Magyar Péter ultimátuma után Sulyok Tamás olyan lépésre szánta el magát, amire még nem volt példa
A parlament már hétfőn dönthet Sulyok Tamás megbízatásáról
A miniszterelnök és az államfő közötti konfliktus a végkifejletéhez közeledik. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény 17. módosításáról, amelynek elfogadása közvetlenül érintheti Sulyok Tamás köztársasági elnök jövőjét. A tervezet szerint a módosítás „hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
Sulyok Tamás az eltávolításával kapcsolatos tervek miatt már május végén a Velencei Bizottsághoz fordult. Az Európa Tanács mellett működő konzultatív testület küldöttsége a kormányfő meghívására július 2-án Budapestre érkezett, ahol több magas rangú állami vezetővel is tárgyalt.
A Velencei Bizottság honlapján megjelent tájékoztatás szerint az egyeztetések középpontjában elsősorban az Alaptörvény módosításának időzítése állt. A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese azonban már a látogatás előtt arról beszélt, hogy reális esélyt lát arra: augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen Magyarországnak.
Magyar Péter már a választások éjszakáján felszólította Sulyok Tamást, hogy távozzon hivatalából. Egy héttel később május 31-ig adott határidőt az államfő lemondására. Sulyok azonban nem tett eleget a felszólításnak, és két nappal a határidő lejárta előtt, május 29-én bejelentette, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult.
Az államfő szerint az eltávolítását politikai indokokhoz kötő, az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások súlyosan ellentmondásos helyzetet idéztek elő. Úgy vélte, hogy a kialakult vita hátrányosan érinti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét, ezért kérte a Velencei Bizottság közreműködését a helyzet rendezésében.
A Tisza Párt álláspontja szerint a kérdést azért kell rendezni, mert Sulyok Tamás önként nem mondott le. A párt vezetői arra hivatkoztak, hogy az államfő távozása régi politikai ígéretük, amely szerintük a választási akaratból következik.
A parlament azonban nem várja meg a Velencei Bizottság végleges állásfoglalását. A képviselők már hétfőn dönthetnek az Alaptörvény módosításáról, így az államfő sorsáról szóló politikai és alkotmányjogi vita rövid időn belül újabb fordulóponthoz érkezhet.
A lemondási felszólítás után jogi megoldást keresett a kormány
Miután világossá vált, hogy Sulyok Tamás nem mond le önként, Magyar Péter közölte: jogi eszközzel kell rendezni a kialakult helyzetet. A június 11-i kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, még zajlik a jogászok közötti egyeztetés arról, hogy pontosan milyen megoldást válasszanak.
A miniszterelnök rosszallóan beszélt a köztársasági elnök előző hetekben tapasztalt aktivitásáról, és kijelentette, hogy a kormány disszonánsnak tartja Sulyok Tamás lépéseit. Magyar Péter úgy fogalmazott, az államfő „naponta öt helyre elfut panaszkodni”.
Sulyok Tamás a Velencei Bizottság mellett az Alkotmánybíróságot is megkereste. Az eljárás azonban elakadt, miután hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be. Emiatt a testület határozatképtelenné vált, és az államfő indítványát napirendre sem tudta venni.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az államfői kezdeményezéseket így kommentálta:
„vicces, hogy most azok hivatkoznak a Velencei Bizottságra, akik előtte 16 évig közpénzből gyűlöletet szítottak az ilyen szervezetek ellen.”
Sulyok Tamás először kizárólag közleményben ismertette, hogy milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz, magát a teljes dokumentumot azonban nem hozta nyilvánosságra. A beadvány megismerését a Társaság a Szabadságjogokért június 5-én közérdekű adatigényléssel kérte a Sándor-palotától.
A Köztársasági Elnöki Hivatal elutasította az adatigénylést. Arra hivatkoztak, hogy a beadványban szereplő érvek döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztethetné a Velencei Bizottság előtt folyamatban lévő eljárást.
A TASZ az elutasítás után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. A NAIH június végén vizsgálatot indított a Sándor-palota eljárásával kapcsolatban. A hatóság jelezte, hogy az államfő eldöntheti, önként nyilvánosságra hozza-e a dokumentumot, vagy megvárja, amíg a NAIH hivatalosan felszólítja erre.
Sulyok Tamás végül július 6-án mégis közzétette a Velencei Bizottságnak megküldött teljes beadványát. A nyilvánosságra hozatalt nem kizárólag a TASZ adatigénylésével vagy a NAIH vizsgálatával indokolta.
