Feljelentést ígért Varga Judit ellen Keserű Sándor – újabb fordulat a Schadl–Völner-ügyben!
Miközben Varga Judit a parlamentben még bocsánatkérést követelt a Schadl–Völner-ügy miatt, máris újabb jogi lépések lehetősége került szóba. Keserű Sándor egy nyilvánosságra került beszámoló szerint büntetőfeljelentést helyezett kilátásba a volt igazságügyi miniszter ellen, hivatali visszaélésre hivatkozva. A feljelentés tényleges benyújtásáról azonban 2026. november 13-ig nem került elő függetlenül ellenőrzött információ.
Büntetőfeljelentést helyezett kilátásba Keserű Sándor
A november 11-i parlamenti meghallgatás után Keserű Sándor is megszólalt Varga Judit szerepével kapcsolatban. A nyilvánosságra került beszámolók szerint egy Facebook-videóban nemcsak a volt igazságügyi minisztert bírálta, hanem a meghallgatást vezető Toroczkai László munkájával kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg.
Keserű szerint a Mi Hazánk elnöke nem kérdezte elég alaposan Varga Juditot a végrehajtási rendszerben történt visszaélésekről. Úgy vélte, egy felkészült jogásznak részletesebben kellett volna szembesítenie a volt tárcavezetőt a felmerülő kérdésekkel.
A beszámoló Keserűnek tulajdonítja a következő kijelentést:
„Büntetőfeljelentést is teszek ellene.”
Állítólag a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusára, a hivatali visszaélés bűncselekményére hivatkozott.
A felvételt közvetlenül nem sikerült ellenőrizni, ezért sem a pontos elhangzás, sem a feljelentés benyújtása nem tekinthető önállóan igazoltnak.
Egy fontos különbséget mindenesetre érdemes tisztázni: a feljelentés kilátásba helyezése még nem azonos a hivatalos feljelentéssel, és egyik sem bizonyítja önmagában bűncselekmény elkövetését.
Varga Judit bocsánatkérést követelt – egészen másként látja saját szerepét
A volt igazságügyi miniszter november 11-én az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt jelent meg, ahol határozottan visszautasította, hogy köze lett volna a Schadl–Völner-ügyben feltárt feltételezett korrupcióhoz.
Az MTI tudósítása szerint Varga arról beszélt, hogy miniszterként egyetlen döntését sem vezérelte magánérdek. Kijelentette azt is, hogy az elmúlt öt évben több mint 800 cikk kapcsolta össze a nevét az üggyel, amelyek közül szerinte mintegy 130 bejegyzés és videó kifejezetten negatív összefüggésben említette őt.
A korábbi miniszter ezért számon kérte a sajtót:
„Ki teszi jóvá a mindannyiunknak okozott szakmai hitelességi károkat?”
Majd hozzátette:
„tartoznak nekem ennyivel!”
Varga a meghallgatáson Fürcht Pálnak, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének megállapítására is hivatkozott, amely szerint a nyomozás alapján nem volt köze a Schadl–Völner-ügyhöz.
A történet politikai érdekessége így különösen éles: miközben a volt miniszter elégtételt vár az őt ért vádak miatt, egy másik megszólaló éppen az esetleges büntetőjogi felelősségének vizsgálatát sürgeti.
A két álláspont között azonban nem a hangerő, hanem a bizonyítékok dönthetnek.
Varga elárulta, miért bízta Völner Pálra a végrehajtási ügyeket
A meghallgatás egyik legfontosabb része a minisztériumon belüli felelősségi viszonyokról szólt.
Varga Judit szerint a végrehajtási terület napi működését Völner Pál államtitkár felügyelte. A Telex beszámolója alapján a volt miniszter elmondta, hogy a kinevezését praktikus és észszerű döntésnek tartotta, hiszen Völner korábban is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.
Azt állította, hogy helyettesétől rendszeresen, heti szinten kapott tájékoztatást, ám nem tudott a később feltárt feltételezett korrupciós kapcsolatáról.
Különösen figyelemre méltó, hogy Varga a meghallgatáson azt is elmondta: Völner Pál meggyanúsítása után nem indítottak külön belső vizsgálatot a minisztériumban.
Indoklása szerint az ügyészség olyan nyomozati eszközökkel rendelkezett, amelyekkel egy minisztériumi vizsgálat nem vehette volna fel a versenyt.
