A 65 éves nyugdíj-korhatár enyhítése nélkül esély sincs a nyugodt időskori évekre - írja a Népszabadság szombati számában.
Simonovits András nyugdíjszakértő a napilapban kifejtette: hiába tudta valaki lefutni a Kinizsi 100-as teljesítménytúrát fiatal korában, 60 évesen nem tudja majd teljesíteni. 60 év felett érezhetően csökken a hatékonyság, az idős alkalmazott már nem tudja a korábbi erővel elvégezni a feladatot.
Így adott esetben valaki 35-39 év szolgálati idővel, 60-62 éves korában találhatja magát az utcán, vagy évekig küzdhet az ellátórendszerrel, a munkanélküliséggel és a közmunkával, miközben semmi reménye sincs, hogy a hátralévő években korához és végzettségéhez méltó munkát tudjon végezni.
A problémát csak tetézi, hogy a 65 éves korhatár magában hordoz egy egészségügyi fenyegetettséget is. A statisztikák szerint ugyanis az a felső korhatár, ameddig a magyar átlag egészségben él, 59-61 év - ez a szám a férfiaknál valamivel kevesebb, a nőknél pedig több. Mivel a nyugdíjkorhatár az egészségben eltöltött életszakaszt meghaladja, a statisztikai átlag magyar utolsó munkahelyi éveit már betegségben tölti - idézi a lap Krémer Balázs szociológust. Hogy ez a betegség gyógyszerekkel kordában tartható, teljes életet lehetővé tevő kór, vagy az erőt felemésztő, az eltérő, ezt a statisztika nem mutatja ki.
A nyugdíjas évek ennek következtében azonban nem a megérdemelt pihenést jelentik, hanem a korábban a munka miatt elhanyagolt betegségek kezelését.
