Két fronton szorul a hurok Szijjártó Péter körül: rendőrségi nyomozás és nemzetbiztonsági vizsgálat indul
A BRFK már Szijjártó Péter utazásait vizsgálja
Orbán Anita külügyminiszter pénteken világossá tette: Szijjártó Péter körül már nem egyszerű politikai vita zajlik. A volt külügyminiszter ügyei két komoly fronton is napirendre kerültek. Korábbi utazásai miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz, a BYD-hoz történt gyors átigazolása miatt pedig összehívják az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát.
Orbán Anita egyik legfontosabb kijelentése az volt, hogy Szijjártó Péter korábbi utazásainak ügyében már a BRFK nyomoz. A külügyi átvilágítás során ugyanis hatalmas összegek kerültek elő a volt miniszter magángéphasználatával kapcsolatban.
A minisztériumi adatok szerint Szijjártó 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magángépet hivatali utakhoz, 4 865 701 595 forintért. Csak 2025-ben 19 alkalommal utazott bérelt repülőgéppel, több mint kétmilliárd forintos költséggel.
A kiadások évről évre emelkedtek. 2022-ben öt magángépes út mintegy 296 millió forintba, 2023-ban tizenhárom út 850 millió forintba, míg 2024-ben tizenöt bérlés több mint 1,5 milliárd forintba került. 2026 elején egyetlen magángépbérlésért is több mint 161 millió forintot fizettek.
Négy év, 53 alkalom, majdnem ötmilliárd forint. A külügyminiszter szerint azonban nemcsak a költségek voltak indokolatlanul magasak, hanem több út megszervezése is teljesen ésszerűtlennek tűnik.
Példaként említette a Pozsony–Budapest útvonalat, amelyen szerinte magángéppel akár tovább is tarthatott az utazás, mint autóval. Ráadásul olyan repülőgépeket is lefoglaltak, amelyekkel végül senki nem utazott.
Egy Pozsonyba lefoglalt gépért több mint 18 millió forintot fizettek úgy, hogy azt végül nem vették igénybe. Egy Maldív-szigeteket és Libanont érintő, szintén elmaradt repülés pedig 32 millió forintba került.
A dokumentumok alapján olyan repülőkre is ment közpénz, amelyek végül fel sem szálltak az utasokkal.
A minisztérium korábban jelezte, hogy az átvilágítás során a büntetőjogi felelősség kérdését is vizsgálják. Orbán Anita mostani bejelentése szerint az ügy egy része már eljutott a rendőrségig.
Ez már az a pont, ahol nem kommunikációs csatáról, hanem számlákról, szerződésekről, foglalásokról és konkrét pénzmozgásokról beszélünk.
A BYD-hoz történt átigazolás miatt is vizsgálat következik
Szijjártó Péter számára nem a magángépes utazások jelentik az egyetlen problémát. Orbán Anita azt is bejelentette, hogy a BYD-ügy miatt összehívják az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát.
A külügyminiszter szerint Szijjártó új munkahelye morálisan és nemzetbiztonsági szempontból is „nagyon súlyos kérdéseket” vet fel.
Szijjártó Péter 2026 tavaszáig vezette a magyar külgazdasági és külügyi tárcát, majd július 15-én lemondott parlamenti mandátumáról. Ezután közölte, hogy a kínai BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőként folytatja pályafutását.
Orbán Anita szerint mindez alig két hónappal azután történt, hogy Szijjártó távozott a kormányból. Külgazdasági miniszterként jelentős állami támogatásokhoz kapcsolódó szerződéseket írt alá a BYD magyarországi beruházásával összefüggésben, majd rövid időn belül ugyanennek a vállalatnak lett globális vezetője.
Ha van ügy, amely ordít egy alapos összeférhetetlenségi és nemzetbiztonsági vizsgálatért, akkor ez pontosan ilyen.
A probléma nem önmagában az, hogy egy volt politikus a magánszektorban helyezkedik el. A kérdés az, milyen közvetlen kapcsolat alakulhat ki egy korábbi döntéshozó és az általa miniszterként támogatott vállalat érdekei között.
Orbán Anita szerint Nyugat-Európában általában meghatározott időnek kell eltelnie aközött, hogy valaki egy kormányzati döntéshozói székből az érintett vállalat vezetésébe kerüljön. Szijjártó esetében azonban ez nem évekkel később történt.
Hanem hetekkel később.
Szijjártó átigazolását Orbán Viktor korábban sikerként mutatta be. A volt miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” A Fidesz kommunikációja szerint Orbán előzetesen is tudott Szijjártó döntéséről.
