Kötelező ellenőrzés és nagytakarítás: itt a Tisza-kormány első adócsomagja
Kötelező NAV-ellenőrzés jön a vagyonkezelőknél és magánalapítványoknál
A Tisza-kormány nem egyszerű adókorrekcióra, hanem komoly nagytakarításra készül. A péntek este benyújtott, 42 oldalas törvényjavaslat kötelező NAV-ellenőrzést rendelne el a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok jelentős részénél. Emellett bezárna több adómentességi kaput, megszüntetne különadókat és kedvezményeket, megduplázná a nagy légszennyezők díját, valamint átalakítaná a NAV vezetésének jogállását.
A T/387. számú javaslatot Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, előadója Kármán András pénzügyminiszter. A csomag egyelőre törvényjavaslat, ezért a parlament még módosíthatja, a Tisza kétharmados többsége mellett azonban az elfogadása aligha kétséges.
A NAV kötelező ellenőrzést folytatna a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonoknál, valamint a magánalapítványoknál. Ha a konstrukciót időközben megszüntették, az ellenőrzést akkor is lefolytathatják a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben.
A második ellenőrzési hullám ennél is szélesebb lehet. 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelésnél és magánalapítványnál vizsgálatot végezne az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Nem mintavételes ellenőrzésről lenne szó, hanem törvényben előírt, teljes körű programról.
Az adóhatóság nemcsak a bevallások számait nézhetné meg. Vizsgálhatná, hogyan került kapcsolatba a vagyonrendelő a tanácsadóval és az ügyvéddel, milyen személyes vagy gazdasági célból hozták létre a konstrukciót, mit tartalmaztak az előzetes szövegtervezetek, és szerepeltek-e a szerződésekben adóelőnyre vonatkozó kikötések.
Ellenőrizhetnék a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatát is. Arra is választ kereshetnének, mennyi idő telt el a vagyon bevitele és az első, tőkeként feltüntetett vagyonkiadás között, illetve milyen esemény indokolta a pénz vagy más vagyontárgy kiadását.
Nem lesz tehát elegendő bemutatni egy szabályosnak látszó szerződésköteget. A NAV azt is feltárhatja, hogy a konstrukciónak volt-e valódi gazdasági, öröklési vagy vagyonvédelmi célja, vagy azért hozták létre, hogy az adóköteles jövedelem adómentes tőkévé változzon.
Szigorodnak a vagyonkifizetések szabályai, több adót és kedvezményt eltörölnek
A csomag egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelésekből és magánalapítványokból történő kifizetések adózásának szigorítása. A Tisza-kormány nem magát a vagyon bevitelét adóztatná meg, hanem azt akadályozná meg, hogy a felértékelődött vagy átalakított vagyon később adómentesen kerüljön magánszemélyekhez.
Ha valaki egy alacsonyabb szerzési értékű cégrészesedést helyez vagyonkezelésbe, azt később magasabb áron értékesítik, majd a pénzt kifizetik a kedvezményezettnek, a felértékelődésnek megfelelő részt osztalékként kellhet kezelni.
Az ingyenes vagy kedvezményes magánhasználat szintén adókötelessé válhat. Ha a kedvezményezett a kezelt vagyonhoz tartozó ingatlant, járművet vagy más eszközt használja, az ezzel kapcsolatos költség 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellhet fizetni. Kivételt jelenthetnek azok a közeli hozzátartozók, akiknek a vagyontárgy ajándékozása egyébként illetékmentes lenne.
A vagyonkezelőknek minden évben adatot kellene szolgáltatniuk a NAV számára a kezelt vagyon értékéről, az egyes vagyonelemekről és az eszközérték-növekményről. A 2026-os évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje 2027. március 31. lehet.
HirdetésA csomag ugyanakkor nem kizárólag szigorításokat tartalmaz. Megszűnne az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és az önkormányzatok által kivethető települési adó. A szén-dioxid-kvóta adót a bevezetésének időpontjára, 2023. október 7-re visszamenőleg eltörölnék.
