Egyszerre négy front nyílt Orbán körül: látványosan fogy mögüle a régi hátország
Néhány hete még arról érkeztek hírek, hogy Orbán Viktor a választási vereség után valamilyen tekintélyes nemzetközi tisztségben folytathatja. Felmerült a FIFA és egy ENSZ-főtitkárhelyettesi poszt lehetősége is, hivatalos kinevezés azonban egyik szervezetnél sem történt.
Közben idehaza egészen más irányt vettek az események. Meggyengült a korábbi állami hátország, átvilágítások indultak a NER üzleti világában, Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az aranykonvoj ügyében pedig tovább folytatódik a nyomozás.
Ez önmagában nem jelenti Orbán Viktor politikai végjátékát, és bírósági ítéletről sincs szó. Az viszont egyre látványosabb, hogy a korábbi pénzügyi, médiabeli és intézményi háttér már nem ugyanúgy működik körülötte.
A nemzetközi tisztség helyett itthon kezdett szorulni a mozgástér
Panyi Szabolcs több kormányzati és diplomáciai forrásra hivatkozva arról írt, hogy Orbán Viktor a választási vereség után nemzetközi lehetőségeket mérlegelhetett. Az egyik elképzelés szerint a FIFA valamely magas rangú tisztsége, a másik szerint egy ENSZ-főtitkárhelyettesi pozíció jöhetett volna szóba.
Mindkét kinevezéshez jelentős nemzetközi támogatásra lenne szükség. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója az értesülést „kacsának” nevezte. Azóta sem a FIFA, sem az ENSZ nem jelentett be Orbán Viktorral kapcsolatos kinevezést.
A nemzetközi folytatás tehát egyelőre csak politikai forgatókönyv. Magyarországon eközben sokkal kézzelfoghatóbb változások történtek. A választási vereség után gyorsan megingott az a médiarendszer, amely hosszú éveken keresztül jelentős állami hirdetési bevételekből működött.
Sajtóbeszámolók szerint leépítések, műsorbezárások és pénzügyi átszervezések kezdődtek a Fideszhez kötődő médiavilágban. A Tisza-kormány közben megszüntette a korábbi állami hirdetési gyakorlat jelentős részét.
Ez jóval több egyszerű médiatörténetnél. Egy ellenzékbe került párt eleve kevesebb állami erőforrással rendelkezik, miközben a hozzá közel álló sajtótermékeknek hirtelen valódi piaci körülmények között kell működniük.
A politikai szeretetet ugyanis nagyon könnyű összekeverni a stabil finanszírozással. Amíg van mindkettő, nem látszik, melyik mennyit ér. Amikor az egyik megszűnik, hirtelen kiderül.
Ennek szimbolikus példája lett a Dobbanjon nevű, Orbán Viktort támogató mozgalom rendezvénye. A szervezet augusztus 20-ra hirdetett programot a Városligetbe, az eseményt azonban néhány nappal később lefújták.
A szervező azzal indokolta a döntést, hogy nem érkezett elegendő felajánlás a rendezvény finanszírozására. Egyetlen civil program elmaradásából természetesen nem lehet messzemenő politikai következtetést levonni. A történet mégis beszédes egy olyan közegben, ahol korábban milliárdos kampányok és országos rendezvények jelentették a természetes hátteret.
Most egy Orbánt támogató csoport volt kénytelen közölni: a felajánlások egyszerűen nem jöttek össze.
Átvilágítások indultak, a NER üzleti világa alkalmazkodni kezdett
Az Orbán-korszak állami megrendelésein megerősödött vállalatok egy része már a választási eredmény után változtatni kezdett a korábbi stratégiáján. A Reutersnek nyilatkozó üzletemberek, elemzők és korábbi tisztviselők szerint több társaság kisebb projektek és valódi piaci munkák felé fordult.
Különösen azok a cégek kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek bevételeiben jelentős szerepet játszottak az állami infrastruktúra-megrendelések. A választás után több politikailag kitettnek tekintett társaság – köztük a 4iG, az Opus, az Appeninn és az MBH – részvényei is komoly nyomás alá kerültek, miközben a szélesebb budapesti részvénypiac erősödött.
A 4iG esetében már konkrét kormányzati intézkedés is történt. Magyar Péter kormánya augusztus 17-én elrendelte az állammal kötött szerződések átfogó felülvizsgálatát. Ezek között szerepel az előző kabinet utolsó heteiben megkötött, több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretmegállapodás is.
A bejelentés napján a 4iG részvényeinek árfolyama meredeken esett. Ez azt mutatja, hogy a piac már nem tekinti automatikusan biztosítéknak a korábbi politikai kapcsolatokat.
Ez az Orbán utáni világ egyik legfontosabb változása: a politikai kapcsolat többé nem automatikus biztosítás egy állami üzlet jövőjére.
