Orbán Viktor gyanúsítását sürgetik az aranykonvoj-ügyben – már öt gyanúsított van, és újabb hatósághoz fordultak!
Újabb komoly fordulatokat vett az Orbán-kormány idején végrehajtott aranykonvoj-akció ügye. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje már 2026. június 26-án kezdeményezte Orbán Viktor volt miniszterelnök gyanúsítását és őrizetbe vételét, azóta pedig újabb nyomozati iratok kerültek elő, öt ember lett gyanúsított, és novemberben egy másik hatóság bevonását is kérték. A legfontosabb kérdés továbbra is az: ki adta ki a parancsot a hét ukrán állampolgár elfogására?
Orbán Viktor gyanúsítását és őrizetbe vételét kérték – ezt tartalmazta a beadvány
Horváth Lóránt ügyvéd, a hét ukrán pénzszállító jogi képviselője 2026. június 26-án kezdeményezte négy korábbi állami vezető gyanúsítását és őrizetbe vételét.
Az érintettek között szerepelt Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs korábbi nemzetbiztonsági államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV korábbi bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.
A beadványban hét rendbeli, minősített jogellenes fogvatartás és kényszervallatás gyanúját vetették fel. Az ügyvéd álláspontja szerint olyan cselekmények történhettek, amelyek bizonyítottság esetén súlyos szabadságvesztéssel járhatnak.
Az első sajtóbeszámolók még arról szóltak, hogy Orbán Viktor letartóztatását is indítványozták. Horváth Lóránt azonban később pontosított:
„Természetesen nem indítványoztuk Orbánék letartóztatását (mert az ügyészségi hatáskör), csak a gyanúsításukat és őrizetbe vételüket.”
A különbség lényeges. A sértettek képviselője kérhet nyomozati intézkedéseket, de a letartóztatás bírósági elrendelését az ügyészség indítványozhatja.
A nyomozás mára öt gyanúsítottig jutott – és súlyos részletek derültek ki
Az ügy középpontjában a 2026. március 5-én végrehajtott akció áll. A Terrorelhárítási Központ emberei az M0-s autóút alacskai pihenőjénél feltartóztattak két ukrán pénzszállító járművet, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak.
A szállítmányban 35 millió euró, 40 millió dollár és 9 kilogramm arany volt, összesen több mint 27 milliárd forintnak megfelelő értékben. A vagyont később visszaadták az ukrán félnek.
A június 29-i ügyészségi közlemény szerint Hajdu János már az akció előtti napon eligazítást tartott a művelet vezetőinek. Az ügyészség gyanúja szerint ő határozta meg a pénzszállítók elfogásának módját is.
A hét ukrán állampolgárt a földre fektették, megbilincselték, majd a látásukat akadályozó kámzsát húztak a fejükre. A nyomozó ügyészség szerint ezt követően legalább kilenc órán keresztül jogalap nélkül tartották fenn személyi szabadságuk korlátozását.
Hajdu Jánost hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartással gyanúsították meg. A volt főigazgató tagadta a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt.
Az ügy azonban nem állt meg nála.
A 2026. október 8-i beszámolók szerint már öt gyanúsítottja volt az eljárásnak. Hajdu mellett Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi jogi főosztályvezetője, valamint három rendőr is érintett.
Szathmáryval szemben hét rendbeli közokirat-hamisítás gyanúját közölték. A gyanúsítás természetesen egyik érintett esetében sem jelent bűnösséget megállapító ítéletet.
Újabb iratok utalnak Orbán Viktor szerepére – a volt miniszterelnök tagadja az utasítást
A nyomozás egyik legérzékenyebb kérdése, hogy a márciusi műveletet valóban a rendvédelmi szervek saját döntése alapján hajtották-e végre, vagy magasabb politikai szintről érkezett az utasítás.
Szeptember 28-án a Telex újabb ügyészi feljegyzésről számolt be. A dokumentum egy június 22-i megbeszélést rögzített, amelyen Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes a korábbi belügyminisztériumi vizsgálatról beszélt.
A feljegyzés szerint Hajdu János egy korábbi vizsgálóbizottsági ülésen arra utalt, hogy az elfogást olyan személy döntése alapján hajtották végre, akit nem lehet belekeverni az ügybe. A dokumentumot ismertető beszámoló szerint a jelenlévők ezt Orbán Viktorra vonatkozó utalásként értelmezték.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetője ennél is konkrétabb állítást fogalmazott meg. Szerinte március 3-án Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak a pénzszállítók két nappal későbbi elfogására.
Ezek azonban továbbra is nyomozati iratokból ismertetett közlések és személyes állítások, nem jogerős bírósági megállapítások.
Orbán Viktor október 12-én, a Hír TV Bayer Show című műsorában tagadta, hogy neki kellett volna elrendelnie az intézkedéseket.
Elmondása szerint a magyar hatóságok saját hatáskörükben cselekedtek. Ugyanakkor hozzátette, hogy szükség esetén ő maga is utasította volna őket.
Ez különösen fontos ellentmondást vet fel: az egyik oldalon olyan beszámolók állnak, amelyek közvetlen miniszterelnöki utasításról szólnak, a másikon Orbán Viktor nyilatkozata, amely szerint erre nem volt szükség.
Hogy melyik változat támasztható alá bizonyítékokkal, azt a büntetőeljárásnak kell tisztáznia.
