🔴 Aláaknázhatják a Hormuzi-szorost, Trumpot nyíltan fenyegeti Irán, európai hadihajók indulnak a térségbe – egyre veszélyesebb az iráni háború
Percről percre érkeznek az újabb fejlemények a Közel-Keletről, ahol az Irán, az Egyesült Államok és Izrael között kirobbant konfliktus egyre szélesebb körűvé válik. A harcok már nemcsak katonai csapásokban mérhetők, hanem gazdasági és geopolitikai sokkhatásokat is okoznak, miközben a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát, a Hormuzi-szorost is fenyegetés érte.
Az olajszállítás kulcsfontosságú útvonala kerülhet veszélybe
Az iráni vezetés jelezte: ha a támadások folytatódnak, akár a Hormuzi-szoros lezárását vagy elaknásítását is fontolóra vehetik. Ez az átjáró kulcsfontosságú a globális olajszállítás számára, mivel a világ tengeri olajexportjának jelentős része itt halad át.
Az amerikai hadsereg közlése szerint már több iráni aknatelepítő hajót is megsemmisítettek a térségben. Donald Trump amerikai elnök azt írta közösségi oldalán, hogy az amerikai erők tíz iráni aknatelepítő hajót robbantottak fel percek alatt, mielőtt azok veszélyt jelenthettek volna a tankerforgalomra.
Trump kemény üzenetet küldött Teheránnak
Az iráni fenyegetésekre Trump rendkívül határozott választ adott. Kijelentette: ha Irán megpróbálja megakadályozni az olajszállítást vagy blokkolja a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok hússzoros erővel fog válaszcsapást mérni.
Az Iszlám Forradalmi Gárda ugyanis azt üzente Washingtonnak, hogy ha a támadások folytatódnak, „egyetlen liter olajat sem engednek ki” a Közel-Keletről.
Irán parlamentjének elnöke, Mohamed Baher Galibaf közben azt közölte: szó sem lehet tűzszünetről, a cél az, hogy az „agresszorok megbűnhődjenek”.
Európa és szövetségesei is mozgósítanak
A konfliktus miatt egyre több ország küld katonai eszközöket a térségbe. Nagy-Britannia például útnak indította a HMS Dragon hadihajót, amely várhatóan egy héten belül érkezik meg Ciprus közelébe.
Ausztrália szintén katonai támogatást jelentett be: felderítő repülőgépet és levegő-levegő rakétákat küld a térségbe, hogy segítse az Öböl menti országok védelmét.
Eközben Európában is nő az aggodalom. Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy jelenleg nincs világos stratégia a konfliktus gyors lezárására, és fennáll a veszélye egy hosszú, elhúzódó háborúnak.
Újabb támadások és rakéták
A harcok közben folyamatosan érkeznek a hírek újabb támadásokról.
Irán több rakétát indított Izrael felé, az egyik Jeruzsálem közelében csapódott be. Az izraeli egészségügyi hatóságok szerint az elmúlt 24 órában 191 sérültet kellett kórházba szállítani.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy az iráni rakéták jelentős részét kazettás robbanófejekkel szerelték fel, amelyek egyszerre sok kisebb robbanóeszközt szórnak szét.
Közben a libanoni Hezbollah milícia is folytatta a rakétatámadásokat Izrael ellen.
Dróntámadások az Öböl térségében
Irán drónokkal és rakétákkal támadta az Öböl több országát is. Szaúd-Arábiában két drónt semmisítettek meg, Kuvait hat drónról számolt be, míg az Egyesült Arab Emírségekben a légvédelem lépett működésbe.
Az Emírségekben egy dróntámadás után leállt a Ruvaisz olajfinomító, amely a térség egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A komplexum naponta több mint 922 ezer hordó olajat képes feldolgozni, ezért a kiesés komoly hatással lehet az olajpiacra.
Súlyos civil veszteségek
Irán ENSZ-képviselője szerint a konfliktus kezdete óta több mint 1300 civil vesztette életét, és több mint 10 ezer polgári épület rongálódott meg.
Nagy felháborodást váltott ki az a támadás is, amely során egy teheráni iskola semmisült meg. Egy amerikai szenátor elismerte, hogy az akciót az amerikai légierő hajtotta végre, és azt mondta: „szörnyű hiba történt”.
A háború már a világgazdaságot is megrázza
Az iráni konfliktus hatása már a gazdaságban is érződik. Az olaj ára rövid idő alatt a 100 dolláros szint fölé emelkedett, miközben a befektetők az olajipari vállalatok részvényeit is figyelik.
HirdetésA bizonytalanság a Közel-Kelet több gazdaságát is érinti. Egyiptomban például attól tartanak, hogy a konfliktus újra felboríthatja a gazdasági stabilizációt, miközben a régió más országai is próbálják elkerülni, hogy közvetlenül belesodródjanak a háborúba.
Irak miniszterelnöke például már jelezte: nem engedik használni légterüket az Irán elleni amerikai támadásokhoz, mert nem akarnak részesei lenni a konfliktusnak.
Egyre szélesebb háború fenyeget
Az amerikai hadvezetés szerint a harcok első tíz napjában legalább 50 iráni hadihajót semmisítettek meg. A támadások azonban tovább folytatódnak, és a térségben több tengeri incidensről is jelentettek.
Mindez azt jelzi, hogy a konfliktus egyre szélesebb körűvé válik, miközben a világ vezetői attól tartanak: ha a Hormuzi-szoros valóban veszélybe kerül, az nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világgazdaságot megrázhatja.
🔴 Megtámadta Irán a NATO-t – végső figyelmeztetést kapott Teherán, történelmi fordulat jöhet
Újabb veszélyes fordulatot vett a Közel-Keleten zajló konfliktus: Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki a NATO-tag Törökország irányába. Bár a támadás hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, a katonai szövetség egyelőre nem készül közvetlen válaszcsapásra.
A történtekre Recep Tayyip Erdoğan török elnök reagált elsőként. Azt mondta, Ankara már korábban is egyértelmű figyelmeztetéseket küldött Teheránnak.
„A megfelelő figyelmeztetéseket eljuttattuk Iránba” – jelentette ki a török államfő.
Erdoğan szerint Irán annak ellenére tett provokatív lépéseket, hogy Törökország többször jelezte: nem kívánja a konfliktus további eszkalációját.
„Bár többször is figyelmeztettük őket, provokatív lépéseket tesznek Törökország ellen. Nem szabadna olyat tenniük, ami árnyékot vet az ezeréves szomszédi és testvéri kapcsolatra” – fogalmazott.
A török elnök ugyanakkor hangsúlyozta: Ankara jelenleg nem tervez katonai ellentámadást. A török vezetés álláspontja szerint a legfontosabb cél az, hogy az ország ne sodródjon bele a háborúba.
„Törökország számára most az a legfontosabb, hogy távol maradjunk a tűztől” – mondta.
A rakétatámadás azért különösen érzékeny kérdés, mert Törökország a NATO tagja. Elméletileg egy ilyen támadás akár a szövetség kollektív védelmét biztosító 5. cikkely aktiválását is felvethetné.
Egyelőre azonban a NATO nem tervezi ennek alkalmazását, és diplomáciai úton próbálja kezelni a helyzetet.
A szakértők szerint ugyanakkor a támadás súlyos jelzés: ha a konfliktus tovább eszkalálódik, a Közel-Keleten zajló háború könnyen egy sokkal szélesebb, nemzetközi válsággá válhat.