Most viszont a korábbi „csúcsigazolásból” nemzetbiztonsági bizottsági ügy lett. Már nemcsak arról folyik vita, hogy mennyire volt ízléses a váltás, hanem arról is, milyen kockázatot jelenthet, ha egy volt külügyminiszter közvetlenül a kormányból való távozása után egy stratégiai jelentőségű kínai nagyvállalat vezetőjeként folytatja.
A teljes Külügyminisztérium működését átvilágítják
HirdetésOrbán Anita szerint Szijjártó ügyei egy sokkal nagyobb vizsgálat részei. A Külügyminisztérium teljes működését átvilágítják: a költéseket, a személyzeti döntéseket, az utazásokat, a diplomataútleveleket és a korábbi kiváltságok rendszerét is ellenőrzik.
Jogászok, ügyvédek, adatvédelmi és üzleti szakemberek dolgoznak azon, hogy feltárják, mire ment el a pénz, hogyan működött a tárca, és mely korábbi gyakorlatokat kell megszüntetni.
A munka lassan halad, mert rengeteg dokumentumot nem digitalizáltak. Az iratok egy része dobozokban maradt, más dokumentumokat pedig Orbán Anita állítása szerint megsemmisítettek. Ennek ellenére maradt annyi adat és irat, hogy tovább tudják követni a korábbi döntések nyomát.
A külügyminiszter egyértelműen megfogalmazta a vizsgálat célját: a múltbeli visszaéléseket fel kell tárni, és azoknak következményük kell legyen.
Az átvilágítás során a Liszt Ferenc repülőtér kormányvárójának használatánál is különös dolgokra bukkantak. A várót elvileg csak meghatározott rang felett lehetett volna igénybe venni, ehhez képest találtak egy egyszerű foglalási linket, amelyen keresztül a miniszter szavai szerint korábban „boldog-boldogtalan” használhatta.
Orbán Anita egy olyan esetről is beszélt, amikor egy fideszes politikus volt és jelenlegi felesége egymást váltotta a váróban, majd mindketten magángéppel utaztak tovább.
Mindeközben a diplomáciai kar hétköznapi dolgozóinak munkakörülményei elhanyagolt állapotban voltak.
Ez a kontraszt lassan a teljes Szijjártó-korszak szimbólumává válik: fent magángépek és különvárók, lent egy lepusztuló diplomáciai apparátus.
Orbán Anita szerint Magyarország érdekeinek kell meghatározniuk a külpolitikát, nem egy külügyminiszter személyes allűrjeinek vagy bizonyos kiválasztott vállalatok népszerűsítésének. Az új vezetés számlákat, utazásokat és diplomataútleveleket ellenőriz, nagyköveteket hív vissza, és ahol szükségesnek tartja, a hatóságok elé viszi az ügyeket.
Két súlyos ügy, amelyekben már intézményi vizsgálat zajlik
Szijjártó Péter neve jelenleg két különösen komoly vizsgálati szál közepén szerepel.
Az egyiknél már a BRFK nyomoz.
A másik miatt a Nemzetbiztonsági Bizottság ül össze.
Amíg a magángépes számlák csak politikai posztokban jelentek meg, a Fidesz egyszerű támadásként próbálhatta kezelni a történteket. Amíg Orbán Viktor „csúcsigazolásnak” nevezte a BYD-hoz történt átigazolást, addig sikertörténetként lehetett bemutatni.
Most azonban mindkét ügy intézményi szintre került. Az utazásokat a rendőrség vizsgálja, a kínai vállalathoz történt villámgyors átigazolás pedig a parlament nemzetbiztonsági ellenőrzésének fóruma elé kerül.
Közben tovább folytatódik a Külügyminisztérium teljes átvilágítása, és sorra nyitják ki azokat a dobozokat, amelyekben a korábbi vezetés dokumentumai maradtak.
Orbán Anita üzenete pedig félreérthetetlen: nem azért zajlik az átvilágítás, hogy szülessen róla egy szép jelentés, amelyet aztán betesznek egy fiókba. Azért zajlik, hogy kiderüljön, mi történt, mennyibe került, ki döntött róla – és ahol szükséges, legyen következménye.
Szijjártó Péter esetében ez a folyamat már elkezdődött.
Ötvenhárom magángépbérlés, közel 4,9 milliárd forint, egy rendőrségi nyomozás, egy villámgyors BYD-karrierváltás és egy készülő nemzetbiztonsági bizottsági ülés. Orbán Anita most nemcsak beszélt az előző korszakról: sorra nyitja ki azokat az ügyeket, amelyeket a Fidesz legszívesebben már lezártnak tekintene.
