– Orbán Viktor hatalmas győzelmet hirdetett Kazincbarcikán a Tisza felett, pedig ők nem is indultak„16 év után nyertünk”
Kazincbarcikán vasárnap késő este még csak a helyi eredményeket böngészték a választási iroda honlapján, ám mire hétfő reggelre virradt, a kormánypárti kommunikáció már országos jelentőségű győzelemként tálalta a mindössze 45 szavazatos különbséget. A történet önmagában is beszédes, de akkor válik igazán sajátos politikai látleletté, amikor kiderül: a Tisza Párt egyáltalán nem indult az időközin, mégis ők lettek a győzelmi jelentések központi szereplői.
1. A számok makacs dolgok – alacsony részvétel, szoros eredmény
A kazincbarcikai 7-es választókerületben azért kellett időközi voksolást tartani, mert a korábbi képviselő, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A részvétel kifejezetten alacsony volt:2821 jogosultból mindössze 658-an jelentek meg, ami 23,33%.
A három induló közül így szerepeltek:
- Kaló Attila (Fidesz–KDNP): 283 szavazat – 43,21%
- Sütő Ágnes (független, MSZP-s polgármester támogatásával): 238 szavazat
- Séllyei Erzsébet (Városvédők Egyesülete): 134 szavazat
A kormánypárti jelölt tehát 45 vokssal előzte meg legfőbb riválisát – ez a különbség egy kisebb busznyi választó hangulatán is múlhatott volna.
2. Orbán Viktor országos győzelmet kiáltott – de ki ellen?
A miniszterelnök gyakorlatilag egy helyi időközi választást csatolt fel egy országos politikai narratívára, amikor ezt írta:
„Hatalmas győzelem Kazincbarcikán. Valóság vs. Tisza: 2:0.Ezen a településen 16 év után nyertünk egyéni önkormányzati körzetet.”
A kommunikációs csavar ott kezd érdekessé válni, hogy a Tisza Párt nem indított jelöltet. Nem volt kampányuk, nem volt plakátjuk, nem volt jelenlétük. A kormányzati kommunikáció mégis a Tiszát emelte a választás virtuális ellenfelévé.
Hogyan került akkor mégis a képbe a Tisza? A magyarázat a Városvédők Egyesületének jelöltjénél, Séllyei Erzsébetnél keresendő. Néhány kormánypárti oldal ugyanis úgy állította be, mintha Séllyei mögött a Tisza állna – holott ő maga is elmondta:van átfedés a két közösség szimpatizánsai között, de semmilyen hivatalos kapcsolat nincs, és 2029-ben külön listán indulnának.
HirdetésMagyarán: politikai rokonszenv ≠ párttámogatás.
3. A „Tisza-ellenes küzdelem” új fejezete?
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz egy helyi időközi választást az ellenzéki térfélen legaktívabbnak tűnő Tisza Párttal szembeni „csataként” értelmez.
Korábban Balmazújvárosban történt hasonló, amikor Kubatov Gábor olyan grafikont tett közzé, amelyen több, nem fideszes jelölt alá tévesen „Tisza” megjelölést írtak. A narratíva lényege: mindenhol a Tiszával szemben kell győzni, akár indulnak, akár nem.
Kazincbarcika tehát nem csak a helyi politikáról szólt, hanem egy országos kommunikációs stratégia újabb állomása lett. Egy olyan stratégia része, amelyben:
- ha a Fidesz nyer, az a „Tisza feletti diadal”;
- ha az ellenzék nyer, az „összefogás, ami valójában Tisza”.
A valóság azonban ennél jóval egyszerűbb: egy 23%-os részvételű, szoros versenyben eldőlt önkormányzati mandátumról van szó, amelyet egy háromszereplős mezőnyben, 283 szavazattal vitt el a kormánypárti induló.
Hogy ebből hogyan lett országos bravúr és „16 év utáni áttörés”? Nos, a magyar politikában a kommunikáció néha többet nyom a latban, mint a számok – még akkor is, ha a számok közben egy sarokból halk, ám kitartó hangon suttogják:„A Tisza itt nem is volt.”
