Szükségalapú sorkatonaság 2026-tól
Az új törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és egyfajta „szükségalapú” sorkatonai rendszert vezet be. Ennek értelmében minden 18 éves német állampolgár – férfi és nő egyaránt – kérdőívet kap a katonai szolgálattal kapcsolatos hajlandóságáról és egészségi alkalmasságáról. A férfiak számára a válaszadás kötelező, a nők önkéntesen dönthetnek.
Egy évvel később, 2027. január 1-jétől a „megfelelőnek ítélt” férfiakat orvosi vizsgálatra hívják be, amely ugyan még nem jelent automatikus besorozást, de a kormány így pontos képet kap arról, hányan lennének bevethetők szükség esetén.
A cél: felmérni a nemzet „védelmi potenciálját”, és megelőzni, hogy Németország újból kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön.
Németországban újraéled a sorkatonaság – jön a „szükségalapú” katonai szolgálat
Pistorius: „Vonzóvá kell tenni a katonai szolgálatot”
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius hangsúlyozta, hogy a reform lényege nem a kényszer, hanem az ösztönzés. A kezdő katonák havi fizetése 2600 euróra emelkedik, ami 450 eurós béremelést jelent. A katonák számára a szállás és ellátás továbbra is ingyenes, valamint a vasúti utazás is díjmentes lesz.
„A katonai pályát újra tisztességes, büszkeséggel viselhető hivatássá akarjuk tenni” – mondta Pistorius.
A törvény ugyanakkor egy kiskaput is tartalmaz: ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány parlamenti döntéssel kötelező szolgálatot vezethet be – például, ha a nemzetbiztonsági helyzet ezt „szükségessé teszi”.
„Nincs időnk” – figyelmeztetnek a katonai vezetők
A Bundeswehr Szövetség elnöke, André Wüstner úgy látja, hogy Németország túl sokáig halogatta a döntést.
„Nincs időnk. Ha az önkéntesség működik, az jó, de őszintén szólva, nem hiszem. Fel kell készülnünk a kötelező szolgálatra” – fogalmazott.
A rendszer célja, hogy a teljes „toborzási” folyamat akár egy nap alatt lezajljon: a jelentkezőket fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból is vizsgálják, majd azonnal megkapják tauglichkeitsgradjukat, vagyis az alkalmassági besorolásukat. Ezzel egyidejűleg az is eldől, hogy a hadsereg vagy valamely civil szervezet – például katasztrófavédelem – alkalmazná őket.
A szolgálatot lehetőség szerint lakóhelyhez közel teljesíthetik a fiatalok, hogy az életvitelszerű beilleszkedés ne szakadjon meg.
Toborzóközpontok, új laktanyák, milliárdos beruházás
A német védelmi tárca 2026 végéig 24 új toborzóközpontot épít – elsősorban városi környezetben. Ezeket tudatosan „barátságos, világos és civilbarát” helyszíneknek tervezik, szemben a korábbi, rideg katonai létesítményekkel.
A nagyobb kihívás azonban az elhelyezés: a Bundeswehr jelenleg nem rendelkezik elegendő infrastruktúrával az új katonák befogadására. Ezért Pistorius nagyszabású laktanyaépítési programot hirdetett: 2031-ig 270 új katonai bázis épül moduláris technológiával, összesen 3,5 milliárd euró értékben.
A cél: 260 ezer katona 2035-re
HirdetésA kormány terve szerint a Bundeswehr létszáma 2035-re 260 ezer főre nőne, további 200 ezer tartalékossal kiegészülve – vagyis mintegy félmilliós haderő jönne létre. Ez közelítene a NATO által elvárt szinthez, amely szerint Németországnak 460 ezer katonával kellene rendelkeznie.
A védelmi minisztérium félévente beszámolót nyújt majd be a Bundestagnak a toborzási eredményekről. Kötelező besorozás azonban csak külön parlamenti döntéssel léphet életbe.
A politika és az utcák is megosztottak
A törvénytervezet elfogadása éles politikai vitát váltott ki. A Zöldek frakcióvezetője, Katharina Dröge szerint a jogszabály „bizalmatlansági üzenet a fiatalok felé”, és pártja nem fogja támogatni.
Eközben pénteken országszerte tüntetések zajlottak: több mint 90 városban vonultak utcára háborúellenes diákok és civil szervezetek, akik attól tartanak, hogy a katonai szolgálat újraélesztése „a háború eszkalációjához vezet”.
A parlament végül 323 igen, 272 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet.
Ezzel Németország egy új korszak küszöbére lépett: olyan védelmi rendszer születik, amely egyszerre ígér modern hadsereget és társadalmi felelősséget – ám egyúttal újra felveti a kérdést, amit Európa már évtizedekkel ezelőtt maga mögött hagyott:vajon meddig maradhat béke, ha újra sorkatonákat toboroznak a kontinensen?
