A szakértők nem tudják, hogy a jel hogyan is jött létre.
A gyors rádiókitörések (FRB-k) olyan néhány milliszekundumos, rendkívül erős rádiójelek, melyek egyelőre ismeretlen forrásokból, messzi galaxisokból érkeznek.
Az első kitörést nagyjából egy évtizede azonosították.
Korábban a kutatók olyan FRB-ket észleltek, melyek több milliárd fényévre fekvő rendszerekből jutottak el a Földig.
A közelmúltban csillagászok egy csoportja az egyik forrást, az FRB 171020-at kezdte el vizsgálni, és kiderült, hogy a jel valójában a véltnél sokkal közelebb van a Földhöz
– írja az IFLScience.
Az ausztrál tudományos intézet, a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) munkatársai nemrég fedezték fel az FRB 171020 további 19 kitöréssel, ezzel közel megduplázták az ismert FRB-k számát.
Az új elemzés szerint az FRB 171020 egy viszonylag közeli galaxisban, a Földtől 120 millió fényévre fekvő ESO 601-G036 található.
Az ESO 601-G036 oxigénmennyisége és csillagformálódási üteme hasonló ahhoz, melyet egy másik FRB-ket előállító rendszerben, egy 3 milliárd fényévre fekvő törpegalaxisban figyeltek meg.
Az ugyanakkor meglepő, hogy az ESO 601-G036 nem bocsát ki folyamatosan magából alacsony frekvenciájú rádióhullámokat.
A becslések alapján naponta több ezer FRB érheti el a Földet, ezek kimutatása azonban rendkívül nehéz. 2007 óta csupán néhány tucat rádiókitörést fedeztek fel, a kutatók pedig mindent megtesznek azért, hogy kiderítsék, honnan is származnak a jelek.
Egyes elképzelések szerint az FRB-ket neutroncsillagok, fekete lyukak vagy összeütköző nagy tömegű objektumok idézhetik elő.
Igaz, az sem elképzelhetetlen, hogy a jeleket földön kívüli civilizációk bocsátják ki.
OSZD MEG másokkal is!
