Hosszú szenvedés után elhunyt Rostás József a Sebészeti Klinika munkatársa. Rostás József közel 40 éve dolgozott intézetünkben, hosszú évtizedekig műtőssegédként, majd beteghordóként. Józsi, vagy ahogy mindenki szólította Józsika, egy jól ismert alakja volt a klinikának, de nyugodtan mondhatom Szegednek is.
Vele kapcsolatos történetek szinte megszámlálhatatlanok, melyek elsősorban eredeti szellemességének, színészi képességeinek és jó értelemben vett csibészségének voltak köszönthetők. Akik nem dolgoztak vele azonban nem tudják, hogy Józsi munkáját lelkiismeretesen és nagy empátiával végezte, mindenki szerette, kedvelte; legyen az nővér, orvos vagy beteg. Józsi gyermekotthonból került a klinikára, egyfajta vágyakozással a gyógyítás irányába. Tudta, hogy nem lehet orvos, de szeretett orvosok, elsősorban sebészek közelében lenni, akiket mindig is csodált és felnézett rájuk. Talán, ha máshova születik, belőle is kiváló gyógyító lehetett volna. Társasági és egyben magányos ember is volt egyszerre, a klinika munkatársai voltunk egyben a családja, akik nélkül nem tudott élni.
Nagyon szomorúak vagyunk, de egy vigasztalót biztosan tudok mondani, Józsi a szegedi Sebészeti Klinika legendáriumának részé vált, emlékét megőrizzük.Dr. Lázár Györgytanszékvezető egyetemi tanár
