Megtörtént a fordulat: végre olcsóbb lett a bevásárlás, és újra erőre kapott a magyar gazdaság!
Hosszú évek után a pénztáraknál is érezhetővé vált a változás
Hosszú évek után végre olyan inflációs adat érkezett Magyarországról, amelynél nem kell azzal vigasztalni magunkat, hogy „legalább már lassabban drágul minden”. 2026 júliusában ugyanis a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek, júniushoz képest pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.
A legnagyobb változás az élelmiszerboltokban történt. Az élelmiszerek ára egyetlen hónap alatt átlagosan 1 százalékkal csökkent, a vendéglátás nélkül számított élelmiszerárak pedig éves összevetésben 4,4 százalékkal lettek alacsonyabbak.
Ez már nem csupán egy kedvező statisztika, hanem olyan fordulat, amelyet a családok a bevásárláskor is észrevehetnek. 2023 elején még 25 százalék fölötti inflációval küzdött az ország, az élelmiszerek éves drágulása pedig egy ponton a 40 százalékot is meghaladta.
Ehhez képest 2026 júliusában 1,2 százalékos éves inflációt mért a KSH. Júniusban még 1,7 százalék, májusban 1,8 százalék, áprilisban pedig 2,1 százalék volt az adat. Vagyis nem egyetlen kedvező hónapról van szó: az infláció több hónapja folyamatosan mérséklődik.
Közel tíz éve nem jártunk ilyen alacsony szinten.
A boltokban több alapvető élelmiszer ára is jelentősen csökkent. Egy hónap alatt a burgonya 13,5 százalékkal, a friss zöldség 8,9 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcs 5,6 százalékkal, a tojás 2,9 százalékkal, a sertéshús pedig 2,4 százalékkal lett olcsóbb.
Éves összevetésben a vaj és vajkrém ára 14,1 százalékkal, a sertéshúsé 13,1 százalékkal, a friss gyümölcsöké 12,5 százalékkal, a sajté 9,5 százalékkal, a friss zöldségé 9,2 százalékkal, a cukoré és a száraztésztáé 7,4 százalékkal, a tejé pedig 7 százalékkal csökkent.
Ez már pontosan az, amit mindenki látni akart: ne csak a grafikon forduljon lefelé, hanem néhány árcédula is.
Az energia, az üzemanyag és a kamatok ára is lefelé mozdult
Nemcsak az élelmiszerek lettek olcsóbbak. A háztartási energiáért éves összevetésben átlagosan 4,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, a vezetékes gáz ára pedig a statisztikai fogyasztási szerkezet alapján 10,9 százalékkal csökkent.
Júniushoz képest a háztartási energia további 0,9 százalékkal lett olcsóbb. A benzinkutaknál szintén lefelé mozdultak az árak: az üzemanyagok júliusban 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban.
A nyugdíjasok számára különösen kedvező adat érkezett. A külön számított nyugdíjas fogyasztóiár-index júliusban mindössze 0,8 százalék volt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az idősebb háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és a lakhatási költségek nagyobb súlyt képviselnek, és éppen ezekben a csoportokban következett be látványos árcsökkenés.
A maginfláció is 1,9 százalékra süllyedt, ami arra utal, hogy nem kizárólag néhány gyorsan változó energia- vagy zöldségár húzza lefelé a teljes mutatót.
Az alacsony infláció a kamatok előtt is nagyobb mozgásteret nyitott. A Magyar Nemzeti Bank januárban még 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, februárban azonban 6,25 százalékra, júniusban 6 százalékra, júliusban pedig 5,75 százalékra csökkentette.
Az egész gazdaság egyik legfontosabb költsége, a pénz ára is csökkenhet miatta.
Amennyiben a kedvező folyamat folytatódik, idővel olcsóbbá válhatnak a vállalati hitelek, javulhatnak a lakossági finanszírozási feltételek, és az állam is alacsonyabb kamatok mellett újíthatja meg adósságának egy részét.
Magyarország jelentős államadósságot finanszíroz, amelynek kamatköltsége minden évben komoly terhet jelent a költségvetésnek. Ha csökken az infláció, stabilabbá válik a forint és mérséklődik az ország kockázati felára, akkor az állampapírok után elvárt hozam is alacsonyabb lehet.
Ez nem jelenti azt, hogy a régi államadósság kamata egyik napról a másikra csökken. A változás fokozatosan jelenhet meg, ahogy a lejáró adósságot kedvezőbb feltételekkel lehet refinanszírozni.
És minden olyan milliárd, amelyet nem kamatra kell elkölteni, maradhat egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára vagy adócsökkentésre.