Az államfő közlése szerint azért döntött a dokumentum közzététele mellett, mert a kormány az Alaptörvény 17. módosításának sürgős tárgyalásáról határozott anélkül, hogy megvárta volna a Velencei Bizottság véleményét. A másik indok az „államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” fennálló tájékoztatási igény volt.
Ez volt az első alkalom, hogy a közvélemény teljes egészében megismerhette, pontosan milyen alkotmányjogi érvekkel próbálja megakadályozni Sulyok Tamás a megbízatásának idő előtti megszüntetését.
Sulyok Tamás kizárólag az államfő elmozdítására összpontosított
A nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy az Alaptörvény módosítása több alkotmányossági kérdést is érint. Szerepel benne az alkotmánybírák kötelező nyugdíjazása, a bírósági rendszer átalakítása és a Költségvetési Tanács vétójogának megvonása is. Korábban más vezető tisztségviselők eltávolítása szintén szóba került.
Sulyok Tamás beadványa ennek ellenére kizárólag a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítására összpontosít. Az államfő nem tért ki részletesen a módosítás többi elemére, hanem azt próbálta alátámasztani, hogy a megbízatásának politikai indokból történő megszüntetése ellentétes lehet az alkotmányos alapelvekkel.
A beadvány szerint a köztársasági elnököt nem terheli politikai felelősség. Sulyok Tamás álláspontja alapján az államfő kizárólag korlátozott jogi felelősséggel tartozik, amely csak szándékos jogsértés vagy bűncselekmény elkövetése esetén vezethet az eltávolításához.
Ehhez az Alkotmánybíróság döntésére lenne szükség. A hatályos szabályozás alapján az államfő megbízatása nem szüntethető meg pusztán azért, mert a parlamenti többség vagy a kormány politikailag nem tartja megfelelőnek a hivatalban maradását.
A kormány ezzel szemben politikai jellegű érvekkel indokolja Sulyok Tamás leváltását. Ezek között szerepel a rendszerváltás, a demokratikus felhatalmazás, valamint az elnök „méltatlansága”. Az államfő beadványa szerint azonban ezek egyike sem szerepel az Alaptörvényben a köztársasági elnök eltávolításának hivatalos indokaként.
Sulyok Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a megválasztásának jogszerűsége nem vitatható. A Velencei Bizottság korábbi gyakorlatára hivatkozva kifejtette, hogy az államfő hivatali idejének és eltávolítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás egyik fontos garanciája.
A beadvány szerint az Alkotmánybíróság kizárása a döntési folyamatból szintén sértheti a hatalommegosztás elvét. Kormányoldalról ezt az érvelést azzal cáfolták, hogy az Alkotmánybíróság saját magát zárta ki az ügyből, amikor határozatképtelenség miatt napirendjére sem tudta venni az államfő hasonló tartalmú Alaptörvény-értelmezési indítványát.
A parlament mindezek ellenére nem várja meg a Velencei Bizottság állásfoglalását. Az Országgyűlés már hétfőn dönthet a pontosított előterjesztésről. A változtatások azonban nem érintik Sulyok Tamás elmozdításának lehetőségét.
A módosított tervezet valamennyi alkotmánybíróra kiterjeszti a 70 éves korhatárt, valamint a sarkalatos törvényekkel szabályozandó témák között hagyja a termőföld és a nemzeti vagyon védelmét. Az államfő megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezés azonban változatlanul szerepel a javaslatban.
A Velencei Bizottság véleménye közvetlenül nem kötelezheti sem a magyar Országgyűlést, sem a kormányt. Egy esetleges kritikus állásfoglalás nem írhatja felül az Alaptörvényt, és önmagában nem akadályozhatja meg a módosítás elfogadását.
A testület véleményének ugyanakkor komoly politikai jelentősége lehet. Az Európai Unió intézményei a jogállamisági eljárásokban és az országértékelésekben kiemelt szempontként vizsgálják, hogy egy tagállam figyelembe vette-e a Velencei Bizottság ajánlásait.
HirdetésEgy negatív állásfoglalás önmagában még nem okozhat automatikusan uniós forrásvesztést, de erősítheti vagy gyengítheti azt az érvrendszert, amelyre az uniós intézmények későbbi pénzügyi vagy jogi intézkedéseiket alapozzák. A bizottság véleménye későbbi strasbourgi értékelésekben is komoly súllyal jelenhet meg.
