Komoly jogi zavarokat okozhat Magyarországon, ha 2026. május 13-án úgy ér véget a háborús veszélyhelyzetre adott felhatalmazás, hogy addig nem születik átmeneti vagy végleges megoldás a veszélyhelyzeti kormányrendeletek sorsáról. A tét nem pusztán politikai: az elmúlt években számos olyan szabály született rendeleti úton, amely a veszélyhelyzet fennállásához kötődik, és ezek egy része a különleges jogrend megszűnésével automatikusan hatályát veszítheti.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető hatályos szabályozás szerint az Országgyűlés legfeljebb 2026. május 13-ig hatalmazta fel a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt egyes törvények alkalmazását felfüggessze, illetve törvényi rendelkezésektől eltérjen. Ez azt jelenti, hogy a dátum valódi jogi határidő, nem csupán politikai vita tárgya.
Több mint száz rendelet sorsa lehet kérdéses
A Telex cikke szerint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt kérte a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsa meg a különleges jogrendet. Indoklása szerint az új kormánynak néhány hétre lenne szüksége ahhoz, hogy áttekintse és módosítsa a hatályban lévő veszélyhelyzeti szabályokat. A Tisza számításai alapján jelenleg legalább 150–160 veszélyhelyzeti rendelet lehet hatályban.
A probléma abból fakad, hogy a kormány 2020 óta — előbb a koronavírus-járványra, később az ukrajnai háborúra hivatkozva — kiterjedten élt a rendeleti kormányzás lehetőségével. Ezek a rendeletek mára a jogrendszer számos területét érintik: gazdasági, szociális, közigazgatási, környezetvédelmi és intézményi működési szabályokat is.
Ha a veszélyhelyzet úgy szűnne meg, hogy ezekről külön nem rendelkeznek, akkor egyes szabályok egyik napról a másikra kieshetnek a jogrendszerből. Ez okozhatja azt a helyzetet, amelyet a Telex cikke „jogi atombombaként” jellemez.
A kormány mozgástere korlátozott
A veszélyhelyzet meghosszabbítása nem kizárólag kormányzati döntés kérdése. A kormánynak parlamenti felhatalmazásra van szüksége ahhoz, hogy a különleges jogrendet meghosszabbítsa, illetve továbbra is törvényektől eltérő rendeleteket alkothasson. A jelenlegi felhatalmazás május 13-ig él.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a HVG beszámolója szerint azt mondta: olyan megoldást próbálnak találni, amely az új kormány számára is elfogadható. Felmerült lehetőségként a veszélyhelyzet rövid meghosszabbítása, illetve az is, hogy egyes veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emeljenek.
Nem lenne példa nélküli a rendeletek törvénybe emelése
A veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése nem új technika. 2025-ben már született ilyen tárgyú törvény: az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek egy részét törvényi formába ültették át.
Ez jogtechnikai szempontból megoldást jelenthet, de komoly politikai és jogállamisági kérdéseket is felvet. Egy több tucat vagy akár több mint száz rendeletet érintő csomag gyors elfogadása kevés időt hagyna a szakmai vitára, a társadalmi egyeztetésre és az egyes szabályok érdemi mérlegelésére.
Mi történhet május 13-ig?
Három fő forgatókönyv látszik.
HirdetésAz első, hogy a jelenlegi parlament még a határidő előtt felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzet rövid meghosszabbítására, például május végéig. Ez időt adna az új kormánynak a rendeletek áttekintésére.
A második, hogy a parlament gyorsított eljárásban törvénybe emel bizonyos veszélyhelyzeti szabályokat. Ez stabilizálhatná a legfontosabb rendelkezéseket, de kapkodó jogalkotást eredményezhet.
A harmadik, hogy nem születik időben megoldás. Ebben az esetben több veszélyhelyzeti rendelet hatálya kérdésessé válhat vagy megszűnhet, ami jogbizonytalanságot okozhat az állami intézményeknél, gazdasági szereplőknél és az érintett állampolgároknál is.
A vita valódi tétje
A mostani helyzet rávilágít arra, mennyire mélyen beépült a különleges jogrend a magyar jogrendszerbe. Ami eredetileg rendkívüli helyzetek gyors kezelésére szolgáló eszköz, az az elmúlt években a mindennapi kormányzás egyik meghatározó formájává vált.
Ezért a május 13-i határidő nemcsak technikai jogalkotási probléma. A kérdés az is, hogy Magyarország hogyan térhet vissza a normál jogalkotási rendhez úgy, hogy közben ne keletkezzen jogi káosz, de ne is betonozzanak be vita nélkül olyan rendeleteket, amelyeket eredetileg rendkívüli felhatalmazás alapján hoztak meg.
A következő hetekben ezért nemcsak az lesz a fontos, hogy meghosszabbítják-e a veszélyhelyzetet, hanem az is, milyen garanciákkal, milyen időtávra és milyen szabályok átmentésével teszik ezt meg.
