Sulyok Tamás pozíciója minden eddiginél nagyobb veszélybe kerülhet
Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete komoly közjogi kérdéssé vált. Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint az államfő alkotmánysértést követhetett el, ezért jogilag is megalapozott lehet a tisztségétől való megfosztása, ha önként nem hajlandó távozni. A volt alkotmánybíró a Klubrádióban arról beszélt, hogy Sulyok nemcsak passzív szemlélője volt a jogállami keretek leépülésének, hanem mulasztásaival és döntéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása kilépjen a demokratikus működés keretei közül.
Nem igaz, hogy Sulyok elmozdíthatatlan
A Fideszhez közel álló jogászok az elmúlt napokban azt próbálták hangsúlyozni, hogy Sulyok Tamás gyakorlatilag elmozdíthatatlan. Vörös Imre szerint ez nem igaz. Az Alaptörvény valóban szigorú feltételekhez köti a köztársasági elnök megfosztását, de nem zárja ki azt. A megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, az Országgyűlésnek pedig kétharmados többséggel kell határoznia arról, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság elé viszi. Ha a parlament elfogadja a részletesen indokolt indítványt, Sulyok Tamás az eljárás lezárásáig nem gyakorolhatja elnöki jogköreit.
Vörös Imre szerint Sulyok nem teljesítette alkotmányos feladatát
A volt alkotmánybíró érvelésének lényege az, hogy a köztársasági elnöknek nem díszletként kell működnie. Az államfő alkotmányos feladata, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Vörös Imre szerint Sulyok Tamás éppen ebben bukott meg. Nem emelt szót akkor, amikor a jogállami keretek szűkültek, nem állította meg a gyülekezési jogot érintő súlyos korlátozásokat, és nem lépett fel azokkal a döntésekkel szemben, amelyek a korábbi hatalom bebetonozását szolgálták. Vörös szerint ez nem puszta politikai véleménykülönbség, hanem alkotmányos mulasztás is lehet.
HirdetésA Pride-ot érintő szabályozás és az Alaptörvény-módosítás is előkerült
Vörös Imre konkrét példákat is említett. Szerinte súlyos kérdéseket vet fel, hogy Sulyok Tamás nem lépett fel a gyülekezési jogot korlátozó, a Pride betiltását célzó szabályozás ellen. A bírálat szerint a Fidesz úgy fogadott el alapjogi szempontból rendkívül érzékeny szabályokat, hogy az Alaptörvényt utólag igazították hozzá a politikai célhoz. A volt alkotmánybíró azt is kifogásolta, hogy Sulyok átengedte az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Szerinte ezek a döntések együtt azt mutatják, hogy az államfő nem védte a demokratikus működés alapjait, hanem hagyta, hogy a hatalom a saját érdekei szerint alakítsa át a közjogi kereteket.
A Tisza-kormány előtt most megnyílt az út
Magyar Péter korábban világossá tette: Sulyok Tamásnak távoznia kell. A Tisza álláspontja szerint a köztársasági elnök nem testesíti meg a nemzeti egységet, hanem a régi rendszer egyik kulcsszereplőjeként maradt a helyén. Most Vörös Imre érvelése jogi muníciót is adhat ehhez a politikai állásponthoz. Sulyoknak két útja maradt: az önkéntes távozás, vagy a megfosztási eljárás. Ez már nem személyes vita, hanem közjogi próbatétel. Vörös Imre megszólalása után a helyzet világosabb, mint valaha: Sulyok Tamás nem érinthetetlen, és ha nem távozik önként, a parlament előtt ott van a megfosztási eljárás útja.
