Mit hoz 2026 a nyugdíjasoknak?
Emelések, pluszjuttatások és változatlan gondok egy helyen
A 2026-os év a nyugdíjrendszerben papíron stabilitást, a mindennapokban azonban inkább karbantartást hoz, nem valódi előrelépést. Bár több területen érkezik pluszpénz és technikai javítás, a rendszer alapvető problémái változatlanul megmaradnak, és a nyugdíjasok többsége továbbra is az inflációval vív mindennapos küzdelmet.
Nyugdíjmegállapítás: magasabb valorizáció, de csak az új belépőknek
A 2026. január 1. és december 31. között megállapított nyugdíjak esetében új valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Ezekről a kormány várhatóan 2026 márciusában, legkésőbb április elején ad ki rendeletet. A KSH kereseti gyorstájékoztatója alapján a szorzók nagyjából 10 százalékkal lehetnek magasabbak a 2025-ben alkalmazottaknál, ami elsősorban azoknak kedvez, akik most vonulnak nyugdíjba. A már nyugdíjban lévők ebből közvetlenül semmit nem fognak érzékelni.
Nyugdíjemelés: 3,6 százalék – papíron korrekt, a boltban kevés
A nyugdíjemelési rendszer érdemi reformjára 2026-ban sincs politikai akarat. Az inflációkövetés változatlan marad, miközben a nettó bérek növekedése továbbra sem épül be a nyugdíjakba, ami hosszú távon a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet.
13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj negyede
2026 februárjában a jogosultak megkapják a teljes 13. havi nyugdíjat, valamint a 14. havi nyugdíj első részletét, amely a februári nyugdíj 25 százalékának felel meg.A 13. havi nyugdíj költsége 2026-ban 531,7 milliárd forint, míg a 14. havi nyugdíj egyheti részlete körülbelül 133 milliárd forintot tesz ki. Egy teljes 14. havi nyugdíj önmagában is újabb 531 milliárdos kiadást jelentene, nem véletlen, hogy ez a lehetőség egyelőre csak választási időszakokban kerül elő.
HirdetésFontos szabály, hogy aki 2026-ban válik nyugdíjassá, az ezekre a pluszjuttatásokra csak 2027-től válik jogosulttá.
Nyugdíjprémium: elméletben létezik
Nyugdíjprémium akkor járna, ha a GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, amire jelenleg nincs reális esély. A költségvetésben erre elkülönített 24,3 milliárd forint nem kerül át szociális vagy szolidaritási célokra, pedig ebből a legszegényebb nyugdíjasok helyzete érdemben javítható lenne.A nyugdíjprémium szerepe a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével gyakorlatilag elvesztette jelentőségét.
Munka nyugdíj mellett: akinek szabad, annak nagyon
A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2026-ban is kedvezőek maradnak. A kereset járulékmentes, összegében korlátlan, és mindössze 15 százalék személyi jövedelemadó terheli.A versenyszférában a nyugdíj korlátozás nélkül felvehető, míg a közszférában főszabály szerint továbbra is szünetel, kivéve az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási területeket. Pozitív változás, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok esetében megszűnik a korábbi, sokat kritizált nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere.
A nyugdíjminimum: 19 éve változatlan szégyenfolt
2026-ban is 28 500 forint marad az öregségi nyugdíj legkisebb összege, immár 19. éve változatlanul. Az árvaellátás minimuma szintén nem emelkedik, továbbra is 50 000 forint, miközben az infláció évről évre csökkenti ezek valós értékét. E tételek rendszeres emelése nélkül minden más intézkedés legfeljebb tüneti kezelés.
Méltányosság: papíron létezik, a valóságban szűk
A kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély feltételei 2026-ban sem változnak, miközben mintegy 700 ezer nyugdíjas él a szegénységi kockázat határán. A méltányossági keretek összege nem emelkedik, így a rendszer továbbra is jóval kevesebb embernek nyújt segítséget, mint amennyinek valóban szüksége lenne rá.
