Orbán Viktor kemény szavakkal ment neki Szabó Bencének, annak a volt nyomozónak, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit. A miniszterelnök Hont András műsorában, az Öt YouTube-csatornáján beszélt az ügyről, és egyértelművé tette: szerinte Szabó nem hős, hanem „balek”, aki nem értette, miben vett részt valójában.
Orbán szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájánál dolgozó, majd onnan távozó nyomozó azt hitte, hogy egy politikai párt elleni titkosszolgálati akció részese lett, miközben valójában egy sokkal összetettebb, kémelhárítási ügy részfeladatait hajtotta végre. A kormányfő úgy fogalmazott: Szabó Bence azért tévedett, mert nem látta a teljes képet, csak egy szeletét annak, amit a szolgálatok valójában csináltak.
A beszélgetésben Hont András rákérdezett arra is, hogy ezek szerint Szabó mégis helyesen érzékelte-e, hogy titkosszolgálati akció zajlott. Orbán erre azt a magyarázatot adta, hogy Magyarországon a titkosszolgálatok nem végezhetnek közvetlen nyomozati cselekményeket, csak információt gyűjthetnek, ezért bizonyos esetekben más nyomozó hatóságokat kérnek fel vagy irányítanak olyan ügyekben, amelyeknek a teljes hátterét azok sem ismerik.
A miniszterelnök szerint ez a rendszer teljesen normális, mert a nyomozás résztvevői sokszor nem láthatják át, hogy valójában egy kémelhárítási vagy akár kémtelepítési művelet részeként dolgoznak. Orbán ennek kapcsán mondta ki a legélesebb mondatát is: szerinte Szabó Bence azt hitte, hogy leleplez valamit, és ettől hőssé válik, ám valójában „kiderült, hogy egy kémelhárítási ügy részfeladatait végezte el, vagyis balek”.
Orbán Viktor azt is állította, hogy Ukrajna kémeket és informátorokat telepített a magyar politikába és más, politikailag érzékeny területekre, nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is. Szerinte ezen sem a magyar kormány, sem a szolgálatok nem lepődnek meg, mert ezeket a folyamatokat figyelemmel követik. A Tiszát érintő akcióról azt mondta: nem magát a pártot figyelték, hanem azokat a személyeket, akiket a szolgálatok beazonosítottak.
A miniszterelnök nem tagadta azt sem, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pedofilképek bejelentésével terelhette rá a nyomozó szerveket a Tisza informatikusaira. Hont erre vonatkozó kérdésére Orbán azt válaszolta, hogy „kifejezetten helyes”, ha a titkosszolgálat olyan feladatot ad a rendőrségnek, amelynek az értelmét csak ők látják át. Szerinte ez teljesen rendben van, mert a nemzetbiztonsági ügyek természete eleve ilyen.
Orbán a beszélgetésben tágabb összefüggésbe is helyezte az ügyet, amikor arról beszélt, hogy a kémkedés az államközi érintkezés része, és minden ország él vele, még ha ezt nem is hangoztatja nyíltan. Úgy fogalmazott: „Kémkedni, mindenki kémkedik”, majd azt is állította, hogy az ukránok nyilvántartanak minden olyan embert, aki számukra fontos lehet például egy népszavazás vagy más politikai helyzet idején.
A miniszterelnök végül arra a kérdésre is reagált, hogy külföldről meg lehet-e szervezni egy választási mozgósítást Magyarországon. Erre azt mondta, hogy ha ilyen lehetőség adódna a magyar szolgálatok előtt, akkor reméli, hogy azok élni tudnának vele. A kijelentés tovább élezheti az ügy körüli vitát, mert egyszerre vet fel nemzetbiztonsági, politikai és jogállami kérdéseket is, miközben Szabó Bence megszólalása és Orbán Viktor mostani magyarázata egymásnak feszül a nyilvánosság előtt.
Egyre nagyobb a botrány Szabó Bence körül: már nemcsak jogi, hanem politikai és nemzetbiztonsági kérdéssé is nőtt az ügy
Egyre nagyobb hullámokat vet Magyarországon Szabó Bence ügye, amely mára messze túlnőtt egy egyszerű rendőrségi vagy jogi történeten. A korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni területén dolgozó kiemelt nyomozó neve egyik pillanatról a másikra került a nyilvánosság fókuszába, miután a Direkt36 cikke és az azt követő megszólalások nyomán a hatóságok gyors intézkedéseket tettek. Az ügy súlya azért is különösen nagy, mert a nyilvánosságra került állítások a Tisza Párthoz köthető informatikusok elleni eljárásokra, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal feltételezett szerepére is utalnak.
