Nincs okom lemondani! Dráma a parlamentben! Sulyok Tamás marad a köztársasági elnök !

Sulyok Tamás köztársasági elnök határozottan reagált az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatra, amely megszüntetné a jelenlegi államfő megbízatását. A Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap, 2026.07.05-én megjelent interjúban úgy fogalmazott: az ilyen megoldás szerinte nem egyeztethető össze a jogállamisággal. Az államfő hangsúlyozta, Magyarországon a köztársasági elnök jogállását az Alaptörvény határozza meg, ezért szerinte nem lehet egyetlen mondattal, személyre szabott módon megszüntetni a megbízatását. Sulyok Tamás kijelentette: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra”. Úgy látja, a javaslat nem általában az elnöki tisztségre, hanem kifejezetten a jelenlegi köztársasági elnökre vonatkozik, ezért azt „egy konkrét személyre szabott jogszabályként” értelmezi.

Az államfő vitatja, hogy a Fidesz „bábja” lenne

Sulyok Tamás vitathatónak nevezte Magyar Péter kijelentését, amely szerint ő a korábbi kormány „bábja” lenne. Az államfő szerint ez „szégyenletes és elfogadhatatlan” megfogalmazás. Rámutatott arra is, hogy soha nem volt sem párttag, sem politikus. Hangsúlyozta: a Fidesz kormányzása alatt élt a vétójogával, ugyanakkor aláírta a jelenleg kormányzó Tisza párt törvényeit is. Sulyok Tamás szerint a miniszterelnök kettős mércét alkalmaz, mert „nem látna problémát abban, ha valamelyik Tisza-párttag, vagy akár valamelyik jelenlegi kormánytag lenne a következő köztársasági elnök”. Az államfő úgy fogalmazott, Magyarországon jelenleg „egyre világosabban körvonalazódik a hatalomközpontosítás”, amely „nagyon gyorsan halad, és szinte elsöprő erejű”.

A módosítás több közjogi területet is érintene

Magyar Péter miniszterelnök szombaton a kormány nevében benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlésnek. A javaslat egyik legfontosabb pontja a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése. Emellett szerepel benne 12 éves, vagy háromciklusos időkorlát az országgyűlési képviselőknek, függetlenebb Alkotmánybíróság, valamint 70 éves életkori határ bevezetése. A csomag erősebb bírói önigazgatást, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is tartalmazza. A tervezet kevesebb sarkalatos törvényt, az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadását, a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlését, a közpénz védelmének erősítését, a vármegyék megyékre történő visszanevezését, az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálatát, valamint az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetését is előirányozza.

Társadalmi egyeztetés és új Alkotmány lehetősége is szóba került

A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várták a véleményeket. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig több érzékeny közjogi kérdést érint. A tervezet indoklása élesen bírálja a 2011-ben elfogadott Alaptörvényt. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze volt. Az indoklás szerint az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. Sulyok Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta, látható, hogy „széles körű és határozott társadalmi igény mutatkozik például az elnöki tisztség politikai átértelmezésére”. Hozzátette: „Ez lehetséges, akárcsak egy új Alkotmány megalkotása is”, de szerinte nem szabad „szem elől téveszteni az alapvető európai értékeket és a jogállamiság pilléreit”.