Átvette a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség – az ügyészi vezetés szerepe is vitatott
Október 2-án újabb hivatalos döntés született: a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe vonta az addig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen folyó eljárást.
A hivatalos indoklás szerint célszerűségi okból döntöttek az átvétel mellett. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a nyomozás minden érintett személyre és szervezetre kiterjed.
Közben Fürcht Pál a nyilvánosság előtt arról beszélt, hogy szerinte a nyomozás irányát informális ügyészségi vezetői egyeztetéseken próbálták befolyásolni.
HirdetésOktóber 29-én Horváth Lóránt ügyvéd arról számolt be, hogy Fürcht egy hatórás fegyelmi meghallgatáson részletesen ismertette korábbi tapasztalatait. A meghallgatásról 23 oldalas jegyzőkönyv készült.
Az ügyvéd állítása szerint a helyszínen megismert három tanúvallomás több ponton is alátámasztotta Fürcht beszámolóját.
A történethez ugyanakkor egy másik fejlemény is hozzátartozik.
Hadházy Ákos októberben Fürcht nyilatkozataira hivatkozva hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt tett feljelentést. November 3-án azonban közölte, hogy az ügyészség a bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva elutasította azt.
Ez a döntés önmagában nem zárta le az aranykonvoj-ügyben folyamatban lévő nyomozást, de azt jól mutatja, hogy nem minden felvetésből lesz automatikusan büntetőeljárás.
Novemberben újabb hatósághoz fordultak – közben az ügyvéd ellen is vizsgálat indult
Az egyik legfrissebb fejlemény 2026. november 9–10-én került nyilvánosságra.
Fürcht Pál és jogi képviselete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz (NVVH) fordult. Horváth Lóránt elmondása szerint a beadványt már november 4-én benyújtották.
A volt főügyész azt szeretné elérni, hogy a hivatal az aranykonvoj-ügy egyes, közhatalmi visszaéléssel kapcsolatos részeit önállóan vizsgálja meg.
Horváth szerint a felvetett lehetséges bűncselekmények között hivatali visszaélés, bűnpártolás és terrorcselekmény is szerepel. Ezek egyelőre vizsgálatot igénylő jogi felvetések, nem bizonyított bűncselekmények.
A kérelem nem jelenti azt, hogy az NVVH már át is vette volna az ügyet. A jogellenes fogvatartás miatt folyó alapnyomozás továbbra is a Központi Nyomozó Főügyészségnél van.
Közben november 10-én az is kiderült, hogy a Legfőbb Ügyészség bejelentése nyomán a Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatot rendelt el Horváth Lóránttal szemben.
Az ügyészségi bejelentés szerint az ügyvéd nyilvános kijelentései alkalmasak lehettek az ügyészségbe vetett közbizalom megingatására. Horváth ezt vitatta.
A kamara később pontosította: egyelőre előzetes vizsgálatról van szó, nem megindított fegyelmi eljárásról.
Így most különös helyzet alakult ki. Az aranykonvoj ügyében a volt miniszterelnök lehetséges felelősségének vizsgálatát sürgetik, miközben a nyomozás korábbi vezetőjével és az ügyben eljáró ügyvéddel kapcsolatban is külön eljárási kérdések merültek fel.
A döntő kérdés azonban nem változott: sikerül-e dokumentumokkal, tanúvallomásokkal és más bizonyítékokkal egyértelműen feltárni, hogyan született meg a pénzszállítók elfogásáról szóló döntés?
2026. november 12-ig az áttekintett nyilvános források nem igazolták, hogy Orbán Viktort ebben az ügyben meggyanúsították vagy letartóztatták volna.
Az eljárás folytatódik, és az ügyészségnek továbbra is választ kell találnia arra, hogy a márciusi intézkedésekért pontosan kik és milyen mértékben viselhetnek büntetőjogi felelősséget.
Felhasznált források
- HVG, 2026. június 26.: Horváth Lóránt pontosította, hogy nem Orbán letartóztatását, hanem meggyanúsítását indítványozta
- Központi Nyomozó Főügyészség, 2026. június 29.: Gyanúsítás az ún. aranykonvoj ügyben
- Telex, 2026. szeptember 28.: Aranykonvoj-ügy: újabb irat került elő, amely arra utal, hogy Orbán Viktor döntött az ukrán pénzszállítók elfogásáról
- Központi Nyomozó Főügyészség, 2026. október 2.: A Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörbe vonta az ún. aranykonvoj ügy nyomozását
- Telex, 2026. október 8.: Kisrendőröket is meggyanúsítottak az aranykonvoj-ügyben
- HVG, 2026. október 12.: Orbán Viktor az ukrán pénzszállító-ügyről: Nem kellett intézkedéseket elrendelnem, de megtettem volna
- Telex, 2026. október 29.: Hatórás fegyelmi tárgyaláson mutatta be Fürcht Pál, hogy a miniszterelnök után a titkosszolgálat következett a döntési láncban az aranykonvoj-ügyben
- HVG, 2026. november 3.: Visszautasította az ügyészség Hadházy Ákos újabb feljelentését az aranykonvojügyben
- Index, 2026. november 9.: Fürcht Pál a vagyonvédelmi hivatalhoz fordult az aranykonvojügy miatt
- Telex, 2026. november 10.: Az ügyvédi kamara szerint nincs fegyelmi eljárás Horváth Lóránt ellen
