Sulyok Tamás távozása bejárta a világsajtót: súlyos kérdéseket vetett fel az államfő eltávolítása
Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetését nem egyszerű magyar belpolitikai eseményként kezelte a nemzetközi sajtó. A Reuters, a Guardian, az Associated Press, valamint több német, osztrák és svájci lap is részletesen foglalkozott azzal, hogy a köztársasági elnök maga írta alá a saját távozását eredményező alkotmánymódosítást.
A külföldi értékelések két, egymással ütköző történetet mutattak be. Az egyik szerint Sulyok az Orbán-korszak egyik fontos tisztségviselője volt, aki elnökként nem lépett fel a hatalom túlkapásaival szemben. A másik szerint egy hivatalban lévő államfő személyre szabott alkotmánymódosítással történő eltávolítása veszélyes precedenst teremthet.
A Reuters történelmi fordulópontként mutatta be Sulyok távozását
A Reuters kiemelte, hogy Sulyok Tamás 2026. július 18-án aláírta az Alaptörvény XVII. módosítását, amely azonnal véget vetett államfői megbízatásának. A módosítás indoklása szerint a társadalom részéről „súlyos bizalomvesztés” alakult ki a 2024-ben, a Fidesz képviselőinek támogatásával megválasztott elnökkel szemben.
Sulyok azt mondta, jogilag nem látott lehetőséget az aláírás megtagadására, mert a módosítás megfelelt a törvény betűjének. Tartalmát azonban súlyosan bírálta. Úgy vélte, hogy tisztségviselők ilyen módon történő eltávolítása negatív precedenst teremt, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalommegosztás és a jogállamiság alkotmányos értékein.
A Reuters a történetet Magyar Péter nagyobb politikai tervének részeként értelmezte. A lap szerint a TISZA-kormány az Orbán-korszak hatalmi bástyáinak lebontására kapott felhatalmazásra hivatkozva alakítja át az állami intézményeket. Sulyok leváltása így nem elszigetelt személyi döntésként, hanem az előző rendszer felszámolásának egyik leglátványosabb lépéseként jelent meg.
A hírügynökség ugyanakkor mindkét oldal érveit bemutatta. Magyar Péter szerint Sulyok nem képviselte megfelelően a nemzeti egységet, és elnökként az Orbán-kormány érdekeit szolgálta. Sulyok ezzel szemben azt állította, hogy eltávolításának módja maga gyengítette meg a jogállamiságot.
A módosítás nemcsak az államfő megbízatását érintette: 12 évben korlátozta a képviselőként eltölthető időt, valamint 70 éves felső korhatárt állapított meg az alkotmánybírák számára. Sulyok távozása után Forsthoffer Ágnes vette át ideiglenesen az államfői feladatokat. Reuters
A Guardian szerint Sulyok végül nem látott más lehetőséget
A Guardian azt emelte ki, hogy Sulyok csak komoly politikai és jogi nyomás után egyezett bele távozásába. A brit lap Orbán Viktor szövetségeseként mutatta be, akit még a korábbi kormánypárti parlamenti többség választott meg köztársasági elnöknek.
A lap szerint Sulyok úgy érezte, nincs más választása, mint ellenjegyezni az alkotmánymódosítást. Döntésével eleget tett jogi kötelezettségének, de közben világossá tette, hogy az eljárást súlyos támadásnak tartja a demokratikus intézményrendszer ellen.
A Guardian felidézte Magyar Péter korábbi vádjait is. A miniszterelnök hónapokon keresztül Orbán Viktor „bábjának” nevezte Sulyokot, és azt állította, hogy az államfő nem védte meg a demokratikus intézményeket az előző kormány idején. A TISZA ezért Sulyok leváltását nem politikai bosszúként, hanem a demokratikus elszámoltathatóság helyreállításaként mutatta be.
A brit lap azonban nem hallgatta el az eljárással kapcsolatos aggályokat sem. Sulyok személyének és korábbi működésének bírálata mellett azt a kérdést is felvetette, hogy jogállami szempontból elfogadható-e egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát alkotmánymódosítással, idő előtt megszüntetni. The Guardian
Az AP az Orbán-korszak tisztségviselőinek eltávolításáról írt
Az Associated Press Sulyok távozását az Orbán Viktor által kinevezett vagy támogatott vezetők leváltásának folyamatába illesztette. Az amerikai hírügynökség szerint Magyar Péter a választási győzelem után gyors ütemben kezdett hozzá az előző 16 évben kialakított állami rendszer átalakításához.
