Őrizetbe vették Seszták Miklóst – súlyos korrupciós gyanú miatt folyik eljárás a volt miniszter ellen
Őrizetbe vették Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselőt, korábbi nemzeti fejlesztési minisztert 2026. szeptember 28-án a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikus nem sokkal korábban önként ment be az ügyészség budapesti épületébe, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. Az őrizetbe vétel tényét Seszták ügyvédje erősítette meg.
Önként ment be, majd őrizetbe vették
Seszták néhány perccel a parlamenti döntés után jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen. Még belépése előtt arról beszélt, hogy vallomást szeretne tenni, és továbbra sem fogadja el az ellene megfogalmazott gyanút.
„Elmondtam, hogy minden vizsgálat elé állok, szeretném, hogy minél hamarabb hallgassanak meg” – mondta az ügyészség előtt.
Úgy fogalmazott, hogy szerinte az ügynek „a bíróságon kell eldőlnie, nem a parlamentben”.
Néhány órával később már arról érkezett hír, hogy a volt minisztert őrizetbe vették. Fontos különbség, hogy az őrizetbe vétel nem azonos a letartóztatással, és természetesen nem jelent bűnösséget.
139 képviselő szavazott a mentelmi jog felfüggesztésére
Az Országgyűlés hétfőn 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel Seszták Miklós mentelmi jogát. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Mentelmi joga miatt korábban az eljárás Sesztákkal szembeni folytatásához parlamenti döntésre volt szükség. A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én jelentette be hivatalosan, hogy indítványozta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Így ezen a hétfőn meglehetősen gyorsan követték egymást az események: parlamenti szavazás, önkéntes megjelenés az ügyészségen, majd őrizetbe vétel.
Több mint 11 milliárd forintról szól az ügyészségi gyanú
Rendkívül súlyos összegekről beszél az ügyészség, de hangsúlyozni kell: ezek jelenleg a nyomozó hatóság állításai, nem jogerős bírósági megállapítások.
Az ügyészség korábbi közlése szerint megalapozottan feltehető, hogy a volt fejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.
HirdetésSeszták ezt vitatja. Mielőtt hétfőn belépett az ügyészségre, azt mondta, azt a gyanút, hogy pénzfutárok segítségével több milliárd forintot vett volna át, nem tudja értelmezni.
Vagyis ezen a ponton két dolgot érdemes világosan elválasztani: az ügyészség súlyos korrupciós gyanút fogalmazott meg, Seszták pedig tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Más állami beruházások is szerepelnek a nyomozásban
Nem kizárólag a Volánbuszhoz kapcsolódó ügylet került a hatóság látókörébe. Az ügyészség szerint egy építőipari cégcsoport képviselője állami megrendelések reményében azt ajánlhatta fel, hogy bizonyos beruházások vállalkozói díjának 10 százalékát közvetítőn keresztül visszajuttatja Sesztáknak.
A gyanú szerint a 2015 és 2018 közötti állami megrendelések után ezen a módon több mint 1 milliárd forint kerülhetett a politikushoz.
További ügyészségi állítás szerint a Nemzeti Sportközpontok uszoda- és tornaterem-beruházásaihoz kapcsolódóan még 270 millió forint jogtalan előny átadására is sor kerülhetett.
Ezeket az állításokat büntetőeljárásban kell bizonyítani; jogerős bírósági ítélet jelenleg nincs Seszták bűnösségéről.
Súlyos büntetési tétel is szóba kerülhet, de még messze nincs ítélet
Az ügyészség korábbi jogi minősítése szerint Seszták terhére több rendbeli, hivatali vesztegetés elfogadásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merülhet fel.
Az érintett tényállások büntetési tétele az ügyészségi közlés szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Több bűncselekmény esetleges megállapítása esetén a halmazati szabályok miatt ennél magasabb felső határ is szóba kerülhet.
Ez azonban jelenleg csak a lehetséges jogi következményeket mutatja. Az ügy még nyomozati szakaszban van, Seszták Miklós pedig tagadja az ellene megfogalmazott gyanút.
A hétfői nap kézzelfogható fejleménye egyelőre az, hogy a parlament megszüntette a mentelmi akadályt, Seszták önként megjelent az ügyészségen, majd őrizetbe vették. Hogy az ügyészség gyanúiból végül mi bizonyítható, arról nem a politikai nyilatkozatok, hanem a büntetőeljárás és végső soron a bíróság dönthet.