A Velencei Bizottság a módosítás időzítését vizsgálta
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot, ismertebb nevén a Velencei Bizottságot 1990 májusában hozta létre az Európa Tanács. A testület eredeti feladata az volt, hogy jogi és politikai tanácsokkal segítse a közép- és kelet-európai új demokráciákat intézményeik kiépítésében, valamint erősítse a már működő demokratikus struktúrákat.
A bizottságnak jelenleg 61 tagja van. Az Európa Tanács 46 tagállama, köztük Magyarország mellett további 15 állam vesz részt a munkájában. Magyarország rendes tagja Trócsányi László korábbi alkotmánybíró és igazságügyi miniszter.
Trócsányi László azonban nem vesz részt a Sulyok Tamás ügyével kapcsolatos vélemény kialakításában. Ez annak ellenére így van, hogy a bizottság tagjai hivatalosan nem a saját országukat képviselik, hanem független jogi szakértőként dolgoznak.
A Velencei Bizottság nem gyorsan működő politikai válságkezelő szervezet. Bár létezik sürgős eljárás, a normál vizsgálatok és az alapos jogi vélemények rendszerint hosszú hónapok alatt készülnek el.
A testület történetének kutatói szerint az eddigi leggyorsabb véleményt egy izlandi ügyben fogalmazták meg. A beadvány benyújtásától az állásfoglalás elkészítéséig akkor összesen 27 nap telt el.
A Velencei Bizottság küldöttsége Sulyok Tamás beadványának benyújtása után öt héttel érkezett Budapestre. A bizottság hivatalos tájékoztatása szerint Magyar Péter meghívására Marta Cartabia, a testület elnöke július 2-án látogatott Magyarországra.
Az elnököt Christoph Grabenwarter, a bizottság osztrák tagja, valamint Simona Granata-Menghini bizottsági titkár kísérte. A delegáció három külön megbeszélést folytatott a magyar közjogi és kormányzati vezetőkkel.
Először Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkoztak. Ezt követően Magyar Péter miniszterelnökkel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a külügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel tárgyaltak. A küldöttség az Országgyűlés elnökével is egyeztetett.
A hivatalos tudósítás szerint a delegáció tisztázta a Velencei Bizottság szerepét és munkamódszereit. A cél az volt, hogy meghatározzák a demokratikus jogállam helyreállításának folyamatában megvalósítható hatékony együttműködés kereteit.
A tárgyalások középpontjában az Alaptörvény 17. módosításának tervezett elfogadási időpontja állt. A bizottság azt vizsgálta, hogy a parlament miért akar döntést hozni még azelőtt, hogy elkészülne a Sulyok Tamás által kért jogi állásfoglalás.
Forsthoffer Ágnes házelnök a közösségi oldalán számolt be az egyeztetésről. Közölte, hogy a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik „a korrupció leépítése, a jogállamiság visszaépítése, ezen belül többek között az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása és az átláthatósági követelményeknek való megfelelés is”.
Marta Cartabia a találkozón hangsúlyozta, hogy a Velencei Bizottság nem politikai vitákban foglal állást. A testület kizárólag jogi támogatást nyújt, és a hozzá beérkező megkeresések alapján készít állásfoglalásokat.
A bizottság munkája minden esetben hivatalos megkeresésre indul. Cartabia jelezte, hogy készek véleményezni a demokrácia és a jogállamiság helyreállítására irányuló magyarországi folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese már a delegáció érkezése előtt két nappal elmondta, hogy a Velencei Bizottságot Magyar Péter hívta meg Magyarországra. Hozzátette, reális esélyt lát arra, hogy augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen az országnak.
A politikus felidézte, hogy Sulyok Tamás leváltása régi ígéretük. Mivel az államfő önként nem mondott le, a Tisza Párt szerint más módon kell rendezni a kérdést. Melléthei-Barna Márton úgy vélte, hogy ez a választási akaratból következik.
A végső döntést azonban nem a Velencei Bizottság, hanem az Országgyűlés hozza meg. A testület állásfoglalása ajánlásnak számít, ezért közvetlenül nem akadályozhatja meg az Alaptörvény módosítását vagy Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését.
Politikai és nemzetközi következményei ugyanakkor lehetnek annak, ha a magyar parlament a bizottság véleményének megérkezése előtt elfogadja a módosítást. A képviselők ennek ellenére már hétfőn szavaznak az előterjesztésről, amelynek hatálybalépése után a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnhet.