HirdetésAz AP felidézte, hogy Magyar Péter többször felszólította Sulyokot a lemondásra. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy az államfő elmulasztotta teljesíteni alkotmányos kötelességét, mert nem állt az Orbán-kormány antidemokratikusnak tartott intézkedéseinek útjába.
Sulyok azonban önként nem mondott le. A TISZA kétharmados parlamenti többsége ezért olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely közvetlenül megszüntette a megbízatását. Az elnök az aláírásra rendelkezésére álló idő utolsó napján hagyta jóvá a változtatást.
Az AP különösen nagy hangsúlyt helyezett Sulyok búcsúüzenetére. A volt államfő szerint az, hogy saját megbízatásának megszüntetését kellett aláírnia, maradandó bizonyítéka annak, hogy a hatalmi érdekek miatt háttérbe szorultak a szabad társadalom, a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapértékei.
A hírügynökség ugyanakkor bemutatta a Magyar-kormány érvelését is. A TISZA szerint az intézkedések célja az Orbán-korszakban kialakult hatalmi hálózatok lebontása, a korrupció visszaszorítása és az állami intézmények függetlenségének helyreállítása. Associated Press
A német sajtó veszélyes precedenst is látott az ügyben
A német ARD hírműsora, a Tagesschau Orbán Viktor követőjeként jellemezte Sulyokot, ugyanakkor részletesen foglalkozott a leváltásával kapcsolatos jogi aggályokkal. A csatorna szerint nemcsak az Orbánhoz kötődő politikai szereplők, hanem a korábbi kormánytól független magyar és külföldi jogászok is veszélyes precedenst láttak az eljárásban.
Sulyok azzal érvelt, hogy a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, ezért politikailag nem tehető felelőssé ugyanúgy, mint egy kormánytag. Bírálói viszont azt kérdezték, miért csak saját megbízatásának veszélybe kerülésekor kezdte hangsúlyozni a demokratikus és alkotmányos garanciák fontosságát.
A német Die Zeit szintén ezt az ellentmondást helyezte a középpontba. A lap szerint Sulyok megnyitotta az utat saját eltávolítása előtt, miután Magyar Péter egyértelművé tette: az aláírás megtagadása esetén elindíthatják az államfői tisztségtől való megfosztását.
A Die Zeit az Amnesty International aggályait is ismertette. A jogvédő szervezet szabályos, átlátható eljárást sürgetett, mert egy személyre szabott alkotmánymódosítás akkor is veszélyes lehet, ha az érintett tisztségviselő korábbi működésével kapcsolatban jogos politikai bírálatok fogalmazhatók meg. Tagesschau, Die Zeit
Svájcban és Ausztriában is megosztó döntésként értékelték
A svájci SRF Orbánhoz hű államfőként mutatta be Sulyokot, akinek eltávolításával Magyar Péter egy fontos választási ígéretét teljesítette. A csatorna szerint a döntés megnyitotta az utat az intézményi reformok előtt, de komoly alkotmányjogi kérdéseket hagyott maga után.
Az SRF szerint Magyar Péter azért tartotta alkalmatlannak Sulyokot, mert az államfő túl sokszor hallgatott az Orbán-kormány vitatott intézkedéseinél, és nem töltötte be megfelelően a hatalmi ellensúly szerepét. Az elemzés ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus intézmények helyreállítása nem járhat azok szabályainak figyelmen kívül hagyásával.
Az osztrák ORF beszámolója szerint az alkotmánymódosítást 139 képviselő támogatta, hat politikus tartózkodott, a Fidesz képviselői pedig bojkottálták a szavazást. A csatorna felidézte, hogy Magyar Péter korábban Orbán „bábjának” nevezte Sulyokot, míg a Fidesz az új kormány hatalmi túlkapásaként értékelte az eltávolítását. SRF, ORF
A nemzetközi sajtó összességében nem hősként, de nem is egyszerűen az Orbán-rendszer áldozataként mutatta be Sulyok Tamást. A legtöbb lap felidézte, hogy államfőként ritkán konfrontálódott az előző kormánnyal, és nem vált az intézményi ellensúlyok erős képviselőjévé.
Távozásának módja azonban még azokban a lapokban is komoly aggályokat váltott ki, amelyek egyébként indokoltnak tartották az Orbán-korszak intézményi örökségének felszámolását. A világsajtó legfontosabb kérdése ezért már nem kizárólag az, hogy Sulyok Tamás alkalmas volt-e az államfői tisztségre, hanem az is, hogy egy demokratikus megújulást ígérő kormány milyen eszközökkel távolíthatja el az előző rendszer vezető tisztségviselőit.
