ellátás biztosított.
A Duna rendkívül alacsony vízállása azonban a kőolaj folyami szállítását is megnehezíti. Ilyen alacsony vízszint esetén a Dunán nem lehet megfelelő mennyiségű kőolajat szállítani, ezért a MOL az állam segítségét kérte az Adria-vezeték ügyében.
HirdetésHernádi Zsolt ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy továbbra sem biztos, hogy az Adria-vezeték képes lesz a szükséges mennyiségű kőolaj szállítására. Ezért a következő időszakban az alternatív beszerzési lehetőségeknek és a stratégiai tartalékoknak is kiemelt szerepük lehet.
Magyar Péter elmondta, hogy sikerült visszatölteni Magyarország stratégiai üzemanyag-tartalékát. Jelenleg 90 napra elegendő kőolaj áll rendelkezésre.
A miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy a válság elhúzódása esetén hozzá kell nyúlni a stratégiai készletekhez. A kormány jelenleg vizsgálja ennek lehetőségét, de további részleteket egyelőre nem közöltek.
A MOL eközben egy jelentős nemzetközi üzletet is bejelentett. A magyar vállalat 720 millió dolláros megállapodást kötött a Shell-lel, amelynek keretében 35 százalékos részesedést szerzett az Aphrodite gázmezőben.
A Ciprus partjainál található gázmező a becslések szerint 104 milliárd köbméter földgázt tartalmaz. Emellett mintegy 8 millió hordó egyéb vegyipari alapanyagot is ki lehet majd nyerni a területről.
A kitermelés operátora az amerikai Chevron lesz. Hernádi Zsolt szerint a beruházás hozzájárulhat a magyar és az európai földgázpiac diverzifikálásához.
A tranzakció hosszabb távon csökkentheti az ország egyoldalú energiafüggőségét, a jelenlegi válság megoldására azonban nem jelent azonnali segítséget. Az Aphrodite gázmező kitermelése később indulhat meg, miközben a Paksi Atomerőmű leállítása és a Duna alacsony vízállása már most közvetlen intézkedéseket követel.
A kormányfő visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint Magyarország a jelenlegi válsághelyzetben villamos energiát exportálna Ukrajnába. Magyar Péter szerint egy szó sem igaz abból, hogy az ország áramot küldene Ukrajnának.
Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy a mostani helyzetnek semmi köze a rezsicsökkentéshez. Visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány az energetikai krízishelyzet kihirdetésével a rezsicsökkentés megszüntetését vagy átalakítását készítené elő.
A kormányfő szerint csak a propagandisták terjesztenek ilyen állításokat. Arra kérte őket, hogy hagyjanak fel a rémhírterjesztéssel.
Kisebb, átmeneti lakossági korlátozásokat nem zártak ki
A tájékoztató hivatalos részének lezárása után az újságírók kérdezhették Magyar Pétert és Hernádi Zsoltot. Az első kérdés az RTL-től érkezett, és arra vonatkozott, elképzelhető-e olyan helyzet, amikor kikapcsolhatják a lakossági áramot.
Magyar Péter válaszában elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy ilyen helyzet ne következhessen be. A lakossági ellátás fenntartását elsődleges fontosságúnak nevezte.
A miniszterelnök ugyanakkor kisebb, átmeneti korlátozásokat nem zárt ki. Hangsúlyozta, hogy hasonló technikai beavatkozásokra korábban is volt már példa, méghozzá úgy, hogy abból a lakosság gyakorlatilag semmit nem érzékelt.
A kormány célja továbbra is az, hogy a lakossági áramellátás folyamatos maradjon. Ennek érdekében először az ipari nagyfogyasztók felhasználását csökkenthetik, és a vállalatoktól várják a részletes lekapcsolási terveket.
Magyar Péter szerint a 17 és 22 óra közötti időszakban különösen fontos lenne, hogy mindenki mérsékelje az áramfogyasztását. Ebben az idősávban a legnagyobb a lakossági rendszerterhelés, ezért már kisebb fogyasztáscsökkentés is sokat segíthet.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarországon egyelőre nem történt blackout, és a villamosenergia-rendszer működik. A MAVIR folyamatosan figyeli a helyzetet, valamint a termelés és a fogyasztás egyensúlyát.
A Paksi Atomerőmű teljes leállítása ugyanakkor olyan helyzetet idézhet elő, amellyel Magyarországnak korábban még nem kellett szembenéznie. Nemcsak a teljes leállítás példátlan, hanem az ezt követő újraindítás is.
Magyar Péter kijelentette, hogy Magyarország történetében még soha nem indítottak újra teljesen leállított atomerőművet. Európában azonban történt már hasonló, és az újraindítást biztonságosan, a nemzetközi előírásoknak megfelelően hajtották végre.
A miniszterelnök szerint rendelkezésre állnak azok a nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok, amelyek alapján a Paksi Atomerőmű blokkjai is biztonságosan újraindíthatók lesznek. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, amikor a Duna vízszintje megfelelően megemelkedik.
A következő hetek időjárási és vízállási előrejelzései egyelőre nem biztatóak. Amennyiben nem érkezik jelentős mennyiségű csapadék a Duna vízgyűjtő területén, az erőmű leállása hosszabb időn keresztül is fennmaradhat.
A válság gazdasági következményei is jelentősek lehetnek. A paksi áramtermelés kiesésének közvetlen költségvetési hatását Magyar Péter legalább havi 50 milliárd forintra becsülte. Ebben még nincs benne az ipari termelés esetleges visszaesése, a vállalati leállások költsége és az importenergia megdrágulása.
A kormányfő szerint amennyiben az energia- vagy üzemanyagárak elszabadulnának, a kormány be fog avatkozni. Az ország stratégiai üzemanyag-tartalékának feltöltése megtörtént, és jelenleg 90 napra elegendő kőolaj áll rendelkezésre.
Egy esetleges benzinársapka bevezetésével kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, elképzelhető, hogy lesz egy olyan árszint, amelynél a kormánynak közbe kell avatkoznia. A kabinet ezt a lehetőséget jelenleg is vizsgálja.
A kormányfő azt is jelezte, hogy szükség esetén hozzá lehet nyúlni a stratégiai üzemanyag-tartalékhoz. Arról azonban egyelőre nem adott részletes tájékoztatást, hogy pontosan milyen feltételek mellett döntenének a készletek felszabadításáról.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetnek nincs köze a rezsicsökkentés eltörléséhez, és Magyarország nem exportál villamos energiát Ukrajnába. A miniszterelnök arra kérte a nyilvánosságot, hogy csak hiteles forrásból származó információknak higgyenek, és ne terjesszenek olyan híreket, amelyek tovább növelhetik a bizonytalanságot.
A következő napokban a Duna vízállása, a Dunamenti Erőmű tesztüzemének eredménye, az ipari vállalatok fogyasztáscsökkentése és az esetleges energiaimport határozhatja meg, mennyire súlyossá válik a helyzet.
A Paksi Atomerőmű leállítása a jelenlegi adatok szerint hétfőig bekövetkezhet. A visszakapcsolás időpontja egyelőre bizonytalan, mivel arra csak a Duna vízszintjének jelentős emelkedése után kerülhet sor.
A miniszterelnök szerint a kormány minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a kritikus infrastruktúra és a lakosság áramellátása biztosított maradjon. Amennyiben azonban az önkéntes takarékossági intézkedések nem bizonyulnak elegendőnek, az ipari fogyasztás korlátozására hatósági eszközöket is bevethetnek.
