Sulyok Tamás szerint Magyar Péter miatt már nem mondhat le
Sulyok Tamás újabb interjúban magyarázta, miért maradna a Sándor-palotában. A köztársasági elnök szerint olyan helyzet alakult ki, amelyben már akkor sem távozhatna, ha korábban lett volna erre személyes vagy egészségügyi oka. Úgy érvel, ha a miniszterelnök felszólítja a lemondásra, akkor neki éppen az alkotmányos rend védelme miatt kell hivatalban maradnia. Ez elsőre államfői tartásnak hangzik, de sokak szerint inkább politikai menekülőút. Sulyok Tamás lényegében azt mondja: Magyar Péter miatt már nem mondhat le, mintha saját döntési szabadságát a felszólítás szüntette volna meg.
Egy köztársasági elnök nem bújhat el egy ultimátum mögé
Sulyok Tamás szerint egyedi helyzet, hogy a miniszterelnök lemondásra szólítja fel a köztársasági elnököt. Ez valóban szokatlan, de az is szokatlan, ha egy új kormánytöbbség és a választói felhatalmazással rendelkező parlament szerint az államfő már nem testesíti meg a nemzeti egységet. A kérdés nem az, hogy Magyar Péter felszólítása udvarias volt-e, hanem az, hogy Sulyok Tamás képes-e betölteni azt a szerepet, amelyre az Alaptörvény szerint hivatott lenne. A köztársasági elnök nem lehet egy korábbi politikai rendszer maradványa, aki a hivatal méltóságára hivatkozva próbálja túlélni a korszakváltást.
Sulyok saját magát azonosítja a hivatallal
A köztársasági elnök érvelésének egyik legnagyobb problémája, hogy mintha összekeverné saját személyét az alkotmányos intézménnyel. Azt sugallja, hogy az ő távozása önmagában az alkotmányos rend sérelme lenne, pedig a köztársasági elnöki intézmény nem Sulyok Tamásból áll. A hivatal fontos, a méltósága fontos, az alkotmányos szerepe fontos, de éppen ezért nem mindegy, ki tölti be. Magyar Péter többször világossá tette, hogy szerinte nem az államfői intézményt akarja megalázni, hanem annak tekintélye miatt tartja szükségesnek a változást. A tisztség méltóságát nem az védi, ha valaki bármeddig benne maradhat, hanem az, ha valódi közbizalom áll mögötte.
HirdetésA demokráciát félti, de sokak szerint későn szólal meg
Sulyok Tamás most az alkotmányos rendet, a demokráciát és a jogállamot félti. Ez önmagában tiszteletre méltó lenne, de sokakban felmerül a kérdés: hol volt ez az érzékenység akkor, amikor az Orbán-rendszer éveken át bontotta a jogállami garanciákat? Hol volt az államfői fék, amikor a hatalom az intézményeket saját politikai érdekei szerint formálta? Hol volt a hangos alkotmányos aggodalom, amikor a közéletet gyűlöletkampányok, félelemkeltő plakátok és ellenségképzés uralták? Sulyok szerint a Tisza-kormány politikai megfontolásból írná át az alkotmányos rendet, de sokak szerint éppen az előző rendszer politikai megfontolásai torzították el azt annyira, hogy most helyre kell állítani.
A Sándor-palota nem lehet politikai menedékhely
Sulyok Tamás szerint a 16 év után bekövetkezett fordulat nem rendszerváltás, csak kormányváltás. Jogi értelemben ez részben érthető, de politikailag sokkal többről van szó. A NER nem egyszerű kormányzati ciklus volt, hanem hatalmi hálózat, intézményi logika, médiarendszer, gazdasági függés, közpénzáramlás és bebetonozott pozíciók rendszere. Ha ennek véget vetnek, az több, mint kormányváltás. Sulyok Tamás ebből a szempontból nem pusztán személy, hanem szimbólum is. Minél tovább hivatkozik arra, hogy Magyar Péter miatt nem távozhat, annál inkább úgy tűnik, hogy a Sándor-palotát politikai menedékhelyként használja egy lezárult korszak számára. A „nem mondhatok le” érvelés gyenge, mert a lemondás nem attól helyes vagy helytelen, hogy ki kéri, hanem attól, hogy az államfő képes-e ellátni a feladatát. Ha igen, maradjon és bizonyítsa. Ha nem, távozzon méltósággal.