Újra többet vásárolnak az emberek, az ipar pedig látványosan erősödik
Az infláció csökkenése önmagában még nem jelent gazdasági fellendülést, de több más adat is kedvező irányba mutat. 2026 első hat hónapjában 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű boltokban pedig 5,6 százalékkal nőtt az értékesítés. Júniusban önmagában is 3 százalékkal magasabb volt a kiskereskedelem volumene, mint egy évvel korábban.
A volumen növekedése azt jelenti, hogy nem pusztán a magasabb árak miatt lett nagyobb a boltok bevétele, hanem az emberek ténylegesen több terméket vásároltak. Ez annak egyik első jele lehet, hogy a családok pénzügyi mozgástere kezd javulni.
HirdetésAz ipari termelés júniusban nyers adatok szerint 10,1 százalékkal nőtt éves alapon. A két plusz munkanap hatását kiszűrve is 4,1 százalékos bővülést mértek.
A járműgyártás teljesítménye 21 százalékkal, a gépgyártásé 26 százalékkal, a számítógépes, elektronikai és optikai termékek gyártása pedig közel 50 százalékkal emelkedett. Az export közben 11,5 százalékkal bővült.
A következő hónapokra vonatkozó adatok még ennél is látványosabbak. A feldolgozóipar új rendelései júniusban 23 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a teljes rendelésállomány pedig június végén 48 százalékos éves növekedést mutatott.
Ez azért fontos, mert a rendelésállomány már a következő időszak termeléséről árulkodik. Ha a vállalatok könyveiben több megrendelés szerepel, akkor jó eséllyel a következő hónapokban is lesz mit gyártani.
Az ipar tehát három gyenge év után nemcsak egyszer felpattant: már a következő időszakra is kezd megtelni a rendelési könyv.
A gazdaság teljesítménye szintén növekedett. 2026 második negyedévében a magyar GDP 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 1,7 százalékos volt a bővülés. Az első félév egészében szintén 1,7 százalékkal nagyobb volt a gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban.
Ez még nem kiugró növekedés, de három, gyakorlatilag stagnálással eltöltött év után már egyértelműen más irányt jelez. A gazdaságot elsősorban a szolgáltatások és az ipar húzza, miközben a rendkívüli aszály miatt a mezőgazdaság továbbra is fékező hatást gyakorol.
Végre nem az emelkedő árak viszik el a fizetések növekedését
A gazdasági fordulat teljes egészét nem lehet egy alig száz napja hivatalban lévő kormánynak tulajdonítani. Az infláció mindig hónapokkal korábbi energiaárak, árfolyamok, bérek, monetáris döntések és kormányzati intézkedések eredője.
Az viszont már az új kormány időszakának ténye, hogy a választás után nem következett be pénzügyi pánik, javult a kockázati megítélés, a jegybank folytathatta a kamatcsökkentést, az uniós pénzek körüli helyzet rendeződni kezdett, miközben az infláció tovább zuhant.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter óvatosan fogalmazott:
„Egyetlen jó hónap alapján nem hirdetünk győzelmet. De amikor a fogyasztás bővül, a fogyasztói bizalom erősödik, az ipari termelés nő és a rendelésállomány is jelentősen emelkedik, az már több mint egy kedvező havi adat.”
A családok számára mégis az lehet a legfontosabb változás, hogy a fizetések növekedését már nem emészti fel olyan gyorsan az infláció. Az elmúlt években hiába emelkedett egy fizetés 10 százalékkal, ha közben az élelmiszerek ára 20–30 százalékkal nőtt.
Az 1,2 százalékos infláció egészen más helyzetet teremthet. Ha a bérek ennél gyorsabban emelkednek, akkor nőhet a reáljövedelem. Ha közben az élelmiszerek ténylegesen olcsóbbá válnak, az tovább javíthatja a vásárlóerőt. A kamatok csökkenése pedig idővel a lakossági, vállalati és állami finanszírozás költségeit is mérsékelheti.
Természetesen nem lett minden olcsóbb. A szolgáltatások ára júliusban éves szinten még 4,7 százalékkal emelkedett, és továbbra is vannak olyan termékek, amelyekért többet kell fizetni.
A fő folyamat azonban megfordult: júliusban az általános árszint havi alapon csökkent, olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a bolti élelmiszerkosár éves szinten 4,4 százalékkal került kevesebbe, a nyugdíjas infláció 0,8 százalékra esett, az alapkamat pedig január óta 6,5 százalékról 5,75 százalékra csökkent.
Eközben a kiskereskedelem első féléves volumene 4,5 százalékkal nőtt, az ipar teljes rendelésállománya pedig 48 százalékkal ugrott meg.
Ez az a kombináció, amelyre Magyarország évek óta várt: alacsony infláció, növekvő fogyasztás, éledező ipar és újra bővülő gazdaság.
Végre nem azt kérdezzük, mennyivel lesz drágább a következő hónap. Hanem azt, hogy mi lesz a következő, ami olcsóbbá válik.
