Politikai lavina indulhat: Magyar Péterék minden félretett kormányzati aktát újranyitnak
Új vezetőt kapott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a kinevezés pedig komoly következményekkel járhat az előző kormány közpénzügyeire nézve. A Miniszterelnökség nyílt pályázaton Szeverényi Dávidot választotta a KEHI elnökének, aki korábban a NAV magas rangú vezetőjeként az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal folytatott együttműködést irányította.
Az új elnök érkezése nem egyszerű személycsere. A kormány közlése szerint a hivatal valamennyi korábban félretett aktát újranyitja, átvizsgálja az állami beruházásokat, a vagyonkezelők működését és a kormányzati közpénzek felhasználását. Ha a dokumentumokból visszaélés gyanúja rajzolódik ki, hatósági eljárások, feljelentések és vagyon-visszaszerzési kezdeményezések következhetnek.
Több mint hetven pályázó közül választották ki – minden félretett aktát elővesznek
Szeverényi Dávid kinevezése azért is szokatlan, mert a KEHI vezetőjét most először nyílt pályázaton választották ki. A tisztségre több mint hetvenen jelentkeztek, köztük jogi, pénzügyi, közbeszerzési, számvevőszéki, ellenőrzési és közigazgatási tapasztalattal rendelkező szakemberek.
A kormány végül nem pártpolitikust, kommunikációs kádert vagy lojális háttérembert állított a hivatal élére, hanem egy okleveles közgazdászt és pénzügyőrt, aki korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott. Főosztályvezetőként ő irányította a NAV és az OLAF közötti együttműködést.
Szeverényi így közvetlen tapasztalatokkal rendelkezhet az uniós forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, a csalásgyanús pénzmozgások, a támogatási rendszerek és a nemzetközi hatósági együttműködés kezelésében. Emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem óraadó oktatója.
Szakmai múltja alapján nem kívülről érkezik az ellenőrzési rendszerbe. Ismeri az adóhatóság működését, a pénzügyi vizsgálatok logikáját, valamint azt is, hogyan válhat egy magyar ügyből európai szintű eljárás.
A kabinet közlése szerint az új vezetés egyik első feladata az lesz, hogy újranyissa a korábban lezárt, félretett vagy érdemi vizsgálat nélkül parkolópályára tett ügyeket. Ez jóval súlyosabb bejelentés egy általános korrupcióellenes ígéretnél, hiszen nemcsak az ezután megkötött szerződéseket ellenőrzik, hanem visszatérnek az Orbán-kormány időszakában keletkezett aktákhoz is.
A vizsgálatok állami beruházásokat, támogatási szerződéseket, vagyonkezelő alapítványokat, állami cégek beszerzéseit, túlárazásgyanús szerződéseket és olyan döntéseket érinthetnek, amelyeknél feltűnő aránytalanság mutatkozott a felhasznált közpénz és az elért eredmény között.
Az akták újranyitása önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. A KEHI elsődleges feladata a dokumentumok, döntési láncok, kifizetések és felelősségi körök feltárása. Ha azonban szabálytalanságot, vagyoni hátrányt vagy bűncselekmény gyanúját észleli, az ügyeket továbbíthatja az illetékes hatóságoknak.
Magyar Péter miniszterelnök Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára június elején mentette fel Gaál Szabolcs Barnát, a KEHI korábbi elnökét. A kormány indoklása szerint a hivatal az előző évben mindössze egy korrupciógyanús ügyet vizsgált érdemben, de még azt sem zárta le, noha saját megállapításai alapján több milliárd forint közpénzzel kapcsolatos visszaélés gyanúja merült fel.
HirdetésAmennyiben ez a kép pontos, a KEHI az előző időszakban inkább hasonlíthatott közpénzből fenntartott irattárra, mint valódi ellenőrző szervre. Megérkeztek az ügyek, elkészültek a feljegyzések, a problémák körvonalai is látszódhattak, a következmények azonban elmaradtak. Az új vezetés most azt ígéri, hogy ennek vége.
