Magyar Péter titkos neveket akar nyilvánosságra hozni: októberben megnyílhat a rendszerváltás egyik legfájóbb dossziéja
Október 22-re ígéri az ügynökakták megnyitását
Magyar Péter olyan bejelentést tett, amely több mint három évtizedes politikai adósságot érint. A Tisza Párt elnöke azt ígéri, hogy 2026. október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik a meglévő ügynökaktákat. A bejelentés szerint erről Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával is egyeztetett.
A dátumválasztás önmagában is erős üzenet. Október 23-a a szabadság, az elnyomással szembeni kiállás és a kommunista diktatúra elleni lázadás emléknapja. Ha valóban egy nappal korábban nyitják meg az iratanyagot, azzal Magyar Péter azt jelezné: a rendszerváltás egyik legfontosabb, máig teljesítetlen ígéretét akarja lezárni.
Nem csak nevekről van szó, hanem emberi sorsokról
Az ügynökakták ügye nemcsak történészeket és levéltárosokat érint, hanem családokat, egykori megfigyelteket és olyan embereket is, akiknek az életébe a pártállami titkosszolgálat belenyúlt. A nagy kérdés nemcsak az, kik jelentettek, hanem az is, kikről jelentettek, milyen körülmények között, félelemből, kényszerből, karrierből vagy meggyőződésből.
Hack Péter jogászprofesszor az Indexnek arról beszélt, hogy az ügynökök névsorának nyilvánosságra hozásával egyetért, de a jelentések teljes körű közzétételével már nem. Szerinte ez nemcsak az egykori ügynököket érintheti, hanem a megfigyelt személyeket is, mert az aktákban olyan magánéleti részletek szerepelhetnek, amelyek nyilvánosságra kerülése újra sértheti az áldozatokat.
A hálózat működése ma is fájdalmas kérdés
A pártállami állambiztonság nemcsak hivatásos tisztekből állt. A rendszer egyik legsötétebb része az volt, hogy civileket, kollégákat, barátokat, ismerősöket, művészeket, sportolókat, papokat, diákokat és értelmiségieket is beszervezhettek információszerzésre. Őket nevezték hálózati személyeknek.
HirdetésA közbeszédben az ügynökkérdés leginkább a III/III-hoz kötődik, mert ez a részleg figyelte azokat, akiket a rendszer belső ellenségnek tartott. A beszervezett személyek fedőnevet kaptak, tartótiszttel álltak kapcsolatban, jelentéseket adhattak, és nyilvántartásba kerültek. A papírok mögött azonban nemcsak iratok vannak, hanem félelem, zsarolás, karriertaktika és szétszakított emberi kapcsolatok.
Október után új korszak nyílhat a múlt feltárásában
Az ügynökakták kérdését 1990 óta nem sikerült teljesen lezárni. Időről időre előkerültek nevek, botrányok és részletek, de az ország soha nem kapott teljes, átlátható képet arról, kik működtek együtt a pártállami állambiztonsággal. Magyar Péter most azt ígéri, hogy ezen változtatni fognak.
A bejelentés része az is, hogy vizsgálóbizottságot hoznának létre az 1988 és 2000 közötti privatizáció haszonélvezőinek feltárására, valamint az esetleges állambiztonsági és pártállami érintettségek bemutatására. Ez már nemcsak történelmi ügy, hanem komoly politikai kérdés is lehet, mert a múlt titkai és a rendszerváltás utáni vagyonosodás között sokan máig feltáratlan kapcsolatokat sejtenek.
Ha az ígéret teljesül, október 22. nem egyszerű levéltári dátum lesz, hanem politikai korszakhatár. Nevek, történetek, régi kapcsolatok és elhallgatott szerepek kerülhetnek elő. A legnagyobb kérdés az, hogy a nyilvánosságra hozatal elég felelősséggel, történeti pontossággal és adatvédelmi óvatossággal történik-e, mert az ügynökakták megnyitása nemcsak a múlt feltárásáról szól, hanem arról is, hogy a diktatúra áldozatait ne büntesse meg még egyszer a nyilvánosság.
