Lejárt a határidő, Sulyok Tamás videóban szólalt meg
Rendkívüli politikai helyzet alakult ki, miután lejárt az a határidő, amelyet Magyar Péter miniszterelnök szabott Sulyok Tamás köztársasági elnöknek. Mint ismert, Magyar Péter május 31-ig adott ultimátumot az államfőnek arra, hogy önként mondjon le hivataláról. A határidő lejárta után Sulyok Tamás vasárnap este 8 órakor a közösségi oldalán közzétett videóban reagált a kialakult helyzetre, és egyértelművé tette, hogyan döntött a lemondás kérdésében.
Az államfő a videóban bejelentette, hogy továbbra is Magyarország köztársasági elnöke marad, vagyis nem tesz eleget a miniszterelnöki felszólításnak. A bejelentés azért is kapott kiemelt figyelmet, mert az elmúlt napokban egyre feszültebbé vált a viszony a kormányfő és az államfői hivatal között, különösen azután, hogy a lemondás kérdése nyílt politikai követeléssé vált.
Sulyok Tamás a videójában úgy fogalmazott: „az Alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt”. Ezzel arra utalt, hogy saját álláspontja szerint a köztársasági elnöki tisztség nem kizárólag az aktuális politikai többséghez kötődik, hanem az egész alkotmányos rendben kell értelmezni.
Az államfő szerint továbbra is betölti tisztségét
Sulyok Tamás a videóban világosan kimondta, hogy nem kíván lemondani a köztársasági elnöki megbízatásáról. A döntését azzal indokolta, hogy esküje és az Alaptörvény alapján továbbra is kötelességének tartja a tisztség ellátását, függetlenül attól, milyen politikai nyomás vagy követelés fogalmazódik meg vele szemben.
A bejelentés egyik legfontosabb mondata így hangzott: „Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet” – jelentette ki.
Ezzel az államfő egyértelművé tette, hogy a továbbiakban is élni kíván azokkal a jogkörökkel, amelyeket számára az Alaptörvény és a hatályos jogszabályok biztosítanak. A nyilatkozat üzenete szerint Sulyok Tamás nem személyes politikai vitaként, hanem intézményi és alkotmányos kérdésként kezeli a kialakult helyzetet.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra is, hogy az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére. Szerinte ez legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára, ugyanakkor addig, amíg a hatályos alkotmányos szabályok érvényben vannak, az államfőnek ezek szerint kell eljárnia.
Az alkotmányos rendet és a hatásköröket hangsúlyozta
Sulyok Tamás hosszabban beszélt arról is, hogy a köztársasági elnök feladatait nem politikai elvárások, hanem a hatályos alkotmányos követelmények alapján kell ellátni. Álláspontja szerint ez nemcsak az államfőre, hanem az Országgyűlésre és a kormányra is vonatkozik.
A videóban úgy fogalmazott: „A köztársasági elnök azonban minden esetben a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait, ahogyan egyébként az Országgyűlés és a kormány is. A köztársasági elnök megválasztására, hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében nem változtak, hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az Országgyűlés és a kormány megbízatásának idejét” – magyarázta.
Az államfő ezzel arra utalt, hogy a köztársasági elnöki megbízatás időtartama szándékosan nem esik egybe a mindenkori kormány és az Országgyűlés mandátumával. Értelmezése szerint ez éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének része, amelynek célja, hogy az állami intézmények ne teljesen azonos politikai ciklus szerint működjenek.
Kiemelte azt is, hogy a hatályos alkotmányos rend alapján a köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig ugyanebben a szellemben együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel. Sulyok Tamás szerint éppen ezért a jelenlegi helyzet nem pusztán politikai vita, hanem komoly intézményi feszültség is.
Súlyosan ellentmondásos helyzetről beszélt
A köztársasági elnök külön kitért a közelmúlt miniszterelnöki nyilatkozataira is. Sulyok Tamás szerint ezek olyan követeléseket és utasításokat fogalmaztak meg az államfő irányába, amelyek szokatlanok az állami szervek közötti viszonyban, különösen akkor, amikor a köztársasági elnök lemondására szólítják fel.
A videóban hangsúlyozta: „a közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is. Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti”.
Sulyok Tamás elmondása szerint a lemondás lehetőségét a személyes élete szempontjaitól „függetlenül, felelősen megfontolva” mérlegelte. Végül arra a meggyőződésre jutott, hogy a távozása nem oldaná meg az intézmények közötti konfliktust, és nem vezetne az alkotmányos elvárásoknak megfelelő rendezéshez.
A kialakult helyzet megoldásában szerinte hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése. Sulyok Tamás jelezte, hogy ezt ennek érdekében nemrég kezdeményezte, vagyis a kérdést nemcsak belpolitikai szinten, hanem nemzetközi alkotmányjogi szempontból is értelmezni kívánja.
Az uniós forrásokról, az aláírásokról és az együttműködésről is beszélt
Sulyok Tamás a videóban arra is reagált, hogy egyes feltételezések szerint elnöki hatásköreit eleve a kormány célkitűzéseinek akadályozása érdekében gyakorolná. Az államfő ezt határozottan igyekezett eloszlatni, különösen az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamat kapcsán.
Úgy fogalmazott: „Ezzel kapcsolatban külön is hangsúlyozni kívánom, hogy kiemelten tiszteletben tartom a hazánk nemzeti érdekeinek és nemzetközi tekintélyének védelmét szolgáló mindenkori kormányzati törekvéseket. Ennek megfelelően haladéktalanul aláírtam a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozásunkat helyreállító törvényt is, ahogy egyébként 2024. március 5-én, a hivatalba lépésem napján ugyancsak késleltetés nélkül aláírtam a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot, aminek ellenjegyzése már régóta húzódott” – fogalmazott az államfő.
Ezzel Sulyok Tamás azt kívánta hangsúlyozni, hogy saját értelmezése szerint nem akadályozó szerepre készül, hanem az alkotmányos keretek között kíván együttműködni a kormánnyal és az új Országgyűléssel. A példák között külön kiemelte a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozás helyreállításáról szóló törvényt, valamint Svédország NATO-csatlakozásának dokumentumát.
A videó végén az államfő arról beszélt, hogy bízik az új országgyűléssel és a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködés kiteljesedésében. „Bízom abban is, hogy az erős demokratikus felhatalmazásuk szilárd elkötelezettséggel párosul alkotmányos értékeink és az Európai Unió alapértékeinek tiszteletben tartása iránt” – szögezte le.
Sulyok Tamás hozzátette, hogy „az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem, a jogszeretet állhatatosságot, a haza hűséget, a nemzet tiszteletet”. A bejelentés alapján tehát az államfő nem mond le, hanem továbbra is hivatalában marad, és a következő időszakban is a hatályos alkotmányos rend alapján kívánja gyakorolni köztársasági elnöki jogköreit.
