Petíció indult Sulyok Tamás távozására
Petíció indult Sulyok Tamás távozására, miután Magyar Péter az új Országgyűlés szombati alakuló ülésén nyíltan felszólította a köztársasági elnököt, hogy álljon félre Magyarország demokratikus megújulásának útjából. A jelenet azért vált különösen erőssé, mert nem kampányrendezvényen, nem utcai beszédben és nem egy közösségi médiás posztban hangzott el, hanem a magyar közjogi rendszer egyik legünnepélyesebb pillanatában, az új parlament alakuló ülésén. Magyar Péter a beszédében nemcsak kormányzati programról beszélt, hanem arról is, hogy szerinte azoknak a közjogi méltóságoknak és intézményvezetőknek, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, távozniuk kell. Sulyok Tamás mindezt személyesen hallgatta végig az ülésteremben, ezért a felszólítás nem burkolt politikai üzenetként, hanem nyílt közjogi konfliktusként hatott.
Magyar Péter szerint nem elég a kormányváltás
Magyar Péter már a választás éjszakáján is világossá tette, hogy szerinte a kormányváltás önmagában nem elég. Akkor elszámoltatást ígért, és távozásra szólította fel azokat a vezetőket, akiket a korábbi hatalmi rendszer tartóoszlopainak nevezett. A felsorolásban Sulyok Tamás mellett több kulcsintézmény vezetője is szerepelt: a Kúria elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Magyar Péter üzenete tehát nem egyetlen személyről szól, hanem arról, hogy szerinte intézményi és erkölcsi megújulásra van szükség. A politikai vita ezzel új szintre lépett, mert a kérdés már nem csupán az, milyen programmal indul az új kormány, hanem az is, mi lesz azokkal a közjogi szereplőkkel, akiket még az előző politikai korszakban választottak vagy neveztek ki.
A Facebookon elsöprő reakciót váltott ki a felszólítás
Magyar Péter hétfő délelőtt a közösségi médiában is továbbvitte az ügyet. Facebook-oldalán arra kérte követőit, hogy nyomjanak lájkot, ha szerintük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Orbán Viktor „bábjainak” haladéktalanul távozniuk kell hivatalukból. A bejegyzés rövid idő alatt óriási aktivitást váltott ki: a beszámolók szerint alig egy óra alatt 132 ezren lájkolták. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a Fidesz-frakció április 21-én indított petíciót a CitizenGo nevű jobboldali petíciós oldalon Sulyok Tamás pozícióban tartása mellett, amely két hét alatt 97 ezer támogatót gyűjtött. A két szám nem teljesen ugyanazt méri, hiszen egy Facebook-lájk gyorsabb és kevesebb elköteleződést igényel, mint egy külön petíciós oldalon történő támogatás, mégis erős politikai jelzés: a téma rövid idő alatt tömegeket mozgatott meg.
HirdetésSulyok Tamás helyzete politikailag rendkívül kényessé vált
Sulyok Tamás helyzete azért különösen érzékeny, mert a köztársasági elnöki tisztség elvileg a politikai táborokon felüli közjogi egyensúlyt képviseli. Magyar Péter és a Tisza Párt szerint azonban az előző rendszer által pozícióba emelt vezetők nem független szereplőkként működtek, hanem a korábbi kormányzati hatalom intézményi biztosítékaiként. A Sándor-palota a beszéd után reagált a történtekre, az ellenzékbe került kormánypárti politikusok pedig agresszív személyes és politikai támadásként, illetve bosszúbeszédként értékelték Magyar Péter felszólalását. Török Gábor elemző szerint a köztársasági elnök számára ebben a helyzetben nincs igazán jó választás. Ha Sulyok Tamás távozik, az sokak szemében azt jelentheti, hogy az új politikai többség nyomása erősebbnek bizonyult. Ha viszont marad, akkor hónapokon át folyamatos politikai célponttá válhat, és minden fontos közjogi döntése újabb vitát indíthat.
A valódi kérdés: maradjon vagy menjen?
A közvélemény számára a helyzet egyszerűnek tűnhet: Sulyok Tamás maradjon vagy menjen. Közjogi szempontból azonban jóval bonyolultabb az ügy, mert a köztársasági elnök nem olyan vezető, akit a kormányfő bármikor leválthat. Mandátuma, szerepe és jogosítványai külön szabályozottak, ezért a politikai akarat és a jogi lehetőségek között komoly feszültség alakulhat ki. Magyar Péter fellépése azért rezonálhat sok választónál, mert nem pusztán technikai közjogi kérdésként beszél az ügyről, hanem erkölcsi ügyként kezeli. Azt állítja, hogy a korábbi korszak vezetőinek nemcsak jogi, hanem politikai és erkölcsi felelősségük is van. A következő napokban az lesz a nagy kérdés, hogy Sulyok Tamás reagál-e érdemben a felszólításra, és a Tisza-kormány nyilvános politikai nyomásgyakorlásnál marad-e, vagy jogi, parlamenti és intézményi lépéseket is tesz.