1. Villámgyors fordulat: az eljárás tempója mindenkit meglepett
HirdetésA történet egyik legmegdöbbentőbb eleme az volt, milyen gyorsan fordultak egymás után az események. A nyilvános megszólalást követően rövid időn belül házkutatás, lefoglalások és gyanúsítotti kihallgatás következett, ami még a megszólaló jogi képviselője szerint is szokatlanul gyors reakciónak számított. A nyomozó elleni fellépés ezért sokak szemében nem pusztán jogi válaszlépésnek tűnt, hanem olyan ügykezelésnek, amelynek erős elrettentő üzenete is lehet.
2. Egy interjú indította be az egész lavinát
Az események láncolata egy nagy visszhangot kiváltó interjúval kezdődött. A Direkt36 riportjában Szabó Bence részletesen beszélt arról, hogyan zajlott a Tisza Párthoz köthető informatikusok elleni eljárás, és arról is, hogy érzékelése szerint titkosszolgálati nyomás nehezedett a nyomozásra. A beszámoló különösen érzékeny pontja az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal szerepét is megemlítette, ami azonnal nemzetbiztonsági dimenzióba emelte az ügyet. Ezek az állítások azért kavartak ekkora vihart, mert ha akár részben is igaznak bizonyulnak, akkor az már túlmutat egy szokványos büntetőeljáráson, és a hatalmi működés mélyebb rétegeit is érinti.
3. Házkutatás, lefoglalások, hajnali kihallgatás
A cikk megjelenése után a hatóságok gyorsan reagáltak. Szabó Bencénél házkutatást tartottak, és az akció nem állt meg egyetlen helyszínnél: az otthona mellett más helyeken is folytak intézkedések, miközben adathordozókat foglaltak le. Az ügy ezután odáig jutott, hogy gyanúsítottként akarták kihallgatni, ő azonban ügyvédi tanácsra nem tett vallomást. A történet e pontján már világossá vált, hogy nem egy rutineljárásról van szó, hanem olyan esetről, amelyet a hatóságok kiemelt súllyal kezelnek.
4. Súlyos gyanú és több hatóság: új szintre lépett az ügy
A történet jelentőségét tovább növelte, hogy több hivatalos szereplő is megszólalt, és a politikai oldalról is erős állítások hangzottak el. Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a nyilvánosságra került részletek egy kémelhárítási művelethez kapcsolódhatnak, és ez már önmagában bűncselekmény gyanúját vetheti fel. Ez a kijelentés az egész ügyet új szintre emelte, mert ettől kezdve már nemcsak arról szólt a vita, hogy egy volt nyomozó megsérthette-e a hivatali szabályokat, hanem arról is, hogy hol húzódik a határ a titokvédelem, a közérdek és a politikai elszámoltathatóság között.
5. Politikai vihar is lett belőle, és még rengeteg a nyitott kérdés
Szabó Bence ügye gyorsan politikai üggyé is vált. Magyar Péter nyilvánosan kiállt mellette, és úgy fogalmazott, hogy a nyomozó valójában a hivatásához és az esküjéhez maradt hű, miközben más megszólalók hősként, megint mások súlyos szabályszegőként beszélnek róla. Közben civil és szakmai szereplők is reagáltak: a Transparency International Magyarország például feljelentést helyezett kilátásba az állítások kivizsgálása érdekében, ami azt mutatja, hogy az ügy már nemcsak a napi politikai adok-kapok része, hanem szélesebb közéleti vitát is elindított. Egyelőre továbbra sem világos teljesen, milyen minősítésű információk kerülhettek nyilvánosságra, mire alapozzák pontosan a gyanúsítást, és végül kit igazol majd az eljárás. Az viszont már most látszik, hogy Szabó Bence ügye precedensértékű lehet, mert újra előtérbe került a kérdés: meddig mehet el az állam, és meddig mehet el az, aki a nyilvánosság elé áll egy ilyen horderejű történettel.