Azok a vállalkozások, amelyek ezt az adót már megfizették, a hatálybalépést követő 90 napon belül kérhetnék vissza az összeget és annak kamatait. Ez egyes nagy ipari szereplők számára komoly visszatérítést jelenthet.
Közben megduplázódnának a klasszikus levegőterhelési díjak. A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem mérgező szilárd anyagok kibocsátása után fizetendő egységdíj a kétszeresére emelkedne. A kormány indoklása szerint ezzel a „szennyező fizet” elvét akarják valóban érvényesíteni, és tisztább technológiák bevezetésére ösztönöznék a vállalatokat.
A törvénycsomag megszüntetné a műemlékekhez kapcsolódó egyes társaságiadó-kedvezményeket és a növekedési adóhitelt. Kivezetnék a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis az Orbán-korszakban felállított alapítványi struktúrákhoz kapcsolódó adóelőnyök egy részét is.
A modellváltó alapítványok által fenntartott egyetemek támogatásáért járó, akár 300 százalékos adóalap-kedvezményt utoljára a 2027-es adóévben lehetne igénybe venni. Az egyházi fenntartású egyetemek támogatására vonatkozó kedvezményt ugyanakkor megtartanák.
A kiskereskedelmi adónál megszűnne a kapcsolt vállalkozások adóalapjának automatikus összeszámítására vonatkozó szabály. Ezt már a 2026-os adóévre sem kellene alkalmazni. A kormány szerint ezzel egységesebb versenyfeltételeket teremtenek, a változás azonban vitát válthat ki arról, hogy nem nyit-e újabb lehetőséget a vállalkozások feldarabolására.
Átalakul a NAV vezetése, az uniós pénzek miatt szorosak a határidők
A tervezet az adóhatóság csúcsvezetését is átalakítaná. A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnne, és a szervezet saját foglalkoztatottjaként végezné a munkáját. Határozatlan időre a kijelölt miniszter nevezné ki és menthetné fel, illetményét pedig szintén a miniszter állapítaná meg.
A NAV elnökének juttatási szintje nem csökkenne, továbbra is az államtitkárokat megillető juttatásokra lenne jogosult. A hivatalos indoklás szerint a változás egyértelműbbé teszi a felelősségi és munkáltatói viszonyokat. Politikailag azonban közvetlenebb kormányzati ellenőrzést jelenthet annál a hatóságnál, amelyre a nagy vagyonkezelési átvilágítást bízzák.
A javaslat preambuluma kimondja, hogy az adóreformok egy része a helyreállítási alap korábban blokkolt forrásainak megszerzéséhez szükséges. A 2026. május 29-én létrejött politikai megállapodás szerint Magyarországnak augusztus 31-ig több vállalást is teljesítenie kell.
Szűkíteni kell a bizalmi vagyonkezelések adómentességét, csökkenteni kell a társaságiadó-kedvezményeket, módosítani kell a kiskereskedelmi adót, és mérsékelni kell az adónemek számát. Emiatt a legtöbb vagyonkezelési szabály már 2026. augusztus 31-én hatályba lépne.
A levegőterhelési díj emelése 2026. október 1-jén, több adó megszüntetése 2027. január 1-jén, az alapítványi társaságiadó-kedvezmények további kivezetése pedig 2027. augusztus 1-jén következne.
A csomag üzenete egyértelmű: a NAV a jövőben nemcsak a kisboltos pénztárgépét vagy a katás vállalkozó számláját vizsgálhatja. Azokba a jogi konstrukciókba is betekinthet, amelyek mögött milliárdos cégrészesedések, ingatlanok és családi vagyonok találhatók.
Az Orbán-rendszerben a vagyon gyakran gyorsabban talált menedéket egy alapítványban vagy vagyonkezelésben, mint ahogy a NAV feltehette volna az első kérdést. A Tisza-kormány első adócsomagja alapján most éppen ezekből a kérdésekből lehet kötelezően sok.
