Meghalt Nádasdy Ádám: a magyar irodalom és nyelvtudomány egyik meghatározó alakját gyászolja az ország. A pecsma.hu hétfőn számolt be arról, hogy a költő, nyelvész és műfordító 79 éves korában hunyt el. A hír szerint Nádasdy Ádám nemcsak tudósként, hanem a magyar kulturális élet egyik különösen szeretett, sokak által tisztelt szereplőjeként hagyott mély nyomot maga után.
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten, művészcsaládba. Édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő, édesapja Nádasdy Kálmán színház- és operarendező volt. Tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett angol–olasz diplomát. Évtizedeken át tanított az ELTE angol tanszékén, ahol meghatározó oktatóként és később tanszékvezetőként is dolgozott, majd professor emeritusként is aktív része maradt a magyar szellemi életnek.
Tudományos munkássága elsősorban az angol nyelvészethez, a hangtani kutatásokhoz, a nyelvtörténethez és a magyar hangtanhoz kapcsolódott, de a szélesebb közönség számára talán még ennél is ismertebb volt közérthető, okos és szerethető megszólalásairól, amelyekkel a nyelvről való gondolkodást sok emberhez közelebb vitte. Képes volt úgy beszélni bonyolult nyelvészeti kérdésekről, hogy azt a laikusok is érdeklődéssel és örömmel hallgassák.
Költőként 1982-ben mutatkozott be, első kötete Komolyabb versek címmel jelent meg. Műfordítóként szinte korszakos jelentőségű életművet hozott létre, különösen Shakespeare-fordításai miatt, amelyek új hangon, frissen és mégis méltó módon szólaltatták meg a klasszikus szerző műveit magyarul. Ugyancsak kiemelkedő vállalkozása volt Dante Isteni színjátékának újrafordítása, amelyet 2015-ben fejezett be, de a későbbi években is sorra nyúlt a magyar drámairodalom nagy műveihez: mai nyelvre ültette át a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, valamint Az ember tragédiáját is.
HirdetésNádasdy Ádám nemcsak tudósként és alkotóként volt jelentős, hanem olyan közéleti és kulturális szereplőként is, aki érzékenyen, bátran és őszintén beszélt fontos társadalmi kérdésekről. Esszéiben és prózai műveiben személyes hangon, mégis nagy szellemi tisztasággal szólt identitásról, emberi kapcsolódásról, elfogadásról és szabadságról. Ez a nyitottság és szellemi bátorság is hozzájárult ahhoz, hogy rendkívül sokan tekintettek rá nemcsak íróként, hanem morális iránytűként is.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el az elmúlt évtizedek során, köztük irodalmi, műfordítói és tudományos elismerésekkel is. Életműve egyszerre része a modern magyar irodalomnak, a hazai nyelvtudománynak és annak a kulturális örökségnek, amely még sokáig velünk marad. Nádasdy Ádám halálával egy kivételes tudású, különleges hangú és pótolhatatlan alkotót veszített el Magyarország.
