Friss! Most jött a rendkívüli hír Sulyok Tamásról: itt a vége, megszüntetik a megbízatását
Elküldik, és azt is elmondták, miért.
2026. július 5-én újabb jelentős politikai bejelentés került nyilvánosságra: Magyar Péter a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A tervezet nem egyszerű technikai változtatásnak ígérkezik, hanem a politikai rendszer alapvető átalakítását célozza. A csomag egyik legnagyobb visszhangot kiváltó pontja Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, akit azzal vádolnak, hogy asszisztált a jogállam lebontásához.
A javaslat szerint a jelenlegi államfő megbízatása az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követően megszűnne, az új köztársasági elnököt pedig a parlament várhatóan még a nyár folyamán megválasztaná. Ez a lépés önmagában is nagy politikai fordulatot jelentene, hiszen Sulyok Tamást korábban 2024-ben, 5 évre választották köztársasági elnökké.
Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése
A javaslat egyik központi eleme tehát Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése. Magyar Péter a bejelentésében azt mondta, Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy az ország legfontosabb közjogi méltóságának tisztségében ugyanaz az ember marad, aki szerinte közreműködött a köztársaság lebontásában.
„Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában. Sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt. Sulyok Tamás (…) végig részese, sőt, szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről-lépésre lebontotta a Magyarországon a demokráciát és a jogállamot. Cserbenhagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket, amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztül, tudatosan, éveken keresztül magyart a magyar ellen uszítottak. (…) Sulyok Tamás cserbenhagyta a magyar embereket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá.”
A bejelentés szerint az új államfő megválasztása még a nyár folyamán megtörténhet. A Telex beszámolója alapján Magyar Péter úgy számol, hogy a módosítás nagyjából 1 hónap múlva léphet hatályba, és azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.
Időkorlátot kapnának az országgyűlési képviselők
A javaslat másik fontos eleme az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása. A tervezet szerint a jövőben egy képviselő legfeljebb 12 évig, vagyis 3 cikluson át tölthetne be országgyűlési képviselői megbízatást. Ez a szabály a jövőbeni választásoktól kezdődően lépne életbe, vagyis nem visszamenőlegesen változtatná meg a már megszerzett mandátumokat.
A cél a javaslat indoklása szerint az lenne, hogy senki ne építhessen ki évtizedeken át tartó, bebetonozott politikai pozíciót. A módosítás ezzel a politikai megújulást és a közélet frissítését kívánná elősegíteni. Ez a pont különösen nagy vitát válthat ki, hiszen nemcsak egyéni politikai pályákat érintene, hanem hosszabb távon az egész parlamenti működésre is hatással lehetne.
A 12 éves korlát egyben azt is jelentené, hogy a politikai szereplőknek már előre számolniuk kellene azzal, meddig maradhatnak ugyanabban a törvényhozói pozícióban. A tervezet támogatói szerint ez csökkenthetné a politikai hatalom hosszú távú koncentrációját, bírálói szerint viszont a választók döntési szabadságát is érintheti.
Változnának a bíróságokra és az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok
HirdetésA javaslat jelentős része az igazságszolgáltatást és az Alkotmánybíróságot érinti. A tervek szerint visszaadnák az Alkotmánybíróság korábban elvont jogköreit, vagyis újra szélesebb körben vizsgálhatná a jogszabályokat. Ez a változtatás a közjogi rendszer egyik legfontosabb fékét és ellensúlyát erősítené.
Az Alkotmánybíróság tagjainak mandátumát 9 évre szabnák, újraválasztási lehetőség nélkül. Emellett 70 éves életkori határt vezetnének be, ami azt jelentené, hogy bizonyos, ennél idősebb alkotmánybírók megbízatása megszűnne. A Telex szerint a javaslat alapján a 70 év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása is érintett lenne.
A bírói önigazgatás is erősödne. A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában a bírák nagyobb szerepet kapnának. A javaslat szerint az OBH elnökét a bírák közül 6 évre választanák, és a megbízatását bírói kezdeményezésre visszahívással is meg lehetne szüntetni. A Kúria elnökének megbízatása szintén 6 évre szólna, újraválasztási lehetőség nélkül.
Szűkülne a sarkalatos törvények köre, változna a közpénzek védelme
A módosító csomag egyik legjelentősebb rendszerszintű eleme a sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvények körének szűkítése. Ez több területet is érintene, köztük a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a nyugdíjrendszer és a nemzeti lobogó szabályozását. A cél az lenne, hogy a jövőbeli kormányok könnyebben módosíthassák azokat a szabályokat, amelyeket eddig csak kétharmados többséggel lehetett megváltoztatni.
A javaslat a Költségvetési Tanács vétójogát is megszüntetné. Ez azért fontos pont, mert a testület jelenlegi jogköre alapján bizonyos helyzetekben akadályozhatja a költségvetés elfogadását. A módosítás támogatói szerint ezzel csökkenne annak lehetősége, hogy egy testület politikai vagy közjogi patthelyzetet idézzen elő.
A közpénzvédelem területén létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Ez az új intézmény a tervek szerint a közvagyon védelmében és a vitatott módon megszerzett vagyonok visszaszerzésében kapna szerepet. A bejelentés alapján ez nem pusztán jogtechnikai módosítás lenne, hanem a közvagyon kezelésével kapcsolatos szemléletváltást is jelezné.
Megszűnne az önálló Országgyűlési Őrség, a vármegyékből újra megyék lennének
A javaslat az államigazgatás és a rendészeti rendszer egyes részeit is átalakítaná. A tervek szerint megszüntetnék az önálló Országgyűlési Őrséget, és egységes rendészeti igazgatást hoznának létre. Ez a lépés a parlamenti rendészeti feladatokat is új szerkezetbe helyezné.
A csomag egyik szimbolikus, de sokak számára látványos pontja, hogy a vármegyéket visszaneveznék megyékre. A vármegye és a főispán elnevezést az előző Országgyűlés 2022-ben vezette be, most azonban a javaslat szerint ezek a kifejezések ismét kikerülnének a közjogi rendszerből. A főispánokból újra kormánymegbízottak lennének.
A visszaállás ugyanakkor nem feltétlenül történne meg egyik napról a másikra. A javaslat szerint a vármegye kifejezés addig használható maradna, amíg az új megnevezésre való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Vagyis a névváltoztatás jogilag megtörténne, de a gyakorlati átállás fokozatos lehetne.
A benyújtott pontok a kormány szerint csak a halaszthatatlan reformokat jelentik. A tervek között szerepel egy teljesen új alkotmány kidolgozása is, szélesebb társadalmi egyeztetéssel. Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a mostani módosítás átmeneti lépés, az új magyar alkotmány közös kidolgozása pedig később indulhat el.
Sulyok Tamás ugyanakkor jelezte, hogy nincs oka lemondani, és a javaslatot jogállamisági szempontból bírálta. A 24.hu beszámolója szerint az államfő úgy fogalmazott: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra”. Azt is mondta, hogy a javaslat szerinte egy konkrét személyre szabott jogszabályként értelmezhető, amit nem tart a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak.
