– A statisztikák kedvezőek, ám ahogy a bírósági ítéleteknél is, ahol az ügyek kétharmada első fokon jogerős, a közvéleményt a több éven át tartó esetek foglalkoztatják. Ráadásul, aki érintett egy, a hagyatéki eljárások mérhetetlen tehetetlenségi erejéből adódó, véget nem érő ügyben, azt nem vigasztalják a jónak tűnő statisztikai mutatók – árnyalta a képet a hirado.hu-nak nyilatkozva Borbély Zoltán ügyvéd.
Felső határra lenne szükség
Az eljárások elhúzódását számos tényező előidézheti. A leggyakrabban előkerülő okok, ha a hagyaték nincs kellőképpen felderítve; ha külföldi örököst kell felkutatni; pénzintézettel kell egyeztetni; esetleg gyámhatósági eljárásra van szükség. Hátráltatja továbbá a gyors lefolytatást az ismeretlen helyen tartózkodó örökös felderítésének vállalása a többi örökös részéről, az eljárás elhalasztásának igénylése, illetve az örökösök közötti egyezség lassú létrehozása. A leggyakoribb indok talán amikor az örökhagyó pénzintézetek iránti tartozását nem ismerik el az örökösök, vagy vita alakul ki közöttük, és bojkottálják az eljárást, például adatvisszatartással, a hagyatéki tárgyaláson nem jelennek meg vagy öröklési pert indítanak – tájékoztatott megkeresésünkre a közjegyzői kamara.
Eljutott hozzánk egy ilyen eset, amely még 2004-ben kezdődött. Egy vagyonos szülő négy gyermeket hagyott maga után, két vér szerintit, egy örökbefogadottat és egy neveltet. A testvérek marakodása öröklési perhez vezetett. Az első és a másod fokú bírósági ítélet ellentétes volt, majd a Kúria visszadobta az ügyet első fokra – már kétszer is. Vagyis a 11 éve húzódó ügyben a per ismét újrakezdődik.
Ilyen esetek azért is fordulhatnak elő, mert az eljárást szabályozó törvény nem állapít meg határidőt a közjegyzőnek az eljárás befejezésére. Minden ügy más és más, egy részük néhány hónap alatt lezárható, egy másikra viszont évek mennek rá. – Elég nagy baj, hogy nincs felső határ. A büntetőeljárásokhoz hasonlóan, ahol az első gyanúsítástól számított két éven belül be kell fejezni a nyomozást, a hagyatéki ügyeknek is határidőt kellene szabni, ami mérsékelné a jogbizonytalanságot. Bizonyos szerződések kapcsán megtámadási határidők is előfordulhatnak, amelyek a többéves eljárások alatt lejárhatnak – mutatott rá az ügyvéd.
