Mit hoz 2026 a nyugdíjasoknak? – Emelések, pluszjuttatások és változatlan gondok egy helyen
A 2026-os év a nyugdíjrendszerben papíron stabilitást, a gyakorlatban viszont inkább karbantartást, mint valódi előrelépést hoz, miközben a rendszer régi sebei továbbra is fájdalmasan nyitva maradnak.
Nyugdíjmegállapítás: magasabb valorizáció, de csak a belépőknek
A 2026. január 1. és december 31. között megállapított nyugdíjak számításánál új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről várhatóan 2026 márciusában, legkésőbb április elején jelenik meg a kormányrendelet.A KSH kereseti gyorstájékoztatója alapján ezek a szorzók kb. 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazottak, ami elsősorban azoknak kedvez, akik most lépnek be a rendszerbe – a már nyugdíjban lévők ebből közvetlenül semmit nem látnak.
Nyugdíjemelés: 3,6% – papíron korrekt, a boltban kevés
január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6%-kal emelik, mivel a költségvetési törvény jelenleg ekkora inflációval számol. Ez összesen kb. 216 milliárd forintos többletet jelent a nyugdíjasok számára, bár ennek több mint egyharmada gyorsan vissza is áramlik az államhoz áfa és egyéb fogyasztási adók formájában.Ha az év során a tényleges infláció meghaladná ezt a mértéket, 2026 novemberében kiegészítő emelés vagy egyszeri kompenzáció jöhet – de ez továbbra is csak reagálás, nem valódi felzárkóztatás.
A nyugdíjemelési rendszer érdemi reformjára 2026-ban sincs politikai akarat, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalon. Az inflációkövetés változatlan marad, miközben a nettó bérek növekedése továbbra sem jelenik meg a nyugdíjakban – ami hosszú távon a nyugdíjasok relatív elszegényedését eredményezi.
13. havi nyugdíj + a 14. havi nyugdíj negyede
2026 februárjában a jogosultak megkapják– a teljes 13. havi nyugdíjat, valamint– a 14. havi nyugdíj első részletét, amely a februári nyugdíj 25%-ának felel meg.
A 13. havi nyugdíj költsége 2026-ban 531,7 milliárd forint, míg a 14. havi nyugdíj egyheti részlete 133 milliárd forintot tesz ki. Egy esetleges teljes 14. havi nyugdíj már önmagában is újabb 531 milliárdos tétel lenne – nem véletlen, hogy ez egyelőre csak választási időszakokban kerül elő.
HirdetésFontos: aki 2026-ban válik nyugdíjassá, az csak 2027-től lesz jogosult ezekre a pluszjuttatásokra.
Nyugdíjprémium: elméletben létezik
Nyugdíjprémium akkor járna, ha a GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot, amire jelenleg nincs reális esély. A költségvetésben erre félretett 24,3 milliárd forint nem kerül át szolidaritási célokra, pedig ebből a legszegényebb nyugdíjasok helyzete érdemben javítható lenne.A nyugdíjprémium szerepe a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével gyakorlatilag okafogyottá vált.
Munka nyugdíj mellett: akinek szabad, annak nagyon
A nyugdíj melletti munkavégzés 2026-ban is– járulékmentes,– korlátlan összegű keresetet enged,– és csak 15% szja terheli.
A versenyszférában a nyugdíj korlátozás nélkül felvehető, míg a közszférában főszabály szerint továbbra is szünetel – kivéve az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási területeken dolgozókat.Jó hír, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál végre megszűnik a korábbi „nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés” abszurd rendszere.
A nyugdíjminimum: 19 éve változatlan szégyenfolt
2026-ban is 28.500 forint marad az öregségi nyugdíj legkisebb összege – immár 19. éve változatlanul.Az árvaellátás minimuma szintén változatlan, 50.000 forint, miközben az infláció évről évre könyörtelenül dolgozik.Ezek rendszeres emelése nélkül minden más intézkedés legfeljebb tüneti kezelés.
Méltányosság: papíron létezik, gyakorlatban szűk
A kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély feltételei változatlanok, miközben már 700 ezer nyugdíjas él a szegénységi kockázat határán.A méltányossági keretek összegei nem emelkednek, így a rendszer továbbra is jóval kevesebb embernek segít, mint amennyinek szüksége lenne rá.
