Közel 2000 milliárd forintos kínai hitelkeretet készített elő az Orbán-kormány a választások előtt – most kerültek elő a dokumentumok
Akár 5 milliárd eurós, vagyis árfolyamtól függően mintegy 1800–2000 milliárd forintos kínai finanszírozási együttműködésről tárgyalt az Orbán-kormány a 2026-os országgyűlési választások előtti hetekben. Az Átlátszó november 9-én nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint Nagy Márton minisztériuma a kínai állami Export-Import Bankkal készített elő egy rendkívüli méretű pénzügyi megállapodást. A legfontosabb kérdés azonban egyelőre megválaszolatlan: megszületett-e a szerződés, és ha igen, keletkezett-e belőle újabb államadósság?
Ötmilliárd euró szerepelt a választások előtt készült tervezetben
Az Átlátszó birtokába jutott angol nyelvű megállapodástervezet 2026 tavaszán, az áprilisi választások előtt készült. A dokumentum a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank, röviden CEXIM közötti pénzügyi együttműködés jelentős kibővítéséről szólt.
A tervezett összeg nagysága önmagában is figyelemre méltó: 5 milliárd euró, amely 400 forintos euróárfolyammal számolva 2000 milliárd forintnak felel meg.
Ez azonban nem egyetlen, már felvett hitel összege volt. A dokumentum többféle finanszírozási lehetőséget tartalmazó keretről szólt, amelyből később különböző beruházásokhoz biztosíthattak volna forrásokat.
Az iratban módosítási javaslatok is szerepeltek, ami érdemi előkészítő munkára utal. Aláírt szerződésről vagy tényleges folyósításról viszont nem került elő bizonyíték.
Vasutak, akkumulátorgyárak és atomreaktorok is szerepeltek a tervekben
A kínai pénzből több, egymástól jelentősen eltérő gazdasági területet finanszírozhattak volna.
A dokumentum vasúti és más közlekedési fejlesztéseket, geotermikusenergia-beruházásokat, az akkumulátoripari értéklánc bővítését, valamint kis moduláris atomreaktorok fejlesztését is megnevezte.
Különösen érdekes, hogy nem kizárólag hagyományos bankhitelekben gondolkodtak. Felmerült kínai jüanban kibocsátott magyar államkötvények lehetősége is, amelyek révén Magyarország a kínai pénzpiacokról vonhatott volna be további forrásokat.
A finanszírozás euróban, dollárban vagy jüanban történhetett volna.
Arról azonban nincs nyilvános információ, hogy melyik beruházás pontosan mennyi pénzt kapott volna, és milyen feltételekkel. A tervezet nem tartalmazott végleges kamatokat és futamidőket sem.
Vagyis a hatalmas összeg már szerepelt a papírokon, a lehetséges számla részletei viszont egyelőre nem ismertek.
Nem ez lett volna az első kínai gigahitel
Az Orbán-kormány korábban már jelentős kínai kölcsönöket vett igénybe.
2024. április 19-én a magyar állam 1 milliárd eurós hitelt hívott le három kínai pénzintézettől. Az ügyletet annak idején nem jelentették be külön a nyilvánosságnak, a sajtó az Államadósság Kezelő Központ adatai között fedezte fel.
A hitel részletes feltételeiről később maga az ÁKK adott tájékoztatást.
A 2026. július 31-én közzétett hivatalos ismertetés szerint a kölcsön változó kamatozású, a közlés idején 3,916 százalékos éves kamattal. Emellett két külön, egyenként 0,4 százalékos egyszeri díjat is meghatároztak.
A teljes tőkeösszeget 2027. április 19-én, egy összegben kell visszafizetni.
Ez már nem egy tervezet, hanem ténylegesen felvett hitel, amelynek pénzügyi kötelezettségeit az államnak teljesítenie kell.
A most feltárt ötmilliárd eurós terv ennek az összegnek az ötszöröse volt.