A korábban megszokott gazdasági környezet átalakulása azért is jelentős, mert Orbán Viktor politikai ereje nem kizárólag a Fidesz támogatottságán alapult. A rendszerhez hozzátartozott a médiavilág, az állami hirdetések rendszere, a közbeszerzési piac és az a vállalkozói kör is, amely az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megerősödött.
Tizenhat év kormányzás alatt könnyű olyan gazdasági és politikai környezetet kialakítani, amelyben a rendezvényekhez mindig kerül pénz, az üzleti élet szereplői találkozni akarnak a miniszterelnökkel, a médiában pedig folyamatosan ugyanaz az üzenet jelenik meg.
Az ellenzékben azonban egészen másképpen működik ez a rendszer. Ha a következő közbeszerzésnél már nem az számít, ki kit ismer, a médiakampányokhoz nem érkezik automatikusan állami hirdetés, a rendezvények finanszírozását pedig valóban adományokból kell előteremteni, gyorsan kiderülhet, mennyi volt a valódi politikai lojalitás.
Az ilyen apró dolgokból szokott kiderülni, hogy egy politikai rendszer mekkora része volt mozgalom – és mekkora része volt infrastruktúra.
Az Európai Ügyészség öt év uniós pénzügyeihez is visszanyúlhat
A hosszabb távú következmények szempontjából az egyik legfontosabb változás Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez. Az ország hivatalosan az EPPO 25. részt vevő tagállama lett.
Az Európai Ügyészség tájékoztatása szerint a magyarországi operatív működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indul. Az intézmény hatásköre ráadásul nem kizárólag a csatlakozás után elkövetett cselekményekre terjedhet ki.
Az uniós döntés alapján a 2021. június 1. után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekig is visszanyúlhat.
Ez öt év uniós támogatásait, közbeszerzéseit, agrárpénzeit, informatikai projektjeit és különböző beruházásait érintheti. Természetesen nem minden vizsgált ügyből lesz büntetőeljárás. Az EPPO nem általános elszámoltatási hivatal, hanem az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik.
Ahol azonban uniós pénzeket érintő csalás, korrupció, pénzmosás vagy más, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekmény bizonyítható, ott egy független európai vádhatóság is megjelenhet.
Ez jelentős különbség az OLAF lehetőségeihez képest. Az OLAF vizsgálatot folytathat, szabálytalanságokat tárhat fel és ajánlásokat tehet. Az Európai Ügyészség viszont a saját hatáskörében nyomoz, ügyészi intézkedéseket végez, vádat emel és a részt vevő országok bíróságai előtt képviseli a vádat.
A szervezet luxembourgi központtal, tagállami európai ügyészekkel és helyben dolgozó delegált ügyészekkel működik. Együttműködik többek között az Europollal, az Eurojusttal és az OLAF-fal is.
Ez különösen azokban az ügyekben lehet fontos, amelyekben külföldi bankszámlák, más országokban bejegyzett vállalatok vagy határokon átnyúló pénzmozgások jelennek meg. Az EPPO rendszerét éppen az ilyen, több tagállamot érintő nyomozások kezelésére hozták létre.
Ez nem azt jelenti, hogy holnap délelőtt nyomozók csengetnek Orbán Viktor valamelyik családtagjánál. Azt jelenti, hogy ahol EU-pénzzel kapcsolatos bűncselekmény bizonyítéka létezik, ott az elmúlt évekhez képest új és lényegesen erősebb ügyészi út nyílik meg.
Az Orbán-korszak egyik meghatározó politikai kérdése a miniszterelnökhöz közel álló üzleti körök gyors megerősödése volt. A Reuters szerint Orbánhoz közeli üzletemberek a Fidesz kormányzása alatt jelentősen növelték jelenlétüket több stratégiai ágazatban.
HirdetésAz állami költésekhez, közbeszerzésekhez és a kedvező szabályozási környezethez való hozzáférés több üzleti csoport növekedésében is fontos szerepet játszhatott. Az érintett cégek közül többen visszautasították azt az állítást, hogy sikerük politikai kivételezésből származott volna.
Az Európai Ügyészség természetesen senkit sem vizsgálhat pusztán azért, mert gyorsan gazdagodott meg. Ha azonban egy vagyongyarapodás mögött 2021 után uniós pénzt érintő és büntetőjogilag bizonyítható konstrukció áll, már más lehet a helyzet.
Most először nem kizárólag a magyar intézményrendszeren múlhat, hogy egy 2021 utáni, EU-pénzt érintő korrupciógyanús ügyből lesz-e európai büntetőeljárás.
