Európai Ügyészség: Magyarországon múlhat, vizsgálhatók-e visszamenőleg az uniós pénzek ügyei
Komoly politikai és jogi kérdéssé válhat, milyen feltételekkel csatlakozna Magyarország az Európai Ügyészséghez. Laura Kövesi, az EPPO vezetője a 11. delphi gazdasági fórumon beszélt arról, hogy a szervezet készen állna a magyar hatóságokkal való közös munkára, ha Magyarország belépne az uniós ügyészség rendszerébe. A legfontosabb kérdés azonban nem Brüsszelben, hanem Budapesten dőlne el: a magyar jogalkotás határozná meg, hogy az Európai Ügyészség hatásköre csak a csatlakozás utáni ügyekre vonatkozna-e, vagy visszamenőleg is vizsgálhatna bizonyos eseteket.
Készen állnak a magyar csatlakozásra
Laura Kövesi egyértelművé tette, hogy az Európai Ügyészség részéről nincs akadálya az együttműködésnek. Mint mondta, a magyar szakemberek felkészültségét nagyra tartják, és több magyar kollégával már korábban is dolgoztak együtt.
Az MTI kérdésére, amely Magyar Péter korrupcióellenes vállalására és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra vonatkozott, Kövesi így fogalmazott:
„Nemcsak én, hanem az egész bírálóbizottság is nagyon izgatott volt a bejelentés után, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar kollégáinknak velünk kellene lenniük.”
A főügyész szerint a magyar szakemberek jelentős értéket adhatnának az EPPO munkájához, különösen azokban az ügyekben, amelyek uniós pénzeket, támogatásokat vagy határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményeket érintenek.
A döntés a magyar törvényhozáson múlik
A csatlakozás technikai és jogi folyamata nem egyik napról a másikra történne. Magyarországnak először jeleznie kellene szándékát az Európai Bizottság felé, majd a hazai jogrendbe is át kellene ültetni az EPPO működéséhez szükséges szabályokat.
Kövesi szerint a folyamat gyorsasága elsősorban a magyar törvényhozáson múlik. Ha a szükséges jogszabályi háttér megszületik, akkor az Európai Ügyészség megkezdheti a munkát a magyar delegált ügyészekkel.
Ez azért különösen fontos, mert az EPPO nem általános politikai nyomozóhatóság, hanem az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik. Ilyen lehet például az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, a nagy összegű áfacsalás, a korrupció vagy a pénzmosás, ha azok az uniós költségvetést érintik. Az EPPO hivatalos tájékoztatója szerint Magyarország jelenleg a nem részt vevő tagállamok között szerepel, de külön együttműködési megállapodás már létezik a magyar ügyészséggel.
Orbán Viktor neve is előkerült
A sajtótájékoztatón az Economx kérdésére az is szóba került, hogy egy magyar csatlakozás esetén indulhatna-e eljárás Orbán Viktor ellen. Laura Kövesi válasza alapján erre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni, mert minden azon múlna, milyen hatáskört kér Magyarország az Európai Ügyészség számára.
Példaként Lengyelországot és Svédországot említette. Lengyelország esetében a csatlakozási kérelem úgy szólt, hogy az EPPO hatásköre az ügyészség 2021-es működésének kezdetéig nyúljon vissza. Ez gyakorlatilag visszamenőleges hatáskört jelent. Svédország ezzel szemben azt kérte, hogy az ügyészség csak a csatlakozás pillanatától kezdve vizsgálhassa az ügyeket.
Kövesi ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
Hirdetés„Ez tehát különböző helyzet, meglátjuk, Magyarország melyiket választja”
Vagyis a kérdés lényege nem az, hogy az Európai Ügyészség automatikusan vádat emelne-e bárki ellen, hanem az, hogy Magyarország milyen időbeli hatályt engedne az EPPO-nak. Ha csak a csatlakozás utáni ügyekre vonatkozna a hatásköre, akkor a korábbi esetek kívül maradhatnának a vizsgálati körön. Ha viszont visszamenőleges hatáskört kapna, akkor korábbi, uniós pénzekhez kapcsolódó ügyek is előkerülhetnének.
Nem automatikus vádemelésről, hanem hatásköri döntésről van szó
A történet legfontosabb része tehát az, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás önmagában nem jelent automatikus vádemelést Orbán Viktor vagy bárki más ellen. Egy esetleges eljáráshoz konkrét ügy, bizonyíték, hatáskör és jogi alap kellene.
A politikai súlya mégis óriási lenne annak, ha Magyarország csatlakozna az EPPO-hoz, különösen akkor, ha a visszamenőleges vizsgálati lehetőséget is megadná. Ebben az esetben nemcsak a jövőbeni, hanem bizonyos korábbi uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek is az Európai Ügyészség látókörébe kerülhetnének.
Ezért lett kiemelt jelentőségű Kövesi válasza: a döntés kulcsa magyar kézben lenne. Budapestnek kellene kimondania, hogy az EPPO csak a csatlakozás utáni időszakra kapjon jogkört, vagy korábbi ügyekben is vizsgálódhasson.
Az Európai Ügyészség 2021 óta működik luxembourgi székhellyel, és feladata az uniós költségvetést sértő bűncselekmények felderítése, nyomozása és vádképviselete a részt vevő tagállamokban. A kérdés most az, hogy Magyarország beáll-e ebbe a rendszerbe, és ha igen, milyen erős jogosítványokat adna az uniós ügyészségnek.
