A hétköznapjaim egy hétfő reggelen fordultak fel fenekestül, amikor a 18 éves fiam barátja rám nyitott a fürdőszobában. Gyakran aludt nálunk. Éppen zuhanyoztam… Először azt hittem, véletlen és ki fog menni magától egyből, de belülről csukta be az ajtót. Mivel már bő két éve ismertem, és egy párszor már összetalálkoztunk a fürdőben, ráadásul haveri jellegű, közvetlen kapcsolat volt közöttünk, nem gondoltam semmi rosszra. Bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vettem észre, hogy az elmúlt pár hónapban a közvetlensége átcsapott…flörtölésbe…de sosem tudtam komolyan venni. Azóta sem tudom, hogy én adtam-e alá a lovat, hibáztam-e valahol…
Azt mondta, hogy késésben van és nagyon gyorsan zuhanyoznia kell. Mondtam neki, hogy persze, mindjárt végzek, de mire befejeztem a mondatot, már körülbelül ott állt mögöttem. Megfordultam, és rá akartam kiabálni, vagy pofon vágni, de csak a meredező szerszámát tudtam nézni ledöbbenve, és egy szót sem tudtam kipréselni magamból. Teli voltam kérdésekkel, meg indulattal, de mintha nem is én irányítottam volna magamat. Már tudom, hogy ő pont erre a hirtelen sokkra akart alapozni mindent. Kívülről könnyű ítélkezni, meg okosnak lenni, de amikor az ember egy váratlan helyzetben van, minden más.
Elkezdett fogdosni, simogatni, hogy majd ő segít gyorsan végezni a zuhanyzással és még mindig nem tudtam kizavarni, vagy pofon vágni. Egyre jobban esett, és eljött az a pont, amikor tudtuk, hogy ez meg fog történni. Megfogtam a férfiasságát, ami meglepően nagy volt, és elkezdtem játszani vele. Egy idő után a csempének döntött, és durván a magáévá tett. Nem tartott sokáig.
HirdetésUtána jött csak az igazi sokk, amit nem tudtam feldolgozni. Hosszú idő után először éreztem azt, hogy nő vagyok, fiatal és élek, de kiderült, hogy ennek ára volt. Amikor a meglepetés varázsa elszállt, tudatosult bennem, hogy ő a fiam barátja és minden miatt elöntött a bűntudat. Mardosott belülről, nem tudtam ugyan úgy rájuk nézni, és azt kívántam, hogy bárcsak pofon vágtam volna és kizavartam volna aznap a fürdőből.