Az aranykonvoj ügye Orbán döntéshozói szerepéig is elérhet
Orbán Viktor számára közvetlenebb politikai kockázatot jelenthet az úgynevezett ukrán aranykonvoj története. A márciusi akciót követően több hatósági eljárás indult. A NAV pénzmosás gyanújával kezdett nyomozni a Magyarországon áthaladó készpénz- és aranyszállítmány háttere miatt.
A NAV áprilisban azt közölte, hogy a szállított 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany eredetét, valamint tervezett felhasználását vizsgálják.
Később az is kérdésessé vált, hogy a magyar hatóságok törvényesen jártak-e el az ukrán pénzszállítókkal szemben. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárást. Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját júniusban gyanúsítottként hallgatták ki.
A 444 birtokába került egy állítólagos belső ügyészségi dokumentum is. A lap beszámolója szerint az irat alapján a nyomozásnak Orbán Viktor, Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamás esetleges büntetőjogi felelősségének tisztázására is ki kellene terjednie.
Az ügyészség nem erősítette meg a dokumentumban szereplő részleteket, de a lap szerint a dokumentum valódiságát sem cáfolta. Ez nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor gyanúsított lenne, és végképp nem bizonyítja a bűnösségét.
Politikailag azonban szokatlan helyzet, hogy egy folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban nyilvánosságra került dokumentum már név szerint említi egy volt miniszterelnök döntéshozói szerepének tisztázását.
A Telex június végén arról írt, hogy Hajdu János telefonjának tartalmát is vizsgálják. Tanúvallomások alapján felmerült, hogy az ukrán pénzszállítók TEK-nél történt fogva tartása idején Hajdu több alkalommal is beszélhetett Orbán Viktorral.
A telefonhívások ténye önmagában nem bizonyítja, miről beszéltek, és azt sem, hogy történt-e jogsértő utasítás. Nyomozati szempontból azonban érthetővé teszi, miért vizsgálhatják a kommunikációt és a döntési láncot.
A Fidesz politikai támadásként értelmezte az ügyet. Havasi Bertalan korábban azt állította, hogy a Tisza-kormány az „ukránok bosszúját” hajtja végre Orbánnal szemben.
A politikai kommunikáció azonban önmagában nem állítja le a büntetőeljárást. Az ügyben már történt gyanúsítotti kihallgatás, iratokat és kommunikációt vizsgáltak, a történet pedig júliusban újabb tanúvallomásokkal folytatódott.
Orbán Viktor számára az igazi problémát nem feltétlenül egyetlen ügy jelenti, hanem az, hogy több front egyszerre nyílt meg. A korábbi médiarendszer pénzügyi háttere zsugorodik, a NER nagyvállalatainak állami kapcsolatait felülvizsgálják, az Európai Ügyészség magyar részvétele létrejött, az aranykonvoj nyomozásában pedig már a döntési lánc is kérdéssé vált.
Orbán számára az a kellemetlen, hogy ezek most egyszerre történnek.
A Fidesz politikai szempontból már a 2030-as választásra készül, Orbán pedig júniusban ismét a párt elnöke lett. Egyelőre tehát nem vonult vissza a magyar belpolitikából.
Négy év azonban rendkívül hosszú idő, ha közben folytatódnak az állami átvilágítások, átalakul a médiapiac, valódi verseny jelenik meg a közbeszerzéseknél, megkezdi működését az EPPO, és büntetőeljárások futnak az előző kormány időszakának ügyeiben.
A legnagyobb politikai veszély ezért nem feltétlenül az, hogy a Fidesz rövid időn belül eltűnik. Sokkal inkább az, hogy 2030-ban már teljesen más gazdasági, médiabeli és intézményi környezetben kell választást vívnia, mint 2010 és 2026 között.
Orbán Viktor továbbra is szabad ember és a Fidesz elnöke. Sem az aranykonvoj ügyében, sem a cikkben szereplő más történetekben nincs vele szemben jogerős büntetőítélet.
A korábbi hatalmi infrastruktúra gyengülése azonban már jól látható. Az üzleti környezet alkalmazkodni kényszerül, az állami szerződéseket felülvizsgálják, a médiarendszer pénzügyi modellje megbicsaklott, az Európai Ügyészség pedig új eljárási lehetőséget teremt az uniós pénzeket érintő bűncselekmények feltárására.
Néhány hete még azt találgatták, vajon a FIFA-nál vagy az ENSZ-ben folytatja-e.
Most azonban sokkal fontosabb kérdés látszik kirajzolódni: mi marad Orbán Viktor politikai erejéből akkor, amikor már nem az általa felépített állam tartja össze körülötte a rendszert?
A választ nem egyetlen ügy adja majd meg, hanem a következő hónapok eseményei. Egy dolog azonban már most látható: az a talaj, amelyen Orbán Viktor tizenhat éven keresztül szinte mozdulatlanul állt, már egyáltalán nem ugyanaz.