Nem nyomozó hatóság, mégis elindíthatja a dominót – a vagyonkezelők is célkeresztbe kerülnek
A KEHI nem rendőrség, nem ügyészség, ezért nem ítélhet el senkit. Nem bilincselhet meg senkit, nem emelhet vádat, és nem mondhatja ki, hogy valamelyik korábbi miniszter, államtitkár vagy cégvezető bűnös.
A hivatal ereje abban rejlik, hogy hozzáférhet a kormányzati szervek, az állami vállalatok és a vagyonkezelők dokumentumaihoz. Megvizsgálhatja, hogyan született egy döntés, ki hagyta jóvá a kifizetést, milyen szakmai indokokat rögzítettek, és az adott ügylet megfelelt-e a törvényeknek, illetve a közpénzügyi szabályoknak.
Egy részletes KEHI-jelentés később rendőrségi nyomozás, ügyészségi feljelentés, polgári per vagy vagyon-visszakövetelési eljárás alapja lehet. A hivatal nem maga indítja el a büntetőjogi dominót, de ő lökheti meg az első követ.
Szeverényi OLAF-os tapasztalata különösen kellemetlen lehet azok számára, akik korábban uniós vagy állami források körül hoztak nehezen magyarázható döntéseket. Pontosan ismerheti azokat a dokumentumokat, levelezéseket és pénzügyi mintázatokat, amelyekből egy hatóság előtt is használható ügy felépíthető.
A kormány közleménye szerint a KEHI a jövőben kiemelten vizsgálja a kormányzati közpénzfelhasználást, az állami beruházásokat és a vagyonkezelők működését. Utóbbi különösen érzékeny terület lehet, hiszen az előző rendszerben hatalmas állami vagyonelemek, ingatlanok, részvénycsomagok és támogatási források kerültek különböző alapítványokhoz, alapkezelőkhöz és közérdekű vagyonkezelő szervezetekhez.
A kérdés nemcsak az lesz, hogy papíron szabályosak voltak-e a szerződések. A KEHI azt is vizsgálhatja, hogy a közpénzből finanszírozott döntések valóban a közérdeket szolgálták-e, volt-e megfelelő verseny, indokolt volt-e az ár, valamint ki húzott tényleges hasznot az adott ügyletből.
Ha több aktában ugyanazok a cégek, döntéshozók, alapkezelők vagy közvetítők jelennek meg, abból már nem elszigetelt szabálytalanságok, hanem egy rendszerszintű működés képe rajzolódhat ki. Egyetlen szerződés újabb alvállalkozókhoz vezethet, egy támogatási döntés mögött előkerülhet egy miniszteri utasítás, egy vagyonkezelő vizsgálata pedig más cégekhez, alapokhoz és politikai kapcsolatokhoz nyithat ajtót.
Ez indíthatja el a lavinát. Amennyiben az első aktákban valódi szabálytalanságokat találnak, azok további vizsgálatokat, tanúvallomásokat és újabb dokumentumok bekérését eredményezhetik.
A Fidesz számára ezért nem önmagában Szeverényi Dávid kinevezése jelentheti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy egy szakmailag felkészült ellenőrzési vezető előtt egyszerre nyílhat meg több évnyi állami dokumentáció.
Magyar Péterék nem egyszerűen új embert ültettek egy hivatal élére. Olyan pénzügyi ellenőrt választottak, aki korábban az európai csalás elleni együttműködés egyik kulcsembere volt, és akinek most azt mondták: nyissa ki az összes szekrényt.
A Fidesz évekig abban bízhatott, hogy az akták mélyén maradó ügyek idővel elporosodnak. Szeverényi Dávid kinevezésével azonban megérkezett valaki, akinek éppen az a feladata, hogy lefújja róluk a port – és megnézze, mi van az első oldal mögött.