Ez a magyarázat ugyanakkor felvet egy jogos vezetői kérdést: egy miniszternek elegendő-e az ügyészségi nyomozásra hagyatkoznia, amikor a saját tárcájának egyik vezetője kerül súlyos korrupciós gyanúba?
A büntetőjogi felelősség szempontjából azonban önmagában a belső vizsgálat hiánya sem bizonyítja hivatali visszaélés elkövetését.
HirdetésLegalább 83 millió forint szerepel a korrupciós vádakban
A Schadl–Völner-ügy hátterében a bírósági végrehajtói rendszer működésével kapcsolatos korrupciós vádak állnak.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, hogy az hivatali befolyását különböző ügyek elintézésére használja.
Az ügyészség álláspontja alapján Völner összesen legalább 83 millió forintot kaphatott, alkalmanként 2–5 millió forintos összegekben.
A vádak között jól jövedelmező végrehajtói kinevezések befolyásolása is szerepel.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a vádirat állításai, nem pedig jogerősen megállapított tények.
Varga Juditot korábban, 2025 júliusában tanúként hallgatták meg az ügyben. Akkor is azt mondta, hogy a végrehajtási feladatok napi irányítását Völner Pálra bízta, és nem tudott a feltételezett visszaélésekről.
A hivatali visszaélésre vonatkozó büntetőjogi szabályozás ennél lényegesen többet követel meg a felelősség megállapításához.
A Btk. 305. §-a szerint akkor valósulhat meg ez a bűncselekmény, ha egy hivatalos személy jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny megszerzése érdekében megszegi hivatali kötelességét, túllépi hatáskörét, vagy másként visszaél hivatali helyzetével.
A törvény ezért három évig terjedő szabadságvesztést ír elő.
Nem elegendő tehát azt bizonyítani, hogy valaki egy minisztérium élén állt, amikor visszaélések történtek. A konkrét jogellenes magatartást és a törvényben meghatározott célt is igazolni kellene.
Most minden azon múlik, lesz-e tényleges feljelentés és új bizonyíték
Keserű Sándor bejelentett szándékával kapcsolatban továbbra is a legfontosabb kérdés, hogy a feljelentést valóban benyújtotta-e.
Amennyiben hivatalos beadvány érkezik, az illetékes hatóságnak annak tartalma és a rendelkezésre álló információk alapján kell döntenie a szükséges eljárási lépésekről.
Egy feljelentés azonban nem jelent automatikusan nyomozást, megalapozott gyanút vagy vádemelést.
Közben a parlamenti vizsgálóbizottság is folytatja munkáját. A Telex november 11-i tudósítása szerint december 16-ra Schadl Györgyöt és Völner Pált is meghívták meghallgatásra, egy nappal későbbre pedig Rogán Antalt várják.
Ezek a meghallgatások további részleteket tisztázhatnak a végrehajtási rendszer működéséről, a korábbi döntésekről és az érintettek felelősségéről.
Varga Judit egyelőre következetesen tagadja, hogy része lett volna a korrupciós ügynek. Keserű Sándor viszont a rendelkezésre álló beszámolók alapján nem tartja kielégítőnek a volt miniszter magyarázatát.
A politikai vita tehát folytatódik. A valódi fordulatot azonban nem egy újabb hangzatos kijelentés, hanem egy hivatalos eljárási döntés vagy érdemi bizonyíték jelentheti.
Felhasznált források
- Napistart – 2026. november 12.: Feljelentették Varga Juditot. Keserű Sándor bejelentett szándékáról szóló másodlagos beszámoló. https://www.napistart.com/feljelentettek-varga-juditot/
- MTI / Nemzeti Hírügynökség – 2026. november 11.: OGY - Varga Judit: ki fog ezért tőlem bocsánatot kérni? https://mti.hu/hirek/2026/11/11/ogy-varga-judit-ki-fog-ezert-tolem-bocsanatot-kerni
- Telex – 2026. november 11.: Varga Judit Magyar Péterről kezdett beszélni a vizsgálóbizottságban, Toroczkai többször is félbeszakította, hogy nem ez a téma. https://telex.hu/belfold/2026/11/11/varga-judit-repassy-robert-meghallgatas-vegrehajtoi-visszaeleseket-feltaro-vizsgalobizottsag-parlament
- Nemzeti Jogszabálytár: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 305. §. Jogszabály, ellenőrizve: 2026. november 13. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2012-100-00-00.35