HirdetésA korábbi konstrukció részleteinek megismeréséhez közérdekű adatigénylésre volt szükség. Így különösen indokolt a kérdés, hogy egy újabb, ennél sokkal nagyobb finanszírozási tervről miért nem állnak rendelkezésre teljes körű nyilvános adatok.
A Budapest–Belgrád vasút megmutatta, hogyan működik a kínai finanszírozás
Magyarország egyik legnagyobb kínai hitelből finanszírozott beruházása a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése.
A magyar szakasz finanszírozásáról 2020 áprilisában kötöttek megállapodást. A konstrukció szerint a költségek 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot magyar állami forrásból fedezik.
A beruházásban kínai állami vállalatok mellett magyar cégek, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségei is szerepet kaptak.
Ez azért fontos előzmény, mert a kínai állami finanszírozás bizonyos konstrukciókban kínai kivitelezők és beszállítók részvételéhez kapcsolódik.
Egy ilyen ügyletnél tehát nemcsak az számít, mennyi pénzt kap az ország, hanem az is, kik végzik el a munkát, mennyibe kerül a beruházás, és milyen gazdasági haszon várható tőle.
A Budapest–Belgrád vasút pénzügyi részleteinek nyilvánossága körül ráadásul hosszú ideig viták és jogi eljárások zajlottak.
A hitel visszafizetése ugyanis nem attól függ, hogy a beruházás végül mennyire lesz sikeres. A tartozást akkor is rendezni kell, ha a vártnál kisebb gazdasági eredményt hoz.
Mi lett a hatalmas hiteltervből, és ki fizethette volna vissza?
Az Átlátszó feltárásának legfontosabb nyitott kérdése, hogy meddig jutottak a választások előtt megkezdett tárgyalások.
A lap megkereste a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódját, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint az Államadósság Kezelő Központot. A november 9-i cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A hitelterv jelentőségét az is mutatja, hogy egy devizában felvett állami kölcsön hosszú évekre befolyásolhatja a költségvetést. A kamatok mellett az árfolyamváltozás is növelheti a forintban számított visszafizetési terheket.
Amennyiben a teljes keretből tényleges hitelt vettek volna fel, annak költségei végső soron a magyar államháztartást terhelték volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dokumentumban szereplő teljes összeg már most is fennálló tartozás lenne.
Az ÁKK harmadik negyedéves tájékoztatója szerint Magyarország 2026 júliusában 3 milliárd eurónyi devizakötvényt is kibocsátott. Ez külön, ténylegesen megvalósult finanszírozási művelet, nem azonos a most nyilvánosságra került kínai hiteltervvel.
A feltárt dokumentum tehát egyelőre nem újabb kétezer milliárd forintos adósságot bizonyít, hanem azt, hogy a korábbi kormány a választások előtt ekkora nagyságrendű kínai finanszírozási együttműködés előkészítésén dolgozott.
A döntő kérdés továbbra is az: született-e végleges megállapodás, és vállalt-e Magyarország bármilyen új pénzügyi kötelezettséget?
Erre a nyilvánosság egyelőre nem kapott egyértelmű választ.
Felhasznált források
- Átlátszó – Bodoky Tamás: Ötmilliárd eurós újabb kínai hitelkeretről tárgyaltak az idei választásokat megelőző hetekben. Megjelent: 2026. november 9.
- Államadósság Kezelő Központ: Az ÁKK tájékoztatása közérdekű adatigényléssel kapcsolatosan. Közzétéve: 2026. július 31., a közleményben szereplő adatszolgáltatás dátuma 2026. április 30.
- Államadósság Kezelő Központ: ÁKK: A 2026. évi finanszírozási terv harmadik negyedéves teljesülése. A harmadik negyedév adatait ismertető hivatalos tájékoztató; pontos megjelenési dátuma nem volt ellenőrizhető. Ellenőrizve: 2026. november 10.